Tamara Lempicka, az art deco királynője
Az art deco királynője, Tamara Lempicka címmel nyílt kiállítás a Lengyel Intézet Nagymező utcai kiállítótermében. A tárlat a lengyel származású. világhírű festőnő életének legfontosabb állomásait és válogatott reprodukcióit mutatja be, és egy vele foglalkozó programsorozat első állomása. Grzegorz Musial lengyel szerző Én, Tamara című regényének bemutatóját a Prae kiadóval társszervezésben, továbbá a The True Story of Tamara De Lempicka & the Art of Survival című dokumentumfilm magyarországi premierjét tavasszal tartják.
A Varsóban, arisztokrata családba született lányról sokáig úgy tartották, hogy születési neve Tamara Rozalia Gurwik-Górska volt, de időközben felmerült a Tamara Rosa Hurwitz névváltozat is, és sokan úgy vélik, ez lehetett a valódi.
Fiatalon egy időre Szentpétervárra költözött, ahol hozzáment Tadeusz Łempickihez, aki neves lengyel ügyvéd volt, majd az orosz forradalom elől Párizsba menekült, ahol festészetet tanult. Itt élt a két világháború között is a művészeti és társadalmi élet aktív résztvevőjeként. Tehetségének, kitartó munkájának és üzleti érzékének köszönhetően hamar a párizsi elit és az avantgárd művészvilág meghatározó szereplőjévé vált. Az első, nemzetközi viszonylatban is sikeres női művészként tartják számon, öntörvényű, ösztönös, ugyanakkor karrierjét és szakmai hírnevét tudatosan felépítő alkotóként. Stílusa a kései kubizmus és a neoklasszicizmus keveréke volt, és különösen Jean-Dominique Ingres munkássága inspirálta.
„Csodák nincsenek, csak az van, amit te magad létrehozol”
– vallotta. Legismertebb festményei közé tartozik az Önarckép vagy Tamara a zöld Bugattiban (1929), amelyet egy német női magazin, a Die Dame megrendelésére készített, és a Fiatal lány kesztyűben (1930). Munkáiért ma dollármilliókat fizetnek, és azok éppúgy megtalálhatók különböző magángyűjteményekben, ahogy a világ legnagyobb múzeumaiban is, többek között a párizsi Pompidou központban.
Élénk színekkel megfestett, nagyvonalú, dekoratív portréi, merész és egyéni aktábrázolásai a tengerentúlon is az egyik legkeresettebb és legismertebb művésszé tették. Művészetének nagy rajongója többek között Madonna, több Lempicka-kép tulajdonosa, amelyeket videoklipjeiben is felhasznált. Mellette több világsztár, köztük Jack Nicholson és Barbra Streisand neve is szerepel a gyűjtők között.
A művész szülőhazájában, Lengyelországban, amelyhez érzelmileg élete végéig kötődött, sokáig mellőzték és viszonylag későn fedezték fel újra. Az elmúlt években azonban a Lublini és a Krakkói Nemzeti Múzeum nagyszabású Lempicka-kiállításainak köszönhetően, amelyek rekord nézettséget értek el, újra megnőtt az érdeklődés az alkotó iránt. A tárlatokat több mint 200 ezren látták. Magyarországon a neve csakúgy, mint kalandos élete máig kevéssé ismert. Nem volt még az életművet átfogó módon bemutató kiállítása sem.
A Lengyel Intézet azonban idén pótolná ezt a hiányt. Ezért tervezik többek között, hogy tavasszal bemutatják a Prae Kiadó gondozásában megjelent Én, Tamara című könyvet (fordító: Mihályi Zsuzsa), amely a világhírű festőnő életrajzának első része. Ebből az alkalomból Magyarországra látogat a könyv szerzője, Grzegorz Musial is. A regény betekintést enged az 1920-as, ’30-as évek Párizsának pezsgő művészvilágába, ahol Picasso, André Gide, Jean Cocteau, Gertrude Stein, Ernest Hemingway, Coco Chanel és Marlene Dietrich alakja mellett Tamara Lempickáé is megelevenedik. A kiállítás február 21-ig látható.
A kiállítás megnyitójáról a Lengyel Intézet Facebook-oldalán láthatók képek, a festményekből itt és itt láthatunk ízelítőt.
Forrás: MTI | Borítókép: Lengyel Intézet/Facebook
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több festmény
Később Andy Warhol is hasonló stilusú képeket alkotott.
Tényleg? Nem is tudtam, én csak a pop artos, talált tárgyas korszakát ismerem..
Sosem hallottam róla- a könyvet biztosan megszerzem. Csak ne kellene mindenért Budapestre utazni. Klassz a videó a munkiról.
Én sem hallottam róla, de nagyon tetszenek a képei, az art deco amúgy is a gyengém.