• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Mi a profilozás? – A regényírás szíve közepe

profilozás és regényírás

Free Photo

Mi a profilozás? – A regényírás szíve közepe

2020.12.23. Úgy járunk el, mint a nyomozók – némiképp akkor is profilozást csinál egy szerző, ha – amint az normális 😊 – egyedül ír regényt. A profilozás kriminalisztikai kifejezés arra, amikor az ismert adatok és tények alapján igyekeznek felvázolni az elkövető jellemének főbb vonásait. A profilozás abban segít, hogy aztán könnyebb legyen meghatározni a nyomozás irányát, illetve nagyobb biztonsággal lehessen kiszámítani a gyanúsított következő lépéseit.

Kevésbé jó hír, hogy ma már mindenkit profiloznak, de nem a bűnügyi szervek, hanem a techcégek;

internetes látogatásaink és a közösségi oldalakon megadott adatok alapján algoritmusok készítenek rólunk profilokat. Ebben az esetben elsődlegesen a vásárlási szokásaink belövése a cél.

Az írók is profiloznak, bár esetükben gyakran két irányú a folyamat, attól függően, hogy regényük gyújtópontja hol található; ha egy személyiség és annak jelleme áll a központban, akkor a jellemből profilozzuk a cselekményt; ha a cselekmény a fő mozgatórugó, akkor gyakran abból profilozzuk a személyt.

Érthetőbben, s nagyon leegyszerűsítve: ha azt tudom biztosan, hogy egy bestiális gyilkosság áll majd a középpontban, azt is tudom, hogy a főszereplő nemigen lehet szent. Ha pedig azt tudom, hogy a főszereplőm ótvaros nagy gazember, akkor várhatóan ritkán fog felbukkanni a cselekményben önzetlenség, és őszintén romantikus kapcsolat se igen alakulhat ki. Ha mégis, akkor az már fejlődésregény lehet csak, ahol a főhős profilja radikálisan megváltozik, minek során főhősünk őstaplóból hősszerelmessé vedlik át. Vagyis ebben az esetben a regény mozgatórugója épp a profilváltozás.     

Fontos, hogy végül jól és konzekvensen profilozott szereplőink és eseményeink legyenek, mert csak így kerülhetők el az égbe kiáltó belső ellentmondások; csak így kaphatunk koherens egységet; a koherencia pedig az elsőrangú biztosíték arra, hogy egy történet hiteles lehessen. A hitelesség pedig a hihetőség záloga. Hihetőség nélkül pedig nem jöhet létre hatás, ha pedig nincs hatás, az egész sztori halott marad.

A profilozás tehát írás esetén voltaképp az a folyamat, melynek során életet lehelünk egy személyiség-vázba, egy esemény-csírába, egy szüzsébe.

Akár az életben, úgy minden, látszólag egyszerű döntésnek számos következménye van (lásd még pillangóhatást!). Ti is profiloztok a szavazatokkal, és mikor egy kérdésről döntést hoztok, valójában száz másik fel sem tett kérdés is megválaszolásra kerül. Megint csak rémes egyszerűsítéssel: Ha északi helyszínre szavaztok a legtöbben, hiába javasolja valaki, hogy legyen egy jelenet, ahol a főhős felmászik a fára, hogy ott a magasban egyen banánt, hisz viszonylag kevés banánfa nő a norvég hegyvidék erdeiben. Végül is persze meg oldható minden, hisz beiktathatunk például egy pálmaházat, s akkor északon is vagyunk, banánfánk is lehet, és a hősünk végre banánt majszolhat egy banánfa tetején akár a sarkkörön túl is. 🙂 De akkor meg kell dolgozni azért, hogy legyen ott egy pálmaház. Ha sok ilyen elem van, akkor a regény elmozdul az abszurd irányába, mert ha ezek után a főhősnek valami okból biztosítanunk kell piros pöttyös zebrákat is, hamar kicsúszunk a realista, s még hihető regiszterből, és az abszurdban, vagy annál is elrugaszkodott műfajok határvidékén találjuk magunkat.

Hihetetlenül izgalmas feladatok és folyamatok ezek.  Gondoljátok csak el, mennyire összetett ebből a szempontból egy jó regény, hisz annak érdekében, hogy helyes profilozások százaival, ezreivel hiteles belső összefüggésrendszert hozzon létre, felfoghatatlanul sok elemet kell összhangba hoznia. Amint ti egyetlen kérdés eldöntésével száz és száz további dolgot határoztok meg, úgy a szerző is majd’ minden sorával további mozzanatok százait és ezreit befolyásolja. Végül azonban a végeláthatatlan profilozásoknak és a pillangóhatások tízezreinek együttesen meg kell szülnie egy olyan szöveg-szövevényt, mely a természetesség tökéletes gazdagságával áll össze felrobbanthatatlan valósággá. Ez a belső hálózat szül időnként olyan regényeket, melyekről évszázadok múltán is képesek vagyunk újat mondani, és amelyek valamiként ezer év múlva is életképesek még.

Free Photo

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider

Slider

Slider

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*

    3 Comments:

    1. Szabó Edit

      De jó! 🙂 Ez nagyon érdekes.
      Sejtettem én, hogy nem is olyan egyszerű dolog az a regényírás. 😕

    2. Ibolya Nagy

      Rövid és velős. Nagyszerű!

    3. Lívia dr. Zilahi

      A profilozók is tévednek. Szóval egy intelligens fickó , vagy nő megvezethet mindenkit- a zsenialitás ott van ha ezt valaki észreveszi. Nincs tuti biztos, csupán legnagyobb valószínűség. Imádtam a dr. Csont sorozatot a benne lévő profilozó fickó miatt. A jó krimikben vagy bármilyen történetben az író a legjobb profilozó. Micsoda nagyszerű érzés, ha az ember a sztori olvasása közben rájön, hogy a legkevésbé gyanús az aki mozgatja a szálakat az egész történetben:-)))

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük