Csillagosra varrt palást

“Aztán elnyúltam a füvön, s megvártam, míg besötétedik, csillagok lepik el a szokatlanul tágas eget, és a holdvilágban ezüsttel telik meg a folyó. Néma volt az este, a halak se ugrottak, s órák múlva, ebben a csöndben, amikor szilárdan hiszed, hogy ezer mérfölddel odébb se történik semmi, váratlanul megérintettek. Máskor egy ilyen, sötétből érkező érintéstől kifutok a világból, ám akkor meg se rezzentem. Nem motoztak egerek az avarban, nem vonyított coyote, szél sem járt, nem hallottam, hogy bárki-bármi közeledne, és mégis: számítottam arra az érintésre. Dowanhowee körvonala hajolt fölém, gesztenyeszagú haja az arcomba hullott, aztán kibújt a ruhából, mellém feküdt, s akkor az ég csillagosra varrt palásttá változott, amely pár órára kizárólag rám és Dowanhowee fölé borul.”
Centauri: Jákob botja (Magvető Kiadó) 🙂
Szép estét, jó éjszakát!

 
palást

Fotó: Centauri és tsa.

A legjobb helyen a megfelelő időben

Galamb-akrobaták – novella galambokról

Élet az égen + villámképek

3 Comments:

  1. Szabó Edit

    Már párszor leírtam ezt, de ha találok olyan helyet, ahol még nem, akkor újra leírom:

    Ez gyönyörű, és ez az egyik kedvec részem a Jákobból. ❤🙂

    • Kálmán Péterné

      Valóban gyönyörű! …ha valamire nagyon-nagyon vágyunk, számíthatunk rá, hogy előbb, utóbb teljesül…

  2. Lívia dr. Zilahi

    “Sokcsillagos szállodád az égbolt, ágyad a Föld, takaród a Hold”-megint csak ez jutott eszembe. A tökéletes szabadság.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük