Fakivágási moratórium | Döntöttek a védett erdeink átmeneti védelméről
Döntöttek a védett erdeink átmeneti védelméről – ez a mondat hangzott el ma a kormányzati sajtótájékoztatón, ami jól mutatja: a védettség jelentése valójában tökéletesen képlékeny. Mindezt annak kapcsán mondta a szóvivő, hogy „a kormány több döntést is hozott, amelyek a természeti környezet védelmét, a fenntarthatóságot és a jövő generációinak élhető életminőségének (!) javítását szolgálják.”
Ezek közé tartozik az, hogy „átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken. Szeptember 30-ig szünetelni fog az olyan fakitermelés, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja, miközben a biztonsági, természetvédelmi és erdőfenntartási munkák továbbra is elvégezhetők.”
Moratórium ez?
Ez a megfogalmazás annyira óvatos, annyi benne a biztonsági kitérő, hogy a bejelentés több kérdést vet fel, mint amennyi információt átad.
- Moratórium ez egyáltalán vagy csak néhány mondat, ami azonnal elszáll, ha sürgős „biztonsági” vagy „erdőfenntartási” munkák merülnek fel?
- Egész pontosan melyek a legértékesebb védett állami erdők?
- Mi van a „kevésbé értékes” védett állami erdőkkel?
- Milyen tényleges hatása van a szüneteltetésnek abban a szezonban, amikor kevésbé jellemzőek a fakivágások? (Lassan a költési időszakban végzett erdőirtásokon is túlvagyunk már.)
- Milyen az „olyan fakitermelés”, amely „az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja”? Vagy inkább: Milyen az „olyan fakitermelés”, amely „az erdők hosszú távú állapotát érdemben” NEM „befolyásolja”?
- Mit jelent az, hogy „érdemben befolyásolja”?
- Mit értenek hosszú táv alatt?
- Mi számít biztonsági munkának?
- Az erdőfenntartási munkák közé tartozik a fakivágás és a tarvágás?
Ez nem szőrszálhasogatás akar lenni, mindössze arra világítanék rá, hogy rengeteg szó elhangzott, de konkrétum semmi sem derült ki. Mindenesetre a bejelentés így folytatódik:
„A moratórium ideje alatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, és csak ezután születik hosszú távú döntés az erdőgazdálkodás rendszeréről.” Rendben, legyen úgy. Mérjék fel, dolgozzák ki és szülessen hosszú távú döntés, lehetőleg konstruktív és jobb, mint az előző. Lehetőleg legkésőbb szeptember 30-ig, bár erre – szintén nagyon óvatosan – nem szabtak konkrét határidőt.
„A moratórium nem fog fennakadást okozni a tűzifaigények teljesítésében, hiszen kifejezetten az erdők védett részére vonatkozik.” Akkor jó, akkor a nem védett erdőkért már nem is kell aggódni? Főleg, hogy ígéret született arra, hogy a rezsicsökkentés a tűzifára is kiterjed?
Ez nem moratórium
A sajtótájékoztatón ennyi volt az erdőkről szóló rész. Szerencsére a Magyar Közlöny (2026/64) részletesebb információkat ad:
A Kormány egyetért az átmeneti időre, 2026. szeptember 30-ig tartó, a természetvédelmi elsődleges rendeltetésű, illetve a Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdők közül az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott állami tulajdonban álló erdők területére vonatkozó, erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető fakitermelésre vonatkozó moratórium elrendelésével.
Melyek ezek a pontok?
a) természetes erdők: bolygatatlan, természetes úton létrejött erdők, ahol a tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen;
b) természetszerű erdők: a bolygatatlan erdőkhöz hasonló, természetes vagy mesterséges úton létrejött erdők, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20%-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő;
c) származék erdők: az emberi beavatkozással létrejött, az adott termőhelynek megfelelő őshonos fafajokból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, illetve a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülözi; idetartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20–50% közötti, az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20% alatt van;
Amire nem terjed ki a moratórium védett területen sem:
d) átmeneti erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50–70% közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20–50% között van;
e) kultúrerdők: az emberi beavatkozás célja miatt a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó fafajaitól jelentősen eltérő fafajokból álló erdők, amelyek elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból állnak, vagy ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen;
f) faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, intenzíven kezelt erdő.
A moratórium szintén nem terjedhet ki
a) az erdőnevelési feladatokra, (erdőnevelési célú fakitermelés – megj.)
b) hatóság által elrendelt fakitermelésekre,
c) hatóság által jóváhagyott erdő igénybevételhez kapcsolódó fakitermelésekre (Megj.: Az erdő igénybevétele lehet az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása, infrastruktúra/létesítmény elhelyezése.)
d) a közvetlen élet- és balesetveszély elhárítására, illetve a vagyontárgyak megóvása érdekében végzett
kitermelésekre,
e) az idegenhonos és inváziós, valamint erdészeti tájidegen fafajok kitermelésére,
f) az örökerdő üzemmódú erdőkre, (megj.: örökerdő üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, az erdő faállománya az örökerdő fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás;)
g) a tárgyévben már megkezdett és be nem fejezett fakitermelésekre,
h) a folyamatban lévő pályázati projektek keretében végzett határidős munkák elvégzésére,
i) a honvédelmi és katasztrófavédelmi célú sürgős intézkedésekre;
Úgy tűnik, hogy amellett, hogy a védelem csak a legszűkebben vett természetvédelmi területekre vonatkozik, a kivételek lefednek minden olyan esetet, amikor szóba jöhet a fakitermelés.
A kormány felhívja az élő környezetért felelős minisztert,
hogy a fakitermelési moratórium elrendelése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket az irányítása alá tartozó állami erdészeti társaságok, nemzeti park igazgatóságok, valamint vízügyi igazgatási szervek felé.
Szintén felhívja az élő környezetért felelős minisztert, hogy – az érintett miniszterek bevonásával – a fakitermelési
moratórium időszaka alatt kezdje meg az 1. pontban meghatározott erdőterületek hosszú távú erdővédelmi és
erdőkezelési céljai, valamint ennek alapján a szabályozási környezet felülvizsgálatát az ökológiai alapon nyugvó
állami erdőkezelés szerepének hosszú távú megerősítése érdekében;
Felhívja az élő környezetért felelős minisztert és az érintett minisztereket, hogy a 3. pontban foglalt felülvizsgálat
tekintetében biztosítsák a természet- és klímavédelmi garanciák megerősítését, valamint az erdőalapú gazdaság
működőképességét.
Megj: Érdekes kérdés, hogy hogyan egyeztetik majd össze a klímavédelmi garanciák megerősítését az erdőalapú gazdaság
működőképességével, mert ez eddig nehezen sikerült.
A tervek kidolgozásának felelőse az élő környezetért felelős miniszter mellett a gazdasági és energetikai miniszter, az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, a honvédelmi miniszter, a szociális és családügyi miniszter, a vidék- és településfejlesztési miniszter. A határidő: folyamatos
Felmerül a kérdés, hogy valójában mit változtat a moratórium az eddigi gyakorlathoz képest. Mert nagyon úgy tűnik, hogy semmit. Kíváncsian várjuk, mit fog tartalmazni a szabályozási környezet felülvizsgálata.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | A borítókép illusztráció: Pexels
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több erdő
Le a kalappal az előtt aki ezt érti. Vajon kik fogalmazzák meg a törvényeket? Mire a mondat közepéhez érek, már nem emlékszem az elejére. Az idegen fajoknak is van listája ezek szerint.
A lényeg, hogy kiírják ezt a szót, hogy moratórium, de valójában a kivételek minden olyan esetet lefednek, amikor szóba jöhet a fakitermelése, tehát ez a határozat SEMMIT nem tilt. SEMMIT.
Miért csak átmeneti a védett erdők védelme? Érti ezt valaki?🤔
Azért, mert valójában nem akarják megvédeni az erdőket. A gazdasági „nyomás” erősebb.
Egyébként meg ez egy igen szerencsétlen megfogalmazás, a védett erdőkben eleve nem szabad egy csomó mindent, az a védelem megmarad, ami eddig volt, csak újabb nincs.
köszi, ez nagyon szomorú.
Ez eléggé. De azért ne adjuk fel teljesen a reményt, hátha őszre történik valami csoda és szigorítanak valamit a fakitermeléseken.
Remélem, a szociális tüzifa igényt nem a védett erdőkből óhajtják kielégíteni!
Azért azt nem hiszem, hogy a szociális tűzifát védett erdőkből tervezik fedezni..
csak a szeptemberig tartó moratórium miatt jutott eszembe…
Ha most sem állítják meg az erdőmészárlást és a biomassza-őrületet, olyan pipa leszek, amilyen még sosem voltam. Mi megharcoljuk a magunkét, ahol kell, ahol élünk, de most már az államnak is lépnie kell. ELVÁRJUK – és ez volt az ígéret.