Moszat okozhat paranormális jelenségeket a Bermuda-háromszögben

Bermuda-háromszög eltűnt hajók

A Cyclops 1911. október 3-án a Hudson-folyó torkolatában – szintén a Bermuda-háromszögben tűnt el.

Moszat okozhat paranormális jelenségeket a Bermuda-háromszögben

2020.08.20. Hagytam egy kis időt olvasásra 😊 Az utóbbi hetekben a megszokottnál több cikket hoztam, ugyanakkor folytatódik a honlap fejlesztése is.
Legutóbb azt foglaltam össze, mit lehet tudni a világ legnagyobb élőlényeiről; fél mondat erejéig utaltam arra is, hogy épp az egyik legméretesebb élőlény, a Sargassum-moszat adhat magyarázatot néhány „megmagyarázhatatlan” jelenségre.

Ha a világ legismertebb paranormális jelenségeit próbálnánk rangsorolni, bőséges felhozatalból válogathatnánk: gömbvillámok, gabonakörök, Nasca-vonalak, UFO-észlelések… A jelenségek versenyén a legutóbbi vinné el a pálmát. Ha viszont „titokzatos területek” között állítanánk fel rangsort, a híres 51-es körzet – bár népszerűsége a konteo-hívők között jelentősen nőt az utóbbi évtizedekben – még mindig csak a második lenne a Bermuda-háromszög mögött. Az is igaz, hogy utóbbi fénye kissé megkopott, hisz nemigen találni róla új híreket. Ezzel együtt is érdemes visszatérni némely jelenségére.

A Bermuda-háromszög repülőgépek és hajók „nyomtalan” eltűnéséről vált hírhedtté, de a Bermuda-háromszög elnevezés és a Bermuda-kultusz végsősoron „sajtótermék”.

Charles_Berlitz_-_The_Bermuda_Triangle_-_1977_Panther_paperback_book_coverA második világháború előtt semmiféle figyelmet nem kapott, ám miután eltűnt néhány repülőgép és hajó, az amerikai sajtó felfigyelt a területre. Az első cikket E. Johnson, az Associated Press újságírója jegyzi. 1964-ben jelent meg Vincent Hladis cikke, mely után Bermuda-háromszögnek nevezzük a területet. Végül 1974-ben megjelent Charles Berlitz könyve, mely a Bermuda-rejtélyt végérvényesen beemelte a köztudatba. Ha figyelembe vesszük, hogy a sajtónak sikerült olyan legendát építeni, mely mindmáig sokak gondolkodásában van jelen, eltöprenghetnénk akár a sajtó hatalmáról, befolyásáról és felelősségéről is.


Sokan leszögezték azóta, hogy csupán legendáról van szó. Ugyanakkor a cáfolatok sem mentesek az önellentmondásoktól.

Alapvetően két irányzat létezik a Bermuda-háromszög rejtélyeit fantasztikus vagy paranormális teóriákkal magyarázókon túl.

TÉTELES CÁFOLATOK: Az egyik irányzat tételes cáfolatokat, magyarázatokat igyekszik felhozni a konkrét esetekre. Például – szemben azzal a sci-fibe illő elképzeléssel, miszerint az eltűnések oka egy a tengerfenéken álló UFO-bázis, melyet ráadásul az amerikai hadsereg tudtával és közreműködésével hoztak létre, s ahonnan földönkívüliek szállnak ki időnként –, szóval ezzel szemben a szkeptikusok egy része reális magyarázatokat igyekszik találni. Földönkívüliek tevékenysége helyett – akik akár hajókat is rabolhatnak az óceán felszínéről – olyan balesetekkel magyarázzák az eltűnéseket, melyek a világóceán bármely pontján megeshetnek. Különösen sok eshetőség merülhet fel világháborús viszonyok között. Így például a Ciclops nevű hajó eltűnése kapcsán az amerikai haditengerészet (állítólag) a következő lehetséges magyarázatokat kínálta:

1. … a legénység fellázadt, hatalmába kerítette és eltérítette szokásos útjáról.
2. A hajón tartózkodott Rio de Janeiro amerikai főkonzulja is, aki németbarát hírében állt, következésképp német kézre játszhatta a hajót.
3. Német tengeralattjáró megtorpedózta.
4. A mangán-dioxid rakomány esetleg felrobbanhatott.
5. A hajó alaptulajdonsága volt egy gyors és kellemetlen, de nem túl nagy mértékű ringás: szerkezetfáradás léphetett fel, amitől kettétörhetett vagy felborulhatott.
6. Woorley kapitány németországi születésű, vagyis átadhatta a hajót a németeknek, vagy közreműködhetett annak elsüllyesztésében.


A konteó-hívők természetesen minden ilyen esetben félreinformálással és titkolózással vádolják a hatóságokat, legyen az a NASA vagy a haditengerészet. De be kell látni, hogy ezzel vádolni bármely szervezetet semmivel sem nehezebb, mint álközleményekkel cáfolni a paranormális teóriákat. Persze – legyünk bár szkeptikusok bármely féllel – ott marad a valószínűség kérdése. Mi a valószínűbb? Hogy egy hajót német torpedótalálat ér a második világháborúban, vagy az, hogy földönkívüliek átvisznek hajókat és repülőket egy téridőkapun, így azok szőrén-szálán eltűnnek?

bermuda háromszög

A LEGENDÁT TELJES EGÉSZÉBEN ELVETŐK: A másik irányzat tételes cáfolatokkal nem is fáradozik.

Az egész sztorit a legendaképzés tárgykörébe utalja.

A fő hivatkozás az, hogy a Bermuda-háromszög tárgyában máig „alapműnek” tartott Charles Berlitz könyv egyetlen állítása sem igazolható dokumentumokkal. Ha ez így van, akkor ez nem is egyszerűen legendaképzés, hanem blöff. Ettől persze lehet még érdekes, de azért másként állunk hozzá a kérdéshez. Kicsit zavaró, hogy ugyanakkor viszont a Bermuda-rejtély utolsó elemét is elutasítók csak-csak elővesznek cáfolatként olyan konkrétumokat, melyek szerint valamit azért mégis csak lehet tudni bizonyíthatóan is ezekről az esetekről.

Így például a Marine Sulphur Queen teherszállító hajó eltűnésének esetén is találunk efféle cáfolatokat. A legenda egyik vissza-visszatérő állítása, hogy az eltűnt hajók után nem találtak semmit, ami hajótörésre, elsüllyedésre utalna. Elsüllyedt hajók után ugyanis mindig marad a felszínen nyom, az olajfolttól a különböző tárgyakig. Ezek hiányával igyekeznek bizonyítani, hogy paranormális jelenségről vagy UFO-tevékenységről van szó. Épp ennek cáfolatába bonyolódnak bele időnként a szkeptikusok. Mint például a Marine Sulphur Queen esetében.

Bermuda_Triangle

A hajó olvasztott (135 °C-os) ként szállított a texasi Beaumontból a virginai Norfolkba. Február 2-án indult, 4-én kora reggel (valójában 1 óra 25 perckor) Key Westtől ~500 km-re nyugatra adta le kötelező helyzetjelentését (valójában magánközleményt sugároztak a hajó egyik utasától). Ettől kezdve három napig nem volt kapcsolat a hajóval, és 7-én jelentették be eltűnését. Néhány mentőmellényen kívül semmit sem talált a keresőakció. A Parti Őrség a tanúkihallgatásokat úgy zárta le, hogy a rejtélyt nem oldották meg.

Ellentétben a „nyomtalan” eltűnés teóriájával, „számos” azonosítható maradvány került elő, így elsüllyedését ténynek kell tekinteni. A hajó után az alábbi tárgyak maradtak fenn (ennek később még kitüntetett jelentősége lesz.)

• 8 darab mentőmellény
• 5 darab mentőöv
• 2 darab névtábla
• 1 darab ing
• 1 evezőtöredék
• 1 darab olajos viharkanna
• 1 darab benzineskanna
• 1 darab kúp alakú bója
• 1 darab ködkürt

Koránt sem vagyok hajóbaleseti szakértő, de ez sem tűnik sok cuccnak. Az elsüllyedés okaira ezúttal is vannak lehetséges magyarázatok.

1. Robbanás a kénrakományban
2. A hajótest tartógerendájának hibája, a hajó kettétörése
3. Borulás az erős szélben és hullámzásban
4. Gőzrobbanás a 135 °C-os tartályokban

Azon túl, hogy felidézzük a megkopott Bermuda-rejtély néhány aspektusát, fontos látni, milyen mezőben szóródnak a magyarázatok. Mielőtt olyat hoznék, aminek viszont sehol semmi nyoma, holott reális lehet.

