2020.05.07. A DARKSITE STORY miért ezt a címet kapta?
Ez az egyik legszebb szimbólum egy földlakó számára, ez az egyik legerősebb üzenet számunkra a kozmosz részéről.
Ráadásul a „site” és „side” egymásra tükrözése szerintem ezt az üzenetet beviszi az online térbe
Nem először válaszolok bővebben olvasói kérdésre. A minap tette fel valaki, amikor felmerült, hogy a Darksite story elindulhatna az új mobilbarát oldalon. És holnap indul is – már csak 24 óra.
De a kérdés! Mely arra is vonatkozott, miért nem magyar a cím. Érteni vélem, mintha egy kis nyelvőrködés is ott lappangana a kérdésben. Valamelyik interjúban beszéltem már arról – de nem emlékszem rá, hol –, hogy létjogosultnak tartom a nyelvőrködést, de épp annyira, mint egy író szabadságát. Frázis már, de a nyelv valóban változik, és sokrétegű képződmény. Sok olyan szavunk, kifejezésünk van, amitől régebben óvták volna a nyelvet, ma pedig már ezeket a szavakat óvjuk. Tetszik vagy nem, ez már egy angolszász világ, félig-meddig ott is, ahol a beszélt és hivatalos nyelv nem az angol. Ezek is „török idők”. 150 év után török eredetű szavakkal is telítődött a nyelv, most szemlátomást angol kifejezésekkel, szavakkal is telítődik,
a szlengről nem is szólva, amit a nyelvőrök egy része szintén homlokráncolva figyel, miközben a szleng és az argo az egyik legplasztikusabb, legerőteljesebb rétege ennek a nyelvnek.
Ezen íródott a Jégvágó, és időnként én is szívesen használom a köznapi beszédben is. Amúgy az angolt az egyik legszebb nyelvnek gondolom. Szeretem például a kurta, ütős szavait. Időnként jóval tömörebb és erőteljesebb, mint a magyar. Máskor – ha kell – oly lágy, hogy majd elolvadok (lásd „skylark” – írtam is erről már). De egy cím azért más kérdés.
Először is erős utalás a Pink Floyd méltán híres albumára, a Dark side of the Moon-ra.
Az új oldal neve, és a regény címe is azzal játszik, hogy erre az albumra utal, annak hangulatára, arra a mozzanatra – a Pink Floyd után szabadon – hogy egészen elképesztő és valószínűtlen módon a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk, és ha nem volnának szondáink és űrhajóink, sosem látnánk a túloldalát, az „árnyékos” oldalt, mely természetesen valójában nem árnyékos, csak abban az értelemben, hogy titok a számunkra. Ez az egyik legszebb szimbólum egy földlakó számára, ez az egyik legerősebb üzenet számunkra a kozmosz részéről.
Ráadásul a „site” és „side” egymásra tükrözése szerintem ezt az üzenetet beviszi az online térbe, reményeim szerint az irodalom terébe is. A darksite mögé magyar szó biggyeszteni valószínűleg szörnyű nyelvhibridet eredményezne, ráadásul kínálkozik egy ellenpont is: a West Side Story – már amennyiben ellenpont. Az biztos, hogy a Darksite story nem egy musical alap. 😊
Holnap pedig, napnyugta után érkezik az első fejezet.
A visszaszámlálás elkezdődött!! 🙂
Zseniális!😊
A zenei aláfestéssel olvastam el írásod…Huhhh….🌠🌙🥰
Miracle💫/…meg is hallgatom/
Izgatottan várom a holnapi napnyugtát!
😊🌅
Amikor először láttam a “darksite” kifejezést nálad anno, persze, hogy a Pink Floyd ugrott be, mi más is lehetne 😉☺️
Valahogy ez már így természetes.
Egy Pink Floydosnak biztosan
Szép jó reggelt!☕
Elérkezett május 8.🙃
Mai naplemente időpontja 19.55😉 🌅🙃
Visszaszámlálás!🤗
A visszaszámláló azóta is ketyeg, már csak órák kérdése
Most jut eszembe, erre a dark side vonatra én is felültem már! Van egy blogom, ahol az anyaság nehézségeiről írtam, inkább csak magamnak, terápiaként. Annak volt ez a neve: Dark side of the Mum. 🙂
dark-side-of-the-mum.webnode.hu
Sokan félnek a sötéttől, a darktól, engem kifejezetten felcsigáz, a sajátomnak érzem a sötétet. Nem véletlen, hogy lassan 15 éve fekete a hajam és a ruháim nagy része is. Én szeretek mindent, ami dark. Ezért is mondtam az induláskor, hogy itt a helyem. 🙂 Jó ez nagyon. Hajrá. 🙂
Örülök, hogy jól érzed itt magad – kommentben is átjön egy kis pezsgés 🙂