Védd magad! – Hogyan tájékozódj és barangolj az interneten

 

Fotó: Centauri

Ez az írásom eredetileg a Szitakötő című lapban jelent meg, mától olvasható itt is (2020.12.08.)

Mi, emberek, az állatokhoz képest védteleneknek tűnünk, nincs méregfogunk, agyarunk, páncélunk. Talán ezért fejlesztettünk ki fegyvereket, melyekkel egyrészt zsákmányt ejthettünk el, másrészt megvédhettük magunkat. Talán még a tüzet is azért állítottuk a szolgálatunkba, hogy védjen minket, és csak később jöttünk rá, hogy a segítségével főzhetünk és a fagyosabb területeken is fennmaradhatunk. Később épp a tűz segítségével olvasztottuk meg a fémeket, amikből azután valódi páncélt és még keményebb fegyvereket készíthettünk. A védelem mindig is a legfontosabb dolog volt az életünkben, és még ma is az.

Gondolhatod: de hisz már nem vadásznak ránk ragadozók és biztonságos házakban élünk! Ez igaz, de ha védelemről van szó, ne csak a fizikai épségre gondolj, hisz nem csak testünk van. Hogy mi az, ami még bennünk van, évezredek óta kutatjuk. Mondják léleknek, pszichének, szellemnek is.

Ha egyszer a testünk támadható, miért ne lenne támadható a szellemünk is? És ne hidd, hogy a szellem megtámadása kevésbé veszélyes.

Nemrégiben néhány emberrel elhitették, hogy az életben maradáshoz elég „fényt enni”. Hihetetlen, de igaz. Az ember hajlamos rá, hogy akár nyilvánvaló képtelenségeket is elhiggyen, és az ilyen téveszmékbe akár bele is halhat. Az ősidőkben a testünk, ma inkább a szellemünk van kitéve ezer veszélynek. A televízión, az interneten keresztül könnyen megtéveszthetnek minket. Ahogy a teknős védi testét páncéllal, úgy kell lennie valaminek, ami a szellemünket védi, de nem megoldás, ha kikapcsoljuk a tévét és soha többé nem megyünk fel a netre, hisz épp a szellemünk az, amelynek lételeme a szabadság, a nyitottság, a kíváncsiság. Talán nincs is mód a megvédésére? De igen. Ha felismerjük, mikor akarnak megtéveszteni minket. Ez viszont a legbölcsebb felnőtteknek is nehéz feladat. Van azonban valami, ami sokat segíthet, ez pedig a tudás. Úgy képzeld el a televízió, az internet világát – ahogy mondják: a virtuális világot – mint egy erdőt. Ez az erdő tele van virágokkal, fákkal, gombákkal, gyümölcsökkel.

A virtuális világ erdejében épp az a szabály, mint a valódi erdőkben: Csak olyat egyél, amit ismersz!

Ha valaki bedől egy hazugságnak, azt szokták mondani: „Ezt jól megette”. Bizony, pont olyan ez, mintha gondolkodás nélkül ennénk össze mindent egy erdőben. Az így barangoló emberrel előbb-utóbb biztosan végez egy gyilkos galóca. De ha tudom, mi különbözteti meg az ehetőt a mérgezőtől, akkor ez nem fordulhat elő. A virtuális erdőben tájékozódni jóval nehezebb, ám ha éber vagy, igazán kíváncsi, egy dolgot többször is ellenőrzöl, akkor ott is olyan magabiztosan mozoghatsz, mint egy tapasztalt természetbúvár a legsűrűbb vadonban. A virtuális erdőben a legerősebb védelmet az jelenti, ha ellenőrzöd az információkat. Nézd meg, mit írnak ugyanarról mások. Amikor hivatkozunk valamire, például megosztunk egy linket arról, hogy „kis zöld emberek szállták meg Kaposvárt”, „forrásnak” mondjuk. Erről a hírről sejthetjük, hogy hamis, de ha kételkednénk, nézzük meg, mit írnak a kaposváriak. A többség valószínűleg arról számol majd be, hogy nem csak kis zöld embereket nem látni arrafelé, de már a zöld levelibékát is alig.

Forrásokat régóta használunk. Amikor tudósok írnak könyveket egy-egy fontos témáról, munkájuk jelentős része épp a források összegyűjtéséből áll. Egy forrás, nem forrás – szokták mondani. Ha erős védelmet akarsz magadnak, épp ezt a szabályt kell alkalmaznod. A sok forrás révén pedig idővel annyi tudásra teszel szert, hogy rögtön tudod majd, hogy a virtuális erdőben utadba kerülő gyümölcs ehető-e vagy mérgező. Hidd el, a te barangolásod lesz a legélvezetesebb, és egyszer talán épp tőled kér majd tanácsot valaki, aki nem tudja még, mi különbözteti meg az ízletes csiperkét a gyilkos galócától.


Oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

    3 Comments:

    1. Megint nagyon találó minden hasonlat! 🙂

    2. Szabó Mihályné

      Így igaz! Nagyon jók a hasonlataid, Cen’!!!

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük