Állami támogatást kapnak a természetközeli és a vizes élőhelyek
A gazdák számára kulcsfontosságú, hogy versenyképességük és a klímaváltozással szembeni ellenálló képességük megőrzése érdekében minél több vizet legyenek képesek visszatartani és tárolni a tájban, a felszínen és a talajban egyaránt.
Ezt a célt is szolgálja
a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében meghirdetett csaknem 13 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás, amely a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását, valamint azok fenntartását támogatja, hozzájárulva az aszály hatásainak hosszú távú mérsékléséhez – tájékoztatott Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára.
Habár az Aszályvédelmi Operatív Törzs 2025. október 31-én befejezte a munkáját, az ország jelentős részét évek óta sújtó csapadékhiány következtében kialakuló, egyre növekvő mértékű és gyakoriságú vízhiány továbbra is fenyegeti a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességét és a mezőgazdasági termékek árának elviselhető szinten tartását, ami ellen összehangolt kormányzati intézkedésekre van szükség.
A felszínen és talajban tárolt vízkészletek jelentős csökkenésének környezeti hatásai mindannyiunk életére hatással vannak, ezért a vízhiány leküzdése érdekében elsőrendűvé vált a mezőgazdasági termelők bevonása a vizek megtartásába.
Az agrártárca ennek erősítése érdekében döntött arról, hogy a felszíni vizek megtartását szolgáló vizes élőhelyek kialakítását és fenntartását támogató pályázati felhívást tesz közzé, melynek kedvezményezettjei maguk a mezőgazdasági termelők lehetnek.
A megvalósuló projektek révén az élőhelyek ismét változatossá válnak,
és a felszíni vízhez kötődő tájképi elemek helyreállítása egyszerre szolgálja a mezőgazdasági termelés biztonságát, a biológiai sokféleség és a táj jellegzetességeinek megőrzését, a felszíni vizek védelmét és az erózió elleni védekezést. A mezőgazdasági termelők alkalmazkodóképessége erősödik, valamint a jó gyakorlatokon keresztül elősegítik a káros éghajlati változások mérséklését. A talaj „visszanedvesítésével” rendelkezésre fog állni a klíma hűtéséhez és a helyi csapadékképződéshez nélkülözhetetlen üzemanyag, a víz. Emellett a beszivárogtatással a talajvízkészletek pótlása és a levegő védelme is előtérbe kerül.
A 12,8 milliárd forint keretösszegű konstrukciónak köszönhetően a mezőgazdasági termelők nem termelő típusú beruházások megvalósítására vissza nem térítendő, egységköltség alapon meghatározott támogatást igényelhetnek szántó és gyep hasznosítás esetén. A füves, cserjés sávok és vizes élőhelyek kialakítása mellett azok fenntartására is jelentős mértékű támogatás igényelhető öt egymást követő évre.
A támogatási kérelmek benyújtására első alkalommal 2026. február 19. napjától 2026. március 11. napjáig lesz lehetőség. A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több vízmegtartás
Milyen jó lenne tágabb körre kiterjeszteni!!
Ùgy vettem ki a szövegből, hogy ez a birtok is igényelheti.
Ezek a támogatások művelt területekre vonatkoznak, így mi ebbe sajnos nem esünk bele. Korábban is néztünk, kerestünk hasonló pályázatokat, de nem találtunk olyat, ahol megfeleltünk volna. De azért így is haladunk, és fogunk haladni 2026-ban is, legalábbis ez a remény. 🙂
Őszintén sajnálom. Vizes élőhely vagytok. Nem is értem a pályázat kiírókat.
Én érteni vélem. Egyébként már megvalósult projektet nem támogatnak. Bár ez nekünk nem kedvez, én mégis érteni vélem a törvényhozókat. Én is arra ösztönöznék, ha nálam volna a pénz, hogy a lehető legtöbb legyen az ÚJ projekt.
A másik támogatott terület a bokorsorok és gyepek telepítése. Ez nálunk pályázati szempontból már szintén megvalósult. Itt a pályázat kiírója azt akarja, hogy a jelenlegi monokultúrás mezőgazdasági területekbe kerüljenek be zöld felületek, bokorsorok, erdővédő sávok, esetleg vizek. Vagyis azt preferálja, ha a nagy, intenzív művelés alatt álló területeket bontják meg zöld felületekkel. Ezért kitétel például, hogy művelés alatt álló terület határán kell ezeket létrehozni. Mi ennek nem tudunk megfelelni, hisz mi az egész területet kivontuk a művelésből. Ez kicsit persze fáj nekünk, de legyünk elfogulatlanok és józanok: a törvényhozó szándéka teljesen érthető és jogos is.
Bokorsorokat mi is akarunk még telepíteni, de mi ezt már csak egy zöldített területen tudjuk megtenni, így egyik pályázaton sem tudunk résztvenni.
Mindennek az az oka, hogy mi bőven hamarabb kezdtünk bele mindebbe, mint mondjuk az Európai Unió. Eljön majd annak az ideje is, amikor a teljesen visszavadított, 100 százalékosan zöld és természetközeli területeket is támogatni fogják. 5-10 év múlva már erről szól majd a nóta.
Addig – politikai hovatartozástól függetlenül – be kell látni: ebben a pillanatban jogos, ha olyan területeken akarnak füvet és vizet „fakasztani”, ahol ma kukoricán kívül semmi sincs. A legdurvább kultúrsivatagokat akarják fellazítani. Én azt mondom: hajrá!
OK- ettől függetlenül a fenntarthatóság is fontos.
Akkor a cikk címe zavart meg engem:-))))
„Állami támogatást kapnak a természetközeli és a vizes élőhelyek”- nem úgy szól, hogy „a mezőgazdasági termő területek”.
Valószínű, hogy az extrém mennyiségű hó olvadéka telíti a talajt, a fennmaradó vizet, hogy lehetne megtartani?
Az efféle támogatások jók lehetnek, ha igazán nagyban gondolkodnak, s úgy látom, egyre jobb az irány és az arány. A lehető legtöbb helyen kell kivezetni a földekre, mélyen fekvő területekre a vizet, s még ha ezekről a területekről nyáron el is tűnik a víz, a talaj nem szárad ki egészen, ha tavaszra feltöltődtek a talajvízkészletek. Persze sok olyan terület van Magyarországon – főként az Alföldön -, ahol hosszú éveken át kellene vissza-visszatöltögetni, hogy a talajvízkészlet valamelyest regenerálódjon. Félő, hogy a mostanihoz hasonló havas, csapadékos időszakok olyan ritkák lesznek, hogy hatalmas területeken sajnos már vízmegtartással sem állíthatóak vissza az eredeti állapotok. De mindenütt meg kell próbálkozni a lehető legtöbb víz lefolyását meglassítani, és árasztani, árasztani, ahol csak tudunk.
igen, köszi.