2021.08.02. Hogyan lett sok oxigén a Földön?

 atmoszféra légkör oxigén


Ezt ma sem tudjuk biztosan (ez önmagában is érdekes, s jó tudni róla), de ismét született egy lehetséges magyarázat.

Lehetséges, hogy a Föld hosszabbá váló napjai indították el az oxigén mennyiségének megugrását?

Washington, 2021. augusztus 2., hétfő (MTI/AP) 

    A hétfőn a Nature Geoscience című tudományos lapban bemutatott tanulmány szerint a hosszabb, folyamatos nappali fény hatására egy különös baktérium rengeteg oxigént kezdett termelni, ezzel lehetővé téve a ma ismert élet létrejöttét.
    A Huron-tó egy víz alatti víznyelőjében talált ragacsos, bűzös, lila baktériumot vizsgálták a kutatók laboratóriumi körülmények között. Arra jutottak, hogy minél több folyamatos fényt kaptak a mikrobák, annál több oxigént termeltek.
    A tudomány egyik nagy rejtélye az a kérdés, hogyan vált a Föld minimális oxigénnel rendelkező bolygóból a mai, belélegezhető levegővel rendelkező planétává. A kutatók régóta úgy vélték, hogy a cianobaktériumoknak köze lehet a folyamathoz, de egyelőre nem tudják, mi indította el az úgynevezett nagy oxigenizációs eseményt (Great Oxygenation Event, GOE).
    A szakértők szerint a Föld forgásának lassulásával fokozatosan megnövekedett a napok hossza hat óráról a jelenlegi 24 órára, ami kulcsfontosságú volt a cianobaktériumok számára.
    Mintegy 2,4 milliárd éve olyan kevés oxigén volt a Föld légkörében, hogy semmilyen ma ismert állat vagy növény nem létezhetett. Ehelyett sok mikroba széndioxidot lélegzett be, ebből a cianobaktériumok pedig oxigént termeltek – ez a fotoszintézis legkorábbi formája.
    Kezdetben nagyon kevés volt, de mintegy 400 millió év alatt a Föld légkörében a mai mennyiség egytizedére emelkedett az oxigén mennyisége, ami hatalmas ugrás. Ez a növekedés elegendő volt, ahhoz, hogy a növények és állatok fejlődni kezdjenek és újabb növények csatlakozzanak az oxigéntermeléshez – mondta Judith Klatt, a németországi Max Planck Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
    Brian Arbic, a Michigani Egyetem óceánkutatója a Föld árapályerőit vizsgálta és azt, hogy ezek miként lassítják a Föld forgását. A kutató felfigyelt arra, hogy a forgás lassulása egybeesik a nagy oxigenizációs eseménnyel.
    Az amerikai és német kutatók elméletüket olyan baktériumokkal tesztelték, amelyek hasonlatosak a 2,4 milliárd évvel ezelőtt a Földön megtalálhatókhoz. A Kanada és az Egyesült Államok határán lévő Huron-tóban rejlő, 24 méter mély víznyelőben élő lila és fehér cianobaktériumokat használták a vizsgálatokhoz.
    Búvárok hozták fel a zselés, záptojásra emlékeztető szagú baktériumokat. Klatt és kollégái változó mennyiségű fénynek tették ki őket és arra jutottak, hogy a hosszantartó folyamatos fény hatására több oxigént termeltek a baktériumok.
    A tanulmány szerzői hangsúlyozták: ez csak egy, de egy lehetséges magyarázat a Föld oxigénszintjének növekedésére.

A HURON-TÓ, AHONNAN A KÍSÉRLET CIANOBAKTÉRIUMAI SZÁRMAZTAK (FREE PHOTO)

huron-tó

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    TÁMOGASD A CENWEBET!

    MIT TÁMOGATTOK?

    ➡ a honlap fennmaradását
    ➡ hogy olyan dolgokról beszélhessünk, amiről másutt nem
    ➡ jobban ismerhessük a világot, amiben élünk
    ➡ gyönyörködhessünk abban, amit már megismertünk
    ➡ újabb cikkek és könyvek megszületését
    ➡ nemcsak az irodalmat
    ➡ hanem a természetet is
    Full screenExit full screen
    Slider

     

    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider


    Slider


    Slider

     

    3 Comments:

    1. Ibolya Nagy

      Teljesen új és nagyon érdekes információ.

    2. Péterné Kálmán

      Jó dolgunk van, hogy ezeket az érdekes információkat tálcán kínálod nekünk. Köszönet érte!

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük