Mostantól kutatható 10 000 oldalnyi, eddig titkos Hajnóczy Péter kézirat
Hajnóczy Péter évtizedekig csak korlátozottan kutatható irodalmi hagyatéka vált nyilvánosan hozzáférhetővé az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet szemantikus adatbázisában.
A digitális gyűjtemény csaknem tízezer oldalnyi kéziratot,
levelezést, hivatalos iratot, fotót és tárgyi dokumentációt tartalmaz. Hajnóczy Péter (1942-1981) a hetvenes-nyolcvanas évek egyik legkülönösebb és legrejtélyesebb magyar prózaírója volt, akit az olvasók leginkább A fűtő (1975) című parabola, Az elkülönítő (1975) című szociográfia és A halál kilovagolt Perzsiából (1979) című kisregény szerzőjeként ismerhetnek. Krasznahorkai László a Nobel-díj átvételkor beszédében a legmegrázóbb magyar novellistának nevezte a szerzőt.
A Kádár-kor legendás alkoholista írójának kéziratos hagyatéka 1981-ben bekövetkezett halála után több mint harminc évig hozzáférhetetlen volt, és később is csak erősen korlátozott feltételek mellett lehetett kutatni. Az irategyüttes most először vált teljességében elérhetővé a digitális térben.
A képre kattintva eléred az archívumot!
Az adatbázis nemcsak a kéziratok fotóit teszi elérhetővé,
hanem részletes leírásokat és összekapcsolt adatstruktúrát is kínál. A projekt egyik különlegessége, hogy a hagyományos kézirattári katalógus logikáját egy szemantikus tudásgráf-rendszerrel ötvözi: minden dokumentum egy kapcsolódó hálózat részeként jelenik meg. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók és az érdeklődők ne csupán dokumentumokat böngésszenek, hanem összefüggéseket is feltárjanak. Az adatbázisban például lekérdezhető, hogy kik leveleztek Hajnóczyval egy adott évben, hogyan alakultak egy-egy novella szövegváltozatai, vagy milyen motívumok kapcsolják össze az életmű különböző rétegeit.
A hagyaték egyik különleges része, hogy Hajnóczy művei sok esetben közvetlenül épültek személyes dokumentumokra. A fennmaradt levelezés egyes részletei szó szerint visszaköszönnek a szövegeiben, ahogyan a tárgyi hagyaték darabjai (például egy cipőkanál) is irodalmi szerephez jutnak. Az archívum tehát egy teljes személyes és poétikai univerzumot tesz rekonstruálhatóvá, ekként az első ilyen megvalósult vállalkozás a hazai számítógépes bölcsészetben.
A gyűjteményben az ismert prózák kéziratai mellett hivatalos iratok, életrajzi dokumentumok és több tucat jegyzetelt könyv is megtalálható. A fennmaradt kötetek között megtalálható például Bulgakov A Mester és Margaritája, de a Büntető Törvénykönyv egy példánya is.
A Hajnóczy Péter hagyatéki adatbázis és bibliográfia az örökös, Végh Ágnes jóváhagyásával vált szabadon hozzáférhetővé az ITIdata oldalán. A projekt a Miskolci Egyetem és az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet együttműködésében a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium részeként valósult meg. Készítői Dobás Kata, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársa és Ludmán Katalin, a Miskolci Egyetem adjunktusa.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Wikipédia
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több irodalom
Ő az, aki úgy ír rémtörténeteket, hogy nem rémtörténeteket ír.
Sokat hallottam a tragikus sorsú íróról, de nem olvastam tőle semmit, sajnos.