• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Nők a sikeres férfiak mögött – Miért volt kócos Einstein?

albert einstein

Albert Einstein 1921-ben. Itt még nem vészes a feje. Azt már látni, hogy nem egy könnyen karbantartható hajzattal áldotta meg az ég, ám nem ez indokolja későbbi kócosságát. (Forrás)

Nők a sikeres férfiak mögött – Miért volt kócos Einstein?

2020.08.08. Még mindig sokat olvasok híres emberekről, kedvenc műfajom továbbra is a monográfia. Mindig érdekes látni, hogy egy életmű mögött mi mindent találni. Minap, ha nem is monográfiát ajánlottam a figyelmetekbe, de egy olyan könyvet, mely némiképp bepillantást enged a honi irodalmi élet rejtett bugyraiba (ITT). Ám még inkább érdekesek a századforduló emblematikus figurái, mint amilyen például Einstein.

Nem tudom, van-e ilyen ranglista, de nem lepne meg, ha ismertségét tekintve Einsteint csak Krisztus előzné meg.

Pár éve, amikor falni kezdtem az asztalszaggató monográfiákat, én is egy Einstein-életrajzzal kezdtem.

albert einstein

Albert Einstein utolsó évei táján (Forrás)

Einstein azért is érdekes volt a számomra, mert a még mindig készülő (részben elveszett) regényem (Hórvölgyi köd) főszereplője, Rudolf Portestein gróf több ponton is hasonlít rá. Mindkettejükben eleven a tudományok és művészetek imádata, s mindketten a tudomány mellett teszik le a garast. Mindkettejüket áthatja a felfedezésvágy, csak épp Rudolf a fizikánál jóval ingoványosabb terepre téved. További hasonlóság, hogy a gróf is esetlenül mozog a köznép köreiben. Nála ennek oka a származásból fakadó gőg, míg Einstein esetében autizmus.

Utóbbival kapcsolatosan bukkantam egy érdekes momentumra, mely azt is magyarázza, hogyan alakult ki Einstein márkavédjegye, a mindig borzolt fizimiska. Védjegynek mondani ezt cseppet sem túlzás, Einstein ugyanis tudatosan élt vele; olyannyira, hogy miután világhírű lett, ha fotósok jelentek meg a közelében, megkérte őket, várják meg, amíg összeborzolja a haját – ha esetleg nem lett volna a lehető legkuszább. Mert alapból is kuszán hordta, és ennek igen különös oka volt.


Mileva_Maric

Mileva Maric, Einstein első felesége, aki szintén fizikus volt, méghozzá kiemelkedő képességű fizikus! És akibe egy ideje szerelmes vagyok kicsit 🙂 (Forrás)

Einstein első felesége, Mileva, értelmes, lenyűgöző nő volt, szintén fizikus, akivel azonban Einstein minősíthetetlen módon bánt. És bár Mileva gyakorlatilag mindenről lemondott Einstein kedvéért, bizonyos helyzetekben elment a szolgalelkűségig, a házasságukat ez sem mentette meg. Szegény Mileva szeme előtt sokáig egy másik híres pár, a Curie-házaspár példája lebegett: azt hitte, ők is ilyen együtt dolgozó-gondolkodó pár lesznek. Mileváról sokat mond, hogy ma is tartja magát az a nézet, hogy sok számítást Einstein neki köszönhet. Nem tudjuk biztosan, hogy Einstein munkásságában mekkora részt vállalt Mileva, viszont tény, hogy „korunk hőse”, a „tudósok tudósa” már életében is hírhedt volt arról, hogy „nagyvonalúan” eltekintett a publikációiban felhasznált egyéb kutatások forrásmegjelölésétől.

Hamar akkora tekintély lett, hogy a kollégái jobbnak látták ezt a kérdést nem bolygatni, holott a forrásmegjelölés már akkor is alapvető elvárás volt a tudomány berkeiben.

Mindezt figyelembe véve valószínűsíthetjük, hogy amennyiben Milevának számottevő szerep jutott férjura karrierjében, arról Einstein szintén megfeledkezett „nagyvonalúságában”. De ez egy másik, igen szomorú és tanulságos történet, megér egy külön írást, annál is inkább, mert Mileva azon kevesek közé tartozik, akit fényévnyi távolságból is rajongok. Jobban, mint Einsteinért.

Elsa Löwenthal Einstein

Elsa Löwenthal (Forrás)

Most csak azért hozom őt szóba, mert lehetetlen nem látni azt az ordító kontrasztot, ami Mileva, és Einstein második felesége, Elsa Löwenthal között támad.

Elsa se olyan szép, se olyan okos nem volt, mint Mileva. Hiúsága azonban az egeket verte. Ilyet is láttunk már, nem igaz? Nem látok bele Eliza lelkébe, hogy is látnék, mégis: sok beszámoló szerint bántóan ostoba, ízléstelenül öltöző, összességében középszerű nő volt. Amint egyesek írják: gyakran egy trampli benyomását keltette. A látása is rossz volt, de hiúsága okán szemüveget sem hordott.


