Megmentené a fajok többségét, ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozódna

fehértó 12

Fotó: Centauri

A maga nemében ez a legnagyobb szabású ilyen kutatás. “Azt akartuk megtudni, hogy a különböző klímaváltozási előrejelzések miként hatnak egyes térségekre.”


FRRISSÍTVE: 2019.12.03. (2018. 05.18.) KOMMENT: Ez a hír leginkább arról szól, hogy milyen jól jártunk volna, ha van elég eszünk. De mindenképp ajánlom figyelmetekbe az alábbi kutatási eredményeket, mert a számok rendkívül beszédesek – nagyon látványos, hogy egy első hallásra csekélynek tűnő változás is milyen drámai következményekkel jár. Nem majd, hanem most. Hisz már ebben vagyunk, és sajnos nagyon úgy tűnik, most már mérsékelni se igen tudjuk a folyamatokat – a hólabdát elindítottuk már, s most már csak azt nézzük, ahogy gurul és gurul, és egyre csak hízik. Nem azért osztok meg sok ilyen hírt, hogy bárkit lelombozzak, hanem azért, mert minden híreszteléssel szemben ez ma a legfontosabb, ami történik a világunkban.
S még valami: Számos hasonló kutatási eredménnyel találkozunk naponta. Európa jelentős részén – de Amerikában is – az énekesmadarak drasztikus fogyatkozását mérik. A saját tapasztalataim is ezeket támasztják alá. Ezért vannak fenntartásaim az olyan optimista szemlélettel szemben, amit a minap az egyik kolléga EBBEN az interjúban képviselt. A természet erős, ellenálló, de mindenre a természet sem tudja a választ.  

earth gif 2
London, 2018. május 18., péntek (MTI)
Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.
    A Science című folyóiratban közzétett tanulmányukban a tudósok kimutatták, hogy a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott elsődleges cél megvalósulásával, a 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel elkerülhető lenne a 2 Celsius-fokos melegedés esetében a növényeket és az állatokat fenyegető kockázatok fele és a rovarokat veszélyeztető hatások kétharmada.
    Leginkább Dél-Afrikában, Amazóniában, Európában és Ausztráliában élő fajok javát szolgálná a felmelegedés korlátozása 1,5 Celsius-fokra.

    A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a rovarok esetében különösen fontos a kockázatok csökkentése, mivel ők létfontosságúak az ökoszisztémában, a termények és virágok beporzásában játszott szerepük miatt, miközben más állatok, madarak számára az élelmiszerlánc fontos tagjai.
 

A korábbi hasonló kutatások az iparosodás előtti időkhöz képest 2 Celsius-fokos felmelegedés hatásaira korlátozódtak, és a rovarokat nem is vizsgálták. A Kelet-Angliai Egyetem és az ausztráliai James Cook Egyetem kutatói mintegy 115 ezer fajt, köztük 31 ezer rovar-, 8000 madár-, 1700 emlős-, 1800 hüllő-, 1000 kétéltű- és 71 ezer növényfajt tanulmányoztak.

A maga nemében ez a legnagyobb szabású ilyen kutatás.

    “Azt akartuk megtudni, hogy a különböző klímaváltozási előrejelzések miként hatnak egyes térségekre, azok miként válnak klimatikusan alkalmatlanná az ott élő fajok számára. A biodiverzitásra leselkedő kockázatokat úgy mértük, hogy számba vettük azokat a fajokat, amelyek esetében már jelezték, hogy a klímaváltozás miatt földrajzi elterjedésük több mint felét elveszítik” – idézte Rachel Warren professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
    “Azt találtuk, hogy ha sikerül az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokra korlátozni a felmelegedést, az hatalmas előnyökkel járna a biodiverzitásra, sokkal több előnnyel, mint a 2 Celsius-fokos korlátozás. A rovarok különösen érzékenyek a klímaváltozásra. 2 Celsius-fok esetében a 31 ezer általunk tanulmányozott faj 18 százaléka elveszítené földrajzi elterjedésének több mint felét. 1,5 Celsius-fok esetén ez 6 százalékra csökkenne” – magyarázta a kutató.
    A globális felmelegedés a jelen állás szerint 3 Celsius-fok felé tart, még akkor is, ha az országok teljesítik a szén-dioxid-kibocsátásuk vonatkozásában vállalt nemzetközi kötelezettségüket, ez esetben a rovarok mintegy fele fogja elveszíteni élőhelye felét – tette hozzá Warren.
MTI 2018. május 18., péntek 17:05

