Javul a levegőminőség, kivéve, ha extrém az időjárás
Folyamatosan csökken a főbb légszennyező anyagok kibocsátása a tisztább ipari és közlekedési rendszereknek köszönhetően, állapította meg a Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) a tavalyi európai levegőminőségről szóló jelentésében.
Az elmúlt évtizedben a kén-oxidok és a nitrogén-oxidok kibocsátása évente körülbelül 3-5 százalékkal csökkent az Európai Unióban. A legjelentősebb csökkenést az iparban és a közúti közlekedésben érték el. 2015 óta az ipari kén-oxidok kibocsátása 59 százalékkal, míg az ipar nitrogén-oxid-kibocsátása 39 százalékkal csökkent. A közúti közlekedésből származó kibocsátások is jelentősen mérséklődtek, a nitrogén-oxidok esetében 40 százalékkal, a finom szálló por (PM2,5) esetében pedig 34 százalékkal. Az időjárási viszonyok ugyanakkor, különösen az extrém hőmérsékletek, jelentősen befolyásolhatják a szennyezettségi szinteket.
A nyári levegőminőség romlott,
mert a magas hőmérséklet, az erős napsugárzás és a stagnáló légköri viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a talajközeli ózon kialakulásához. Tavaly a júniusi és augusztusi hőhullámok idején mértek magasabb ózonkoncentrációkat. A legjelentősebb ózonesemény augusztus 8. és 17. között történt Nyugat-, Közép- és Dél-Európát érintve.
Télen viszont a szokásosnál hidegebb időjárás és a hőmérsékleti inverzió (fordított hőmérsékleti eloszlás) járult hozzá a részecskekibocsátás és -koncentráció növekedéséhez. Ez olyan időjárási helyzet, amikor a megszokottal ellentétben a magasban melegebb a levegő, mint a talajfelszínen. Ez pedig megakadályozza a függőleges légáramlást, így a hideg levegő és a szennyezőanyagok megrekednek az alsó rétegekben. Emellett Európában súlyos erdőtüzek is voltak, amelyek hozzájárultak a szálló por koncentrációjának emelkedéséhez 2025 nyarán.
A levegőminőségi irányelv szerint
2030. január 1-jétől legfeljebb évente 18 napon szabad túllépni a kisméretű részecskékre (PM2,5) meghatározott köbméterenkénti 25 mikrogramm napi határértéket. Ez nem lesz egyszerű, ugyanis tavaly Kelet-Európában és az észak-olaszországi Pó-völgyben több mint 35 napon lépték túl ezt a határértéket.
A CAMS négy jelentős szennyezési eseményt is elemzett. Az egyik februárban indult elsősorban Lengyelországból és Németországot valamint más államokat is érintett, augusztusban pedig jelentős ózonszennyezés érintette Olaszországot, Németországot és a Földközi-tenger francia partvidékét. Márciusban szaharai por érte el Európa jelentős részét, és augusztusban az Ibériai-félszigetet az évszázad eddigi legnagyobb erdőtüze sújtotta, mely Franciaországra is átterjedt.
Ezek közül a február 8-től 27-ig tartó PM2,5-szennyezés érintette a leginkább Magyarországot. A szennyezés forrása a háztartási fűtés, a mezőgazdaság és a közlekedés volt. Franciaország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Magyarország, Bulgária, Románia, Portugália, Spanyolország, Görögország, Finnország és a Balkán sokat kapott a lakossági fűtésből származó PM-kibocsátásból. Bővebb információk a Copernius oldalán találhatók.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Pexels
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több környezet
