• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Két irodalmi Nobel-díj talál gazdára 2019-ben

nobel 2019

nobel 2019

2019.10.01. Kivételes ősz az idei. Októberben egyszerre két irodalmi Nobel-díjat ítélnek oda. Korábban is volt rá példa, általában a történelem alakította így a menetrendet, de most más a helyzet. Tavaly többször is hírt adtam róla a Tallózóban, hogy sorozatos botrányok kezdték ki az irodalmi Nobel tekintélyét, olyannyira, hogy végül ki sem osztották. Erről és az díj kiosztásának változásairól, az esélyesekről olvashattok részletesebben a Könyveblog oldalán.

Az idei év egyik újdonsága, hogy míg korábban nem lehetett pontosan tudni, melyik nap jelentik be az irodalmi Nobelt (csupán annyit, hogy októberben és csütörtökön), addig idén pontos dátum van: október 10-e. Szintén egyedülálló, hogy idén nem egy, hanem két nyertest hirdetnek, hiszen egyszerre ítélik oda az elmaradt 2018-as és a 2019-es díjat is. (Az irodalmi Nobel történetében van rá példa, hogy egy-egy évben megosztott díjat adjanak át, itt viszont két külön díjról van szó.)

A TELJES CIKK ITT OLVASHATÓ

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


http://https://centauriweb.hu/archiv/tallozo/irodalom/elofordulhat-hogy-nem-lesz-irodalmi-nobel-dij-az-iden/

http://https://centauriweb.hu/archiv/tallozo/irodalom/szemelyeskedo-vitak-nobel-bizottsagban/

http://https://centauriweb.hu/archiv/tallozo/irodalom/tenyleg-nem-lesz-irodalmi-nobel-dij/

http://https://centauriweb.hu/archiv/tallozo/tallozo-2015-2017/kurt-vonnegut-egy-igazan-jo-csoka/

http://https://centauriweb.hu/archiv/tallozo/tallozo-2015-2017/ot-rejtelyes-halaleset-vilagirodalomban/

http://https://centauriweb.hu/archiv/tallozo/kozelet/minosithetetlen-uzengetesek-17-szazadtol-napjainkig/

http://https://centauriweb.hu/archiv/dan-coolbirth-velemenye-jegvago/hemingway-rol-jegvago-2013/

http://https://centauriweb.hu/archiv/kotetek/

9 Comments:

  1. Ibolya Nagy

    Lesz-e meglepetés október 10-én? 🙂

  2. Engem addig nem érdekel, hogy kik nyerik, amíg nem Te.

    Majd akkor szólj 🙂

    • Ez kedves, és nagyon megtisztelő. Határozottnak tűnsz ebben a kérdésben, de attól tartok, hogy ilyesformán jó ideig nem fog érdekelni, már ha érdekelni fog valaha egyáltalán. A díjak világa nagyon kettős. Elvileg minden díjat teljesítményre adnak. Elismerésként. De ahogy épp a Nobel-bizottság esetében látjuk, nem mindig egyszerű ez. Ha az irodalomszerető, olvasó ember kicsit is mérlegelős, a díjak esetében is egyedileg kell megítélnie, melyik díjat adták valóban érdemekeért, és melyiket más indíttatásból. A Nobel-bizottságot rendszeresen éri az vád – s nem alap nélkül -, hogy bizonyos időszakokban politikai vagy ideológiai alapokon ítélkezik. Itt van mindjárt egy példának Marquez és Borges esete, mindkettő nagyszerű szerző, de Borges nem kapta meg, sokak szerint politikai okokból nem, holott Borges népes olvasótábora szerint meg kellett volna kapnia. De épp ezek a viták mutatnak rá, hogy a díjak, a vélt vagy valós elismerés mellett talán egy fontosabb funkciót töltenek be: népszerűsítik, ismertebbé teszik a szerzőket (ezért volt nagyon különös Bob Dylan díjazása, sokan megjegyezték, hogy esetében ez a funkció sem működik, hisz Bob Dylan ismertebb talán bármelyik írónál). Jó példa erre Kertész Imre, akinek igazán csak a Nobel-díj hozott széleskörű ismertséget. Itt persze megint az a kérdés, hogy milyen alapon adnak meg egyik szerzőnek egy ilyen támogatást, és milyen alapon tagadják meg a másiktól. A díjak többsége – mivel csak kisebbik hányaduk jár együtt jelentős anyagi támogatással – valójában ingyen reklám. A marketing eszköze. Itt pedig visszakanyarodunk oda, amiért elvileg a díjakat alapították: a díj a marketing-értékével ismeri el a teljesítmény. Vagy: támogat valakit egy ideológia mentén. A különbség csak annyi, hogy míg szakmai elismerésként vizsgálva a díjakat, a díj értékének elfogadása minden olvasónál egyéni mérlegelés és döntés, a marketing-érték akkor sem csökken, ha esetleg középszerű, de “jól fekvő” szerző kapja. Legrosszabb esetben felparázslik valamiféle vita, ami a marketing-értéket csak növeli, s a díjazott szerző könyve végre nagy példányszámban világszerte fogyni kezd – ha addig nem fogyott. 🙂 Így valahogy.

      • Holsky Péter

        Csak annyit szeretnék ehhez hozzátenni: az irodalmi Nobel-díj deklaráltan, hivatalosan ideológiai díj (is):
        ” Alfred Nobel végrendelete értelmében évről évre annak a bármely országból származó szerzőnek adják át, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”. ”
        in: https://hu.wikipedia.org/wiki/Irodalmi_Nobel-d%C3%ADj
        , azaz Nobel eredeti, svéd nyelvű végrendelete szerint:
        ” en del den som inom litteraturen har producerat det utmärktaste i idealisk rigtning ” in: https://www.nobelprize.org/alfred-nobel/alfred-nobels-testamente/

        Hogy aztán mit értsünk “idealisk rigtning”-en, kérdés. Tolsztoj díjazását pl. azért utasította vissza (ismételten) a bizottság, mert a kereszténységről kialakított álláspontját nem találta eléggé “idealisztikusnak” / “idealistának”.

        Borgest magyarul is megjelent nagy életrajza szerint:
        https://moly.hu/konyvek/edwin-williamson-borges
        politikai–morális okokból, Pinochet tábornok jobboldali chilei diktatúrájának támogatása (pontosabban: eléggé el nem ítélése) miatt utasították el.
        A kérdés valóban az: ha ez mérvadó szempont, akkor hogyan kaphatta meg a kitüntetést a baloldali kommunista diktatúrákat nemhogy el nem ítélő, hanem azt olykor kifejezetten támogató írók sora? Itt nemcsak Fidel Castro sokáig elkötelezett hívéről, García Márquezről van szó: a sor az 1921-es Anatole France-szal lenne indítható.

        • Kedves Péter, nagyon köszönöm a hozzászólást, és a sok információt 🙂 Elgondolkodtató, nagyon. Azt például én is tudtam, hogy Márquez nemcsak támogatta, hanem – amikor már gazdag író volt – pénzelte is Castrot. Összefoglalva talán elmondható, hogy bár Nobel a “legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotásokat” szerette volna díjazni, úgy tűnik, hogy a Bizottság működése azonban távolról sem mondható a legkiválóbbnak vagy idealisztikusnak 🙁 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük