2024 a legmelegebb év volt 1901 óta Magyarországon
A 2024-es év a legmelegebb volt 1901 óta Magyarországon, és a 2023-as, csapadékos évet követően ismét aszályos – írta a HungaroMet a 2024-es évről készített elemzésében a honlapján.
Tavaly a középhőmérséklet országosan 12,91 Celsius-fok volt, ami 2,1 fokkal haladja meg az 1991-2020-as években mért 10,72 fokos átlagot, és 0,7 fokkal az eddigi legmelegebb év, 2023 középhőmérsékletét.
Síkvidéken sokfelé 13 fok felett alakult, az Alföld déli részén általában a 13,5 fokot is meghaladta, a déli határ közelében helyenként pedig a 14 fokot is elérte. A Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben jellemzően 12-13 fok között alakult, a hegyvidékeken 10-12 fok közötti átlagérték volt jellemző, míg 10 fok alatti évi középhőmérséklet csak a magasabb helyeken fordult elő.
A hónapok közül
messze a február tért el leginkább az éghajlati normáltól. 7 fokkal haladta meg az átlagot és a legenyhébb második hónap volt 1901 óta. Ekkora eltérést még nem tapasztaltak a havi átlagok összevetésénél. Az ezt követő március szintén a legenyhébb lett a 20. század eleje óta.
Országosan a legmelegebb volt a július is, a második legforróbb volt az augusztus, az ötödik legmelegebb a június és a nyolcadik legmelegebb az április 1901 óta. A többi hónap általában 1-2 fokkal volt melegebb az átlagnál, csak a november volt hűvösebb az átlagosnál.
Az évszakokat tekintve a 2023/2024-es tél, a 2024-es tavasz és a 2024-es nyár is a legmelegebb volt 1901 óta.
A 20. század kezdete óta a tíz legmelegebb év listáján csak 2000 utáni év szerepel. Az utóbbi tíz évből nyolc rajta van ezen a listán.
A 2023-as csapadékos évet követően
a 2024-as ismét aszályos volt, csapadékhiány jellemezte a legtöbb hónapot, és az országnak csak kis részén hullott a szokásoshoz közeli mennyiségű csapadék. A tavalyi év csapadékösszege az előzetes adatok szerint országos átlagban 517,4 milliméter volt, ami 16 százalékkal marad el az 1991-2020 közötti évek 616,0 milliméteres átlagától.
Az év legnagyobb csapadékösszegét Kékestetőn mérték, 820,3 millimétert, a legkisebbet Debrecen repülőtér állomáson (335,4 milliméter).
A 700 millimétert meghaladó éves csapadék csak a hegyvidékeken és a nyugati, délnyugati határ közelében fordult elő, északon és a Dunántúl legnagyobb részén általában meghaladta az 500 millimétert, míg az Alföld nagy része elmaradt ettől.
A legkisebb évi csapadékösszegek az Alföld déli és keleti részén voltak, a Tiszántúl déli részén nagyobb területen 400 millimétert sem mértek.
A legtöbb hónap csapadékösszege országos átlagban elmaradt az 1991-2020-as átlagtól. Jelentős volt a csapadékhiány februárban, márciusban, júliusban, augusztusban, novemberben és decemberben is, a július a hetedik, az augusztus a kilencedik legszárazabb volt 1901 óta.
A januári, áprilisi, májusi és októberi csapadék az átlagos közelében alakult, kissé csapadékos hónap volt a június. A legnagyobb csapadéktöbbletet szeptemberben mérték, akkor a szokásost 63 százalékkal haladta meg a csapadék a forró és száraz nyarat követően.
Forrás: MTI, kép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a klímaváltozásról
Ezek az adatok mintha azt üzennék, máskor kell vetni a mezőgazdaságban itthon. Mint a mediterrán országokban. Egy horvátországi tengerparton élő ember már 20 évvel ezelőtt egyszer azt mondta nekünk, ők kétszer vetnek egy évben. Az első februárban van a második a betakarítást követően. A vörös sárga földről ami ott van én nem gondoltam, hogy olyan bő termést tud adni, elsősorban paradicsomot és szőlőt. A „Prosek” dalmát bornál jobbat még nem kóstoltam, vetekszik a tokajival. Nem tudom van e még ezen a néven s ha igen hogy hívják.
Igen, nagyon afelé haladunk. Érdekes, hogy a horvátoknak is van „proseccójuk”, bár ahogy nézem, ez teljesen más, mint az.
„Prosek”- valóban nagyon hasonlít az olasz proseccohoz , de csak a neve – emiatt kellett egyébként a nevét megváltoztatni amikor a horvátok beléptek az unióba. Nem tudom így lett e. A Prosek bor isteni, a Proseccot én nem szeretem, túl száraz és savanyú a Prosek mézédes telt ízéhez képest. Amúgy sem iszom alkoholt, csupán kóstolgatok, ha valami különlegesbe belefutok. A horvátországi nyaralásaink során anno Proseket mindig hoztunk ajándékba a családnak. Lehet Lendván (igaz ez Szlovénia) valamelyik boros boltban lehet kapni. Érdemes megkóstolni, isteni finom. Régen úgy emlékszem a rédicsi vámmentes boltban lehetett kapni.
Most már kíváncsi vagyok erre a prosekre. 🙂 Utánajárok majd.
Szép a kökényes fotó- ugye az van felül? Sikerült betakarítani a termést – vagy mind a madaraké lett? Kedves Cen ígértél egy kökény likőr receptet, ha jól emlékszem:-).
Igen, épp most rakok fel egy posztot a madáretetésről, és eszembe jutott. Bevallom: nem jutott rá energiám, és nem tudom, belevágjak-e egyáltalán.
Ha lesz ùjra kertem, csakis kökény és bodza bokrokkal fogom körbeültetni🥰