HomeSAJTÓ2016 – Álnév mögé rejtőző magyar szerzők – Dívány
2016 – Álnév mögé rejtőző magyar szerzők – Dívány
Centauri a rejtőzködés nagy öregje
aki időnként túllépi az egyébként a saját maga köré húzott falakat. Novellákat publikált először, majd 2008-ban a Magvetőnél jelent meg Kék angyal című első regénye ,amit azóta két novelláskötet és egy újabb regény követett. Centauri némileg kilóg a teljes inkognitós szerzők sorából: időnként el-elárul magáról részleteket, és hajlandó kapcsolatba kerülni a közönségével is, sőt ad interjúkat, tölt fel magáról fotókat, melyek jobbára a védjegyévé vált hatalmas karimájú kalapban ábrázolják. Olvasott fel már paraván mögül, végül pedig 2016-ban hajlandó volt „leleplezni magát” a Margó fesztivál eseményén. Ez azonban – újra- és továbbgondolva az anonimitásban, ismertségben és ismeretség intimitásában rejlő lehetőségeket –, ugyancsak meglehetősen „Centauris” volt: a rendezők megkérték a sajtó jelenlévő tagjait, hogy se fotó, se a szerző valódi neve ne kerüljön ki a rendezvényről. A jelenlévő rajongók viszont egy mindennél közelibb térbe, a szerző identitásának titkába avatódhattak be, így az est különösen bensőségessé válhatott, ahol valóban az író és az olvasó talált egymásra. De Centauri azóta is aktívan bevonja olvasóit: a Facebook-oldalán keresztül, posztol, válaszol, kommunikál, csak éppen az arcát nem mutatja meg, és a nevét sem tudni. (Miklya Anna)