Bár nem klasszikus összeesküvéselmélet, mégis, a Bermuda-rejtély is összeesküvéselméletként működik,

annyiban biztos, hogy minden a térségben valóban megtörtént eseményre (néha koholmányokra is) egyetlen magyarázatot kínál. Az összeesküvéselméletek ereje is abban rejlik, hogy egyetlen pontból nézve „minden rögtön világos”. De egyet kell értenünk a Bermuda-rejtély egyik legvehemensebb kritikusával, aki szerint:

Lawrence David Kusche“Egyáltalán nem lehetséges olyan elmélet, amely a rejtélyt megoldja. A Háromszögben történt valamennyi szerencsétlenség és eltűnés közös okát keresni ugyanis semmivel sem logikusabb próbálkozás annál, mint ha például feltennénk, hogy egyetlen közös okra fogjuk visszavezetni az összes autóbalesetet, ami Arizonában valaha is megesett ”

Lawrence David Kusche


Alapállásban, amikor nincs még legenda, nincs még mindent „egy mozdulattal” megmagyarázó „világkép”, két dolgot rögtön külön kezelünk. A repülőgépek eltűnése egészen más tészta, mint a hajók eltűnése. Minkettőt ugyanazzal magyarázni valóban csak úgy lehetséges, ha paranormális jelenségeket vagy UFO-tevékenységet feltételezünk.

Másfelől az eseti vizsgálódás azért is célravezető, mert végül kiderülhet, hogy mégiscsak létezhetnek olyan eltűnések, melyek valóban titokzatosnak, váratlannak tűnhetnek. Ez a Bermuda-háromszögben különösen igaz lehet a hajókra.

Megfontolásra érdemesnek tartom ezt az elképzelést, mivel nem ez lenne az első eset, hogy természeti jelenségekkel könnyen magyarázhatók első nekifutásra meghökkentő, misztikus történések (hozok majd több példát is erre később).

Ebben az esetben a főszereplőnk a Sargassum-moszat.

Apró érdekességként említem meg, hogy a Sargasso-tenger az egyetlen olyan tenger, melynek nincsenek partjai. Ez voltaképp egy hatalmas, önálló örvény az Atlanti-óceánban, mely más szempontokból is különleges. Speciális élőhely például. Ez a terület többek között a döbbenetes vándorutakat járó angolnák szaporodásának színtere, de itt él a Sargassum-moszat is, e tengerrész névadója is.


A legérdekesebb tudnivalók a Sargasso tengerről: A nyugodt, csendes körülmények miatt régen a hajók sokszor heteket, hónapokat vesztegeltek, mire tovább tudtak haladni. Kolumbusz mikor áthajózott, a felszíni gazdag növényzet miatt optimistán azt gondolta, közel van a szárazföld.
A Bermuda-háromszög szomszédsága miatt a legfurcsább és leghírhedtebb tengernek tartják a Földön.
A felszíni áramlatok nagy koncentrációban halmoznak itt fel biológiailag nem lebomló hulladékot, általában ami ide bekerül, az kis eséllyel kerül ki innen.
A Sargassum nemzetségbe tartozó különféle moszatok telepei többszörösen elágaznak, tömegük kb 1,7 t/km2. Egyfajta furcsa moszaterdő ez, ami több száz kilométer távolságra van a legközelebbi szárazföldtől. Ez a hatalmas egybefüggő lebegő hínár egyedülálló ökoszisztéma a Földön. Az óceánok sivatagának is nevezik, mert a melegebb vízhőmérséklet és szélcsend ellenére a hínárt leszámítva viszonylag gyér az élővilág.
Bár az Atlanti-óceán planktonjainak egyharmada erről a területről kerül ki, hiányoznak azok a tápanyagok, amik vonzanák a kereskedelmileg értékes halakat. (Forrás)

A Sargassum-moszat a klímaváltozás miatt, a tengeráramlatok átalakulásának révén egyre több gond forrása, mivel a korábbinál jóval nagyobb területeket vesz birtokba. Erről ma a műholdfelvételek segítségével pontos képet kaphatunk. Sok egyéb mellett újabban azzal okoz gondot, hogy maradványai egyre nagyobb tömegben sodródnak olyan partokra, ahol korábban nyomát sem látták, ott pedig rothadásukkal kibírhatatlan bűzt árasztanak, nem ritkán tengeri emlősök gabalyodnak bele, akár egy hálóba.

A SARGASSUM TERJESZKEDÉSE 2011 ÉS 2018 KÖZÖTT (Forrás) A TÉRKÉPEK ALAPJÁN NEMCSAK A SARGASSO-TENGER ÉS A BERMUDA-HÁROMSZÖG FAJA, DE ÚJABBAN E KÉT TERÜLETTŐL DÉLRE IS HATALMAS TERÜLETEKEN JELENIK MEG.


A probléma abban áll, hogy a felszínen annyire sem mérhetjük fel egy ilyen Sargassum-zóna méretét, mint egy jéghegy esetében.

Látszólag úszik valami a vízen, valami növény és ennyi. Kinek jutna eszébe, hogy ez egy jelentősebb hajónak bármiféle gondot okozhat?

A mélyben dolgozó hajócsavarra könnyen tekeredhetnek fel a moszat nyalábjai. Ez eleinte alig érezhető, legalábbis nagyobb teljesítmény esetén, később azonban lassítja, majd megállítja a hajót. A sebesség csökkenésére általában adekvát válasz, ha növeljük a teljesítményt. Ekkor előfordulhat, hogy a moszat elszakad, a hajócsavar lerázza magáról a fonatot. Ez a jobbik eset, a hajó meglódul, és újra gyorsan halad kisebb teljesítmény mellett is. Ha viszont nem képes eltépni az egyre nagyobb súllyal rajta csimpaszkodó és minden fordulatnál tömegében is növekvő moszatgombolyagot, akkor a hajó végül megáll. Ez a kritikus pont.

sargassum moszat

Sargassum-moszat (Forrás)

Míg korábban a hajó szabadon haladt, ezúttal olyanná válik a helyzet, mint amikor egy kötéllel akarunk magunkhoz húzni valamit. Hisz a hajócsavar ahelyett, hogy a hajót tolná előre, a moszattömeget próbálja magához húzni. Kössünk kötelet egy falhoz, és próbáljuk meg elhúzni. Mi történik? A fal húz magához minket.

Az óceáni moszatmezők felfoghatatlan tömegűre nőhetnek. Akkorára, hogy még egy igazán nagy hajó tömege is eltörpül mellette. Sok függ a hajó teljesítményétől is, hisz igazán nagy teljesítmény esetén a moszatnyalábot jó eséllyel elszakítja, de van az a tartomány, melyben a moszat győz, tekeredik-tekeredik, míg végül – mint a fal – győz, és már ő húzza a hajót. Ha ekkor erőből igyekszünk megoldani a problémát, könnyen bajba sodorhatjuk magunkat. Ha még nagyobb gáz a válaszunk, és a moszat nem szakad el, a hajó megindul, de nem előre, hanem hátra, sőt lefelé. Az ilyen hajó váratlanul tolatni kezd, és farral előre süllyed el. Önmagát húzza le.

Álljunk gördeszkára, és úgy próbáljuk meg magunkhoz húzni a falat. Ha teljes erőből próbálkozunk, nagy csattanás a vége.

Képzeljük el egy pillanatra, hogyan reagálnánk arra, hogy míg szemlátomást semmi rendkívüli nem történik, nem állja utunkat semmi, csodás az idő, minden rendben, ennek ellenére a hajó váratlanul hátramenetbe kezd.

Az első reflex az, hogy nagy gázfröccsel igyekszünk megállítani a hátramenetet. Gondolhatunk szokatlanul erős áramlatra például, de egy moszatra aligha.

sargassum hal

A Sargassum-hal megtanult a folyton sodródó hínármezőkben élni (Forrás)

Ez részint magyarázat arra is, hogy miért marad oly kevés dolog az elsüllyedés után a tenger felszínén. Jellemzően olyan holmik, melyek a fedélzeten lehetnek. Mint a Marine Sulphur Queen esetében.

Nézzük még egyszer: 8 darab mentőmellény: 5 darab mentőöv, 2 darab névtábla, 1 darab ing, 1 evezőtöredék, 1 darab olajos viharkanna, 1 darab benzineskanna, 1 darab kúp alakú bója, 1 darab ködkürt

Ezek mind fedélzeti holmiknak tűnnek.

Egyéb okoknál, amilyen a robbanás, a torpedótalálat, a hajó kettétörése (öreg, viharba kerülő hajóknál) a sérüléseken millió kacat kerülhet a vízbe, de egy kompakt hajó elsüllyedésekor ennek csak töredéke.

Ez sem ad generális magyarázatot minden eltűnésre, minden hajó eltűnésére végképp nem, de könnyen lehet, hogy némelyik baleset hátterében a Sargassum-moszat áll. Mint mindig, ha körültekintően próbálunk eljárni megmagyarázhatatlan jelenségek ügyében, ezúttal sem került kezünkbe a bölcsek köve, de egy lépéssel beljebb jutottunk. S ha mást nem is, annyit láthatunk: néha a környezet, az élővilág ismerete hozzásegