Új kutatás vizsgálja, hogyan döntünk hallucinációk alapján
Új neurobiológiai és kémiai kutatási projektet indít a BrainVisionCenter Nonprofit Kft. (BVC) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 300 millió forintos támogatásával – közölte a szervezet az MTI-vel.
A projekt célja, hogy mélyebb, oksági magyarázatot adjon a hallucinációkra és az ezeken alapuló döntésekre, vagyis az agykérgi hálózatok által létrehozott észlelési és döntési folyamatokra. Emellett az intézet kutatói új kémiai eszközöket fejlesztenek a jelátviteli és képalkotási vizsgálatok támogatására.
A kutatók azt szeretnék megérteni,
miként alakítja az agy a döntéseket a vizuális információk nyomán. Mi történik akkor, amikor az érzékszervi jel gyenge vagy hiányzik, mégis „biztosnak” tűnő észlelés és döntés születik. Ennek vizsgálatához jól mérhető viselkedési feladatokat alkalmaznak, ahol az egereknek vizuális jelek alapján kell döntést hozniuk.
A méréseket nagy felbontású képalkotó eljárásokkal kapcsolják össze, amelyekkel az elsődleges látókéregben sejtszinten követhető az idegsejtek aktivitása. Célzott fényalapú beavatkozásokkal azt is tesztelik, hogy bizonyos idegsejtcsoportok összehangolt működése önmagában képes-e egy adott döntést előidézni vagy megerősíteni.
Az idegtudományi pillér azt vizsgálja egérmodelleken, hogy milyen agykérgi mechanizmusok teszik lehetővé a magabiztos döntéshozatalt akkor, amikor az érzékszervi inger gyenge vagy hiányzik. A kémiai pillér keretében új, biológiai alkalmazásokra alkalmas, világító jelzőmolekulákat hoznak létre, amelyek segíthetnek a sejtek és az idegsejtek működésének megfigyelésében. E fejlesztések hosszabb távon új képalkotó, bioérzékelő és diagnosztikai irányokat alapozhatnak meg.
A program hosszabb távon hozzájárulhat az észlelés és döntéshozatal idegrendszeri alapjainak pontosabb megismeréséhez, valamint új mérőeszközöket adhat a biológiai és orvosbiológiai kutatások kezébe.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Pexels
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több agykutatás
megint csak dr. Buzsáki György könyvében olvasottakaat tudom felidézni „The brain inside -out” – vagyis az agy előbb tudja a döntést mint az aki majd megteszi amikor az kognitív szintre kerül. A hideg kiráz- vajon a rögzült ősibb válaszok amik ott vannak mélyen a limbikus rendszerben , egy adott helyzetben a módosult tudatállapotban – mint pl. a pszichozis – is ugyanúgy meghatározóak mint a „normálisnak”gondoltaknál?
Ez annyira érdekes. Döntünk valami alapján, ami nem is tudatosul, majd megindokoljuk valami teljesen mással. Sok bűnügyekkel kapcsolatos műsort hallgatok, és mindig elhangzik, hogy hallgatni kell az érzéseinkre, mert sokszor van, hogy az áldozat érzi, hogy valami nem stimmel a későbbi tettessel, de udvariasságból nem mond nemet, mert nem tudja megmagyarázni, hogy miért érzi azt a furát.
Nagyon érdekes ez a kérdés a pszichózissal.. önmagában a hallucináció jelensége is érdekes, hogy az agy odavetít egy valóságot…
Az benne a legszebb, hogy a pszichotikusnak az ugyan olyan valós percepció, mint nekünk az, hogy az nem valós- mert nem értjük. Volt(vagy most is van – nem tudom) Pécsett egy pszichiáter aki a belelépett a hallucináló ember pszichózisába és nem elutasította, hanem együtt élte meg a pácienssel és gyógyszer nélkül kihozta belőle. Kár, hogy csak egy Phd dolgozat erejéig ment a dolog, később sosem olvastam róla illetve sosem találkoztam abból az intézetből olyan pszichiáterekkel a rendezvényeiken, ahol esetleg ez is szóba kerülhetett volna.