Gímszarvasok látogatják a gyurgyalagfal mézelő zónáját | Videó!
Újabb tanulságggal szolgált a 2025-ben létrehozott gyurgyalagfal vadkamerás megfigyelése. A célunk leginkább az volt, hogy tisztázzuk, a tavalyi egy pár után vajon tényleg nő a párok száma? Erről is beszámolunk hamarosan, de előtte egy fontos kis adalék. Nemcsak a tényleges megfigyelés a fontos, hanem az is, hogy ismét azt látjuk: egy kutatás szinte minden esetben hoz nem várt, meglepő eredményeket. Ha egy kutatásnak nincsenek ehhez hasonló „járulékos nyereségei”, nem várt adatai, akkor vagy a kutatással van gond (nem elég átgondolt és alapos) vagy velünk, s egyszerűen nem veszünk észre valamit.
Ebben az esetben azonban „nem észrevenni” a járulékos adatokat nehéz lett volna, minthogy szarvasokról van szó, ráadásul nem is kevés gímszarvasról (Cervus elaphus). A gyurgyalagfal 2025-ös kamerás megfigyelése éjjel szinte soha semmi eredményt nem hozott. Az idén azonban radikálisan más a helyzet, amiben nem kis részt kaptunk mi is, hiszen a gyurgyalagfal létrehozásánál nem csupán egy fészkelőhelyben gondolkodtunk, hanem komplex, új élőhelytípusban, amit már a kezdettől mézelő zónának (is) szántunk. Ennek megfelelően több körben is virágos növényekkel telepítettünk. Főként bíborhere (Trifolium pratense), fehér here (Trifolium repens), réti here (Trifolium pratense) és mézontófű (Phacelia tanacetifolia) magjaival vetettük be a telep fölötti földsáncokat, a gyurgyalagfal udvarát pedig különösen intenzíven vetettük be.
Évek óta arra törekszünk a gyep- és kaszálókezelésnél,
és a mézelő zónák létrehozásával, hogy a rovarvilágnak kedvezzünk. Egyrészt önmagukért, hiszen a gazdag rovarvilág önmagában is természeti érték, másodlagosan pedig azért, mert a rovarvilág számos fajnak táplálékbázist jelent, így többek között a gyurgyalagoknak (Merops apiaster). Ezért a gyurgyalagudvar intenzív virágosításával azt a célt szerettük volna elérni, hogy a telephely maga is egyfajta rovarfelhőben legyen, ezzel is költésre csábítva a gyurgyalagokat.
A gyurgyalagudvar mézelő zónája már 2025-ben is adott virágot, de nem annyit, mint az idén. Tavaly is aszály volt, méghozzá az elmúlt 100 év egyik legdurvább aszálya. A gyurgyalagudvar magasan van, ráadásul száraz, déli fekvésben, vagyis könnyen szárad ki. Ezért például a földsáncok 85%-a ma is kopár (ez amúgy nem baj, jó vizuális inger a gyurgyalagoknak). Az udvar igazán csak 2026. tavaszára zöldült ki teljesen. Az udvar 80%-át már zárt fehér here mező teszi ki, amiben néhol felbukkan a bíborhere és a réti here is.
Hasonló magkeverékkel vetettünk többször is
szintén 2025-ben a patakpart mentén és a patakpartot kísérő sáncokon. Ott is elsősorban a rovarvilág miatt, főként a nappali lepkékre gondolva, de ott tudatosan törekedtünk arra is, hogy a sétány egyfajta legelősáv lehessen a nagyvadak, főként az őz (Capreolus capreolus) és a gímszarvas (Cervus elaphus) számára. A patakparti vetések – minthogy ott jóval nedvesebb a mikroklíma – már tavaly jelentős virág- és heredömpinget eredményezett. Annak viszont nem láttuk nyomát, hogy a nagyvadak tömegesen használták volna ezt a hosszú, keskeny sávot (talán mert nagyobb rudlik nem tudnak nagy szélességben vonulni-legelni?).
A májusi gyurgyalagfalas megfigyeléseink nemcsak a gyurgyalagjainkról szolgáltattak érdekes adatokat, hanem a rezervátumunk területét járó gímszarvasokról is. Meglepve láttuk, hogy főként fiatal borjak rendszeresen látogatják az udvart, amit egyértelműen a belső udvar miniatűr vadföldje miatt vesznek fel minden este a programba. Az összefüggő hereültetvényen könnyen, gyorsan legelhetnek magas fehérjetartalmú zöldet, ami feltehetően ízletesebb is számukra, mint az átlagos gyepek kínálata.
Májusban ráadásul a szarvastehenek elhajtják maguk mellől a tavalyi borjúkat,
mivel épp ezekben a hetekben születnek az idei borjak, s ilyenkor a tehenek szeretnek egyedül lenni – később kettesben az új borjúval, egészen addig, míg az már könnyedén követi az anyját. Akkor sok esetben a szarvastehén visszafogadja a tavalyi borjút is. Így Június-júliusra egy szarvastehénből, egy tavalyi borjúból és egy idei kis borjúból álló „triók” alakulnak. Még később lassanként egy- egy vezértehén irányítása alatt ezek a triók állnak össze tehenekből és borjakból álló rudlikká (ezeket nevezik tarvadnak). Végül majd augusztus 20-tól, a szarvasbőgés idején ezeket a tarvadból álló rudlikat keresik fel a bikák.
Májusban épp azt az időszakot éljük, amikor sok borjút hajt el az anyja. A gyurgyalagfalnál azt láttuk, hogy ezek az ideiglenesen elárvult borjak hamar egymásra találnak. Az anyai vezetés elmaradásakor kiemelkedő fontosságúak lehetnek az olyan könnyen elérhető, gazdag táplálékforrások, mint amilyen a gyurgyalagudvar mézelő zónája. Eleinte csak pár borjút vett fel a kamera, ám később kisebb rudlikat is észleltünk (min. 20-25 fős csoportosulásokat). Láttunk ugyanakkor már magában kóborló, szemlátomást vemhes szarvastehenet is. A felvételek szerint a borjak egy éjszaka akár több alkalommal is visszalátogatnak ebbe a „salátabárba”.
2025. augusztusában szembesültünk azzal először, hogy a szarvasok imádják a mikrodomborzati magaslatokat. A Kisberekben készült felvételek számos esetben mutatták meg, hogyan gyűléseznek szarvasok a kis tavak melletti földhalmokon. A magaslatokhoz való vonzódásukat ezúttal is megfigyelhettük, de most a gyurgyalagfal fölötti földhányásokon sétálgatnak előszeretettel. Szarvasok ilyen intenzív, ismétlődő, módszeres és „tömeges” mozgását májusban még nem észleltük. A tarvad-csapatok is inkább június végétől alakulnak ki. Mivel a herefélék a patakparton és a gyurgyalagudvarban is évről évre megújulnak, sőt: terjeszkedésre is képesek, tudatos és tömeges telepítésük a vadvilág szempontjából is jó döntés volt. A gyurgyalagfal vagy a patakot kísérő körülbelül 600 méter hosszú mézelő zóna feltételezhetően a jövőben egyre nagyobb vonzerőt jelent majd a szarvasok és őzek számára.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Kert és vadon
Jó lenne látni a gyurgyalagfalról egy idei, friss fotót is!
A csíkos malackákról is mesélsz majd? Ha jól láttam a videóban, akkor legalább kétszer ötök. 🥰
csatlakozva Edithez, a mézelő zónàról is örömmel látnék fotót, feltéve, ha még nyílik ott virág.