Adott volt tehát egy középszerű, hiú és félig vaksi asszony, meg egy autisztikus ember (Einstein),

aki nem engedte, hogy Elsán kívül bárki más hozzáérjen a fejéhez. Fodrász? Borbély? Szóba sem jöhetett. S ehhez Einstein éppoly makacsul ragaszkodott, mint Elza a maga vaksiságához. Mit lehet ilyenkor tenni? Kézenfekvő:

vágja Einstein haját az egyetlen ember, aki megérintheti, vagyis a vaksi Elsa. Így rögtön értjük, miért volt Einstein feje folyton boglya.

einstein albert magazineÖsszeadták amilyük volt. Einstein autizmusa párosult Elza hiúságával és vaksiságával, s ez lett az eredmény. Látszott is gyakran, hogy a fésű sem segíthet, itt egyszerű fésületlenségnél többről van szó. Ennek ellenére ez a konstelláció gyümölcsözőnek bizonyult. Bizonyos szempontból gyümölcsözőbbnek, mint a Milevával való házasság. Milevát Einstein jobbára csak kihasználta, mégis: talán Mileva kevésbé járult hozzá Einstein hírnevéhez, mint a vaksi Elza.

Einstein kócossága ugyanis branddé vált, és csaknem olyan jelentősen járult hozzá a sztársághoz, mint a relativitás-elmélet.

Bár a tudósi teljesítménye miatt ismerjük Einsteint, de ami igazán „jól mutatott” a magazinok címoldalán, és ami ennél fontosabb: ami igazán könnyen megjegyezhető volt, az Einstein fizimiskája.

Ebben az esetben is elmondhatjuk: „Minden sikeres férfi mögött ott áll egy nő”.

Néha ollóval.


einstein gifKérlek, oszd meg ezt az írást másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

einstein albert

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    Cenzúrázott botrány az irodalom romjain – Kőrössi P. József – Naplóromok

    Jézus Krisztus története a legprogresszívebb “sztori”, amit valaha írtak

    A történelem legszebb barátságai (1.)

    Egy árva virága

    Egy jól irányzott sóhaj – Beethoven – Holdfényszonáta

    Feketén fehéren – Taj Mahal

    10 Comments:

    1. Szabó Edit

      Ez az írás jórészt már ismerős még a fb-ról, 2016 nyarán olvashattuk ott.
      Volt azonban valami a poszt elején, amire olvasás közben felkaptam a fejem:

      “a még mindig készülő (részben elveszett) regényem (Hórvölgyi köd)”

      Jól értem? Ezek szerint nem mondtál le róla? Neadjisten, dolgozol rajta néha? Még reménykedhetünk? 😮 🙂 (Vagy csak nagyon szeretném így érteni? 😕)

      • jól érted, nem tettem le róla még – makacs vagyok, széllel szemben is 🙂
        bár azt is mondják: aki nem hajlik, megtörik

        lehet egyszer meghajlok vagy megtörök?

        • Szabó Edit

          Az ember néha meghajolhat, szerintem, ha nagyon muszáj, hogy az első adandó alkalommal újra kiegyenesedhessen. Arra viszont vigyáznia kell, hogy ne törjön meg.

          Hú, ha egyszer még olvashatnám a Hórvölgyi ködöt, az nagy öröm lenne! (Már nem is reméltem.) S ha nemsokára úgy döntenél, hogy a Kalandos télnek is eljött az ideje, az még nagyobb!! 🙂 🙂

    2. Ibolya Nagy

      Bocs’, hogy ideírom, csak azért, mert reménykedem, hogy talán itt nem marad válasz nélkül.

      Szenit, becsületes nevén Senecát említetted pár poszttal ezelőtt.
      Ott is és most is kérdezem. a Kalandos télről letettél-e Cen’?
      Két novelládra is emlékszem, ahol Gerbaud mellett Szeni is főszereplő. Kerestem, de nem találtam meg, pedig ebben a pokoli hőségben jólesne újra olvasni.

    3. Ibolya Nagy

      Köszönöm szépen, szép estét!
      Próbálkoztam a keresővel tegnap este, csak a címre nem emlékeztem pontosan.

      • Szavak alapján is keres. Mondjuk csak annyit írsz be: Szeni – és hopp, már adja is a találatokat. Épp ma beszéltem valakivel, aki felfedezte magának a keresőt, és nagy örömmel monstre böngészésbe fogott.

        • Ibolya Nagy

          Köszi, így fogok tenni. Mea culpa!
          Mentségemül szóljon, most először és utoljára vetemedtem erre a lépésre.
          Még egyszer köszönöm.

    4. Lívia dr. Zilahi

      Jajj- napokig nem voltam net közelben, itt meg annyi újdonság jött, hogy nem győzöm olvasni. Mégis- az autista(Aspergeres) Einstein valószínűleg azért voksolt a nem annyira szép és okos Elza mellett az okos Mileva helyett, mert az okos nő nem isteníti a férfit hanem igazi intellektuális társnak tekinti- csak a nem annyira okos és tán nem annyira szép istenít – mi kell még az egodiastoléhoz egy férfi embernek? Ennyi és kész. Jó írás-igaz, dícséretes egy férfitől. Éljenek a borzas narcisztikus zsenik:-))). Kedves Cen imádni való minden meglátásod és felvetésed.

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük