Értelem és érzelem | Új feldolgozás készül Jane Austen regényéből
Új filmadaptációt forgat Georgia Oakley az Értelem és érzelem című Jane Austen-regényből – írta a Variety.com.
A produkció Esme Creed-Miles, George MacKay, Fiona Shaw és Daisy Edgar-Jones közreműködésével a Focus Features gyártásában készül Nagy-Britanniában. A forgatás már el is kezdődött a hollywoodi lap értesülése szerint.
Az Értelem és érzelem Jane Austen 1811-ben megjelent első regénye, amelyben apjuk halála után a Dashwood nővéreknek és édesanyjuknak el kell hagyniuk a családi birtokot, mert az féltestvérükre, Johnra száll.
Elinor Dashwoodot Daisy Edgar-Jones, Marianne-t pedig Esme Creed-Miles alakítja, az anya szerepében Caitríona Balfe látható majd a filmvásznon. Elinor szerelmét, Edward Ferrast George MacKey játssza, Mrs. Jennings szerepét pedig, aki szárnyai alá veszi, és Londonban vendégül látja a nővéreket, Fiona Shaw kapta. A legfiatalabb Dashwood lány, Margaret megformálását Dodhi Rae Breathnachra bízták.
Georgia Oakley, a Little Bird rendezője és a Blue Jean forgatókönyvírója Diana Reid forgatókönyve alapján dolgozik a regényadaptáción.
Az Értelem és érzelem című Austen-könyv már számos filmes feldolgozást megélt, az egyik legismertebb 1995-ben született Ang Lee rendezésében, amelyben Kate Winslet és Hugh Grant alakította a főbb szerepeket Emma Thompsonnal együtt, aki a forgatókönyvet is jegyezte.
Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több film
Ezért a forgatókönyvért Emma Thompson Oscar-díjat kapott.
2008-ban készült a regényből egy tévéfilmsorozat is. Láttam azt is és a ’95-ös filmet is. Nekem az utóbbi jobban tetszett.
Kíváncsi lennék rá, mi késztet valakit arra, hogy egy regényt sokadszorra is filmre vigyen.
Talán egyszer időrendben meg kellene néznem a filmeket, hogy megtudjam, mi a plusz, mi a más bennük a többihez – esetleg magához a regényhez? 🤔 – képest.
Keresgéltem kicsit a neten és azt találtam, hogy a BBC már 1971-ben és 1981-ben is csinált tévéfilmsorozatot a regényből. 🙂
Ezekről nem is hallottam, valószínűleg nem voltak láthatók magyarul annak idején.
Mitől olyan érdekes ez a történet?
Jó kérdés, a rajongók biztosan meg tudják mondani.
„Mitől olyan érdekes ez a történet?” | Ha lesz időm, megírom majd részletesen is, de én például azért szeretem, mert hasonló kérdésekre eltérő válaszokat ad, más alternatyvákat állat szembe, például a lobogó-forradalmi romantikus szerelmet a csöndben reménykedő és táűrú szerelemmel, és ez az olvasó-nézőt is választásra kényszeríti; de legalábbis abba a helyzetbe, hogy valamiféle viszonyulást alakítson két ennyire távoli alkattal és érzelmi világgal / megoldással szemben; feltegye esetleg a kérdést: én melyik vagyok? Melyik vagyok leginkább? Egyik oldalról a féktelen lobogás utáni mély csalódás kísértete van ott végig, másik oldalról a mély elhallgatás és hiábavaló tűrős életreszóló keserűsége. Arról nem is beszélve, hogy e kettő viszonyul is egymáshoz; két női típus, és két testvér. A férfiakról nem is beszélve. Nekem például végtelenül rokonszenves az ezredes, ahogy szinte mindenki számára, de sosem fogom megválaszolni azt a kérdést, valóban akarnék-e ennyire szelíd, ennyire megadó lenni egy alapvetően reménytelen kapcsolatban. És persze rögtön adódik a kérdés: lehet-e ez egyáltalán döntés kérdése? … és a többi és a többi és a többi.
Köszönöm szépen. (bár nem az én kérdésem volt)
Ha már az angol romantika, számomra súlyosabb, észvesztőbb a Jane Eyre, az Üvöltő szelek, hogy csak ezt a kettőt mondjam.
Austen, mint Csehov, a Bronte testvérek, mint Tolsztoj. Persze, mint minden hasonlat, ez is sántít. 🙂
🙂 Az Üvöltő szelek már csak annak jó, aki bírja a nyomasztó cuccokat is. 🙂
„nyomasztó cuccok”, ez meredek és sértő is.
Sértő? Nem értem. 🙁
Sosem bírtam az „agyalós” szerelmet- az ábrándozást sem.
Jane Eyre és az Üvöltő szelek- ezeket a könyveket is talán 12 v.13 évesen olvastam, akkor még elkápráztattak, de jobban bejön mint az Austin sztori. Bár Cen az ajánlásoddal egyszer újra néztem a filmet amiben Keira Knightley játszott.
Ez olyan mint amikor a virágokon kiszámoltuk a réten a „szeret, nem szeret, szívből, szerelemből, egy kicsit titokban „- s amelyikre az utolsó szirom maradt, az volt a valóság:-))))
Én szeretem Jean Austen és a Brontë nővérek – Charlotte, Emily és Anne – regényeit is. Itt vannak mind a könyvespolcon, bár az utóbbiakat én is fiatal koromban olvastam utoljára. A Jean Eyre nagy kedvenc volt! 🙂 (Talán elő kellene venni őket megint?)
Sokan próbálták már megfejteni, hogy miért olyan népszerű még ma is Jean Austen.
Talán azért, mert a regényeiben nem teng túl a romantika, hanem kritikusan szemléli a korát – néha ironikusan, csipkelődve ír róla. A hősnői sem tipikusak. Elizabeth (Büszkeség és balítélet), Elinor (Értelem és érzelem) vagy Emma (Emma) is némiképp szembe megy az elvárásokkal. Nem akar mindenáron férjhez menni, olvasva tájékozódik, képezi magát, saját véleménye van a világról.
Nemcsak Jean Austen regényeiből születtek filmek, hanem maga az írónő is adott témát már nem egynek. Pont most került a mozikba „Jane Austen tette tönkre az életemet” címmel a legújabb. 🙂
Jé, erről nem hallottam még, màrmint az Austenről készült filmről. Vadàszni fogok rà, ez talán közelebb visz a vele kapcsolatos elképzelésekhez.
Ez a film nem Austenről szól, azt hiszem. Ha róla szólót szeretnél, akkor ezt keresd:
https://www.mafab.hu/movies/jane-austen-maganelete-11732.html
Vagy ezt nézd meg:
https://videa.hu/videok/film-animacio/miss-austen-banata-2008-film-animacio-rsKeYqcUeibls7qI
(Ezt még én sem láttam, most találtam. 🙂)