30 év után lezárult az aknamentesítés Horvátországban
A 2000-es évek elején Horvátországban nyaraltunk barátokkal, amikor egy este a távolban hatalmas lángokat vettünk észre. Persze meg akartuk nézni közelebbről. A legtöbben sosem láttunk még erdőtüzet. Egy nagy bokros területen vezetett az út keresztül, mi pedig hatalmas lendülettel iramodtunk neki. Egyszercsak valaki megszólalt: láttátok azt a táblát? Milyen táblát, fordultunk felé, mert persze semmilyen táblát nem láttunk. Amikor visszamentünk, hogy megnézzük, az ereinkben megállt a vér. A tábla aknamezőre figyelmeztetett.
Most újra eszembe jutott ez az epizód, amikor olvastam a hírt: Horvátország az ottawai egyezménnyel összhangban közel harminc év után sikeresen befejezte az aknamentesítési folyamatot. Ezzel aknaveszélymentes országgá vált. Összesen majdnem 107 ezer aknát és egyéb robbanószerkezetet, valamint 470 ezer fel nem robbant eszközt távolítottak el.
Mint Davor Bozinovic horvát belügyminiszter elmondta, a folyamat nemcsak technikai siker, hanem erkölcsi kötelezettség teljesítése is az áldozatok és családtagjaik felé. Hozzátette, az aknamentesítés hozzájárul a családok biztonságához, a vidéki térségek fejlődéséhez, új mezőgazdasági területek hasznosításához és a turizmus erősödéséhez.
Az aknamentesítés
a háborús években, az 1990-es évek első felében kezdődött, hivatalos kezdetének azonban 1996-ot tekintik. Az ENSZ akkori felmérése szerint az ország szárazföldi területének mintegy 23 százaléka, összesen mintegy 13 ezer négyzetkilométer volt aknákkal szennyezett 14 megyében.
1998-ban megalakult a horvát aknamentesítő központ (HCR), a humanitárius aknamentesítés szervezéséért és koordinálásáért felelős központi állami szerv. A terepen végzett szisztematikus munkának és a műszaki felméréseknek köszönhetően a becsült aknaveszélyes terület nagysága folyamatosan csökkent, 2005-re mintegy 1200 négyzetkilométerre mérséklődött.
Az eredeti tervek szerint
Horvátországot 2019-ig aknamentesítették volna, ez azonban forráshiány miatt – különösen az európai uniós csatlakozást megelőző időszakban – nem valósult meg. A mintegy 1,2 milliárd euró értékű átfogó program a hivatalos kezdettől számított harminc évvel később zárult le. A 1996-ban megkezdett humanitárius aknamentesítési program időszaka alatt összesen 612 ember szenvedett balesetet, közülük 208-an életüket vesztették. Az áldozatok között 136 tűzszerész és őket segítő munkás volt, közülük 41-en haltak meg munkavégzés közben.
Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja a gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Pudelek (Marcin Szala)/Wikimedia, Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0 Unported license
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Horvátország
Lady Diana is ment taposó aknákat szedő katonákat látogatni. Sokat mentünk a gyerekeinkkel a horvát tengerpartra nyaralni, amikor már veszélytelen volt, láttunk félig leomlott szállodát üresen elhagyva (szerb tulajdonosé volt korábban) és találtuk a sétáink során tölténytokot is . Milyen elvetemült emberek azok akik termőföldekre telepítenek aknát.