Egyre több a félrediagnosztizálás a fiatalok között a TikTok videók miatt!
TikTok-videók hatására a fiatalok majdnem fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel. Ez a korosztály sok esetben hajlamos kétely nélkül, valósként elfogadni az online térben elétáruló, bizonytalan eredetű információkat. Ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása.
Manapság számtalan, valamilyen mentális betegséget ismertető videó található a közösségi médiában. Ám ezek minősége és megbízhatósága sokszor megkérdőjelezhető. A pszichológusok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy teljesen egészséges serdülők orvosi kontroll nélkül, kizárólag az interneten terjedő információkra támaszkodva mentális betegségekkel, például autizmussal vagy ADHD-vel diagnosztizálják magukat.
A jelenség alapján az online terjedő káros tartalmak körét indokolt lehet kiterjeszteni az edukációs célúnak láttatott, valójában azonban kifejezetten félrevezető, álhíreket terjesztő videókra, valamint segíteni a felhasználókat az ilyen tartalmak felismerésében.
Az egyes mentális betegségekről, zavarokról az interneten található, gyakran félrevezető, szenzációhajhász információk hatására a fiatalok túlzásba vihetik az online egészségügyi tartalmak fogyasztását, ami betegségszorongást alakíthat ki bennük.
Tovább ronthatja a helyzetüket,
ha olyan virtuális közösségekhez, „buborékokhoz” csatlakoznak, amelyeket hasonló betegségtudattal rendelkező emberek alkotnak, hiszen ezekben szinte kizárólag a meglévő nézeteiket támogató, megerősítő információkkal találkozhatnak.
Az NMHH 127 középiskolás és egyetemista fiatalt kért fel arra, hogy értékeljen egy rövid, TikTok-szerű videót, amelyben a kutatók álinfluenszere egy fiktív mentális betegség, az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél. A kutatás olyan általános érzéseket címkézett a kitalált betegség tüneteiként, amelyeket a fiatalok a sajátjuknak érezhettek. Például a túlzott bevonódás a közösségi médián zajló folyamatokba, a fokozott érzelmi reakciók az interneten történtekre, valamint az online és offline identitás keveredése. A felmérés azt vizsgálta, hogyan hatnak az efféle, az interneten terjedő tartalmak a fiatalokra. Diagnosztizálják-e magukon vagy másokon a kitalált betegség tüneteit a megtekintett videó hatására, valamint hogy kialakul-e bennük álbetegségtudat.
A fiatalok majdnem fele, 44 százaléka elhitte a VIDZ létezését, és azonosítani tudta magán vagy másokon a „tüneteket”, 30 százalék azonban egyáltalán nem hitte el az „átverős” videóban hallottakat.
Ez arra utal, hogy a fiatalok gyakran hajlamosak elfogadni az online térben megjelenő információkat anélkül, hogy kritikusan elemeznék azokat, valamint hogy nagyobb az esélye a téves öndiagnózisnak, ha érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, illetve ha nem rendelkeznek megfelelő egészségügyi alapismeretekkel.
A résztvevőket elsősorban a megismert információk kritikátlan elfogadása vezette álbetegségtudatra.
Az sem volt ritka, hogy bizonyos szakértői külsőségekre támaszkodtak, azaz a megismert információk ellenőrzésénél egyszerűbbnek látja meggyőzni magát az alapján, hogy a szakértőnek látszó forrás, például egy szakorvosnak beállított tiktokker igazat mond, hiszen „szakavatott” ember.
A kutatás rávilágít a tudatos internethasználat és a kritikus médiafogyasztás oktatásának fontosságára, valamint a fiatalok álhírfelismerési készségeit fejlesztő foglalkozások szükségességére a közoktatásban.
A tanulmány részletes eredményei már elérhetők az onlineplatformok.hu oldalon, a https://youtu.be/YnCh_i2mF_E oldalon pedig Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél a témáról.
Forrás: MTI | Borítókép: Pixabay
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több cenweb