 
sivatagosodás

Ezt látva az Alföldön, csak eszembe jutott a felmelegedés és a sivatagosodás. Bár alig hinni, de a Kárpát-medence jelentős része sivatagosodásra kimondottan hajlamos terület 🙁 (Fotó: Centauri)

Európa kiszárad és kihűl?

Külön udvar – közös ring – klímapolitika

Greta Thunberg és Centauri szindróma

KERT & VADON

Madarakról mindenkinek

Aki még látta a csíkosfejű nádiposzátákat – Kovács Gergely Károly

6 Comments:

  1. Szabó Edit

    Csak az utolsó képre reagálok most (sivatagosodó Alföld). Egy 2017-es cikket találtam, ami azzal foglakozik, hogy milyen hatással lesz a magyar mezőgazdaságra a klímaváltozás:

    https://g7.hu/tech/20171027/a-magyar-mezogazdasagot-az-elsok-kozott-szarithatja-el-a-klimavaltozas/

    Én érdekesnek találtam, hátha más számára is az lesz.

  2. Hát én azért ahogy az utóbbi évek csapadékadatait nézem nem volt kevesebb csapadék Magyarországon mint az éves átlag. A hőmérséklet emelkedés érezhető, de a fő a gond ami miatt az élővilág pusztulásnak indult az az egyre intenzívebb vegyszer használat a mezőgazdaságban. ami már a méhek pusztulását is okozza. Persze többi a rovarra nézve is halálos. Ha az alsó szinten megroppan a tápláléklánc az romboló hatással van az egész faunára nézve. Persze ezek mellett még a többi tényező, mint az élőhelyek elpusztítása és rengeteg szemét amit nagyüzemben termel a fogyasztói társadalom csak hab a tortán.

    • Állati komplex kérdés ez, sok esetben nem is találni magyarázatot egyes fajok, fajcsoportok drasztikus gyérülésére.

      Az is biztos, hogy hektikusabbá vált az időjárás, és ez nemcsak a rovarvilágnak okoz gondot, hanem közvetlenül érinti a madarakat is. Egy váratlan szeptemberi lehűlés, és vihar okozta füsti fecskék ezreinek vesztét; egy késői havazás roppantotta meg az énekes rigókat, cigánycsukokat (de a vörösbegy is megsínylette), vagy legutóbb 2018 tavaszán a márciusi tél egyrészt ismét megtizedelte a korán érkező énekeseket, másrészt kitolta a költési időszakot, így sok faj, amely kétszer költött volna normális körülmények között, csak egy fészekaljat nevelt, és így tovább. Persze, ilyenkor hangzik el rendszeresen – még mindig – az, hogy anomáliák mindig voltak. Valóban, de összehasonlíthatatlanul ritkábban, mint az utóbbi 10-15 évben. Így aztán régen maradt idő a nagy veszteségek pótlására. Ma erre nemigen jut idő, hisz egyik extrém időjárási helyzet követi a másikat.

    • Extrém, túl korán érkező vagy túl késői hidegek esetén mindig felmerül az is: hol van itt felemelegedés? – mikor hidegebb van, mint bármikor? Mint 2018 márciusában, mely az évszázad legfagyosabb tavasza volt. De látni kell, hogy a klíma átalakulása először hektikussá teszi az időjárást – mielőtt majd egyszer beállna egy másik egyensúlyba – másrészt lokálisan más és más hatást fejt ki, mint globálisan. Egy adalék arra, mit okoz egy elhúzódó – helyesebben késői – tél:

      https://centauriweb.hu/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/mentsuk-a-rigokat/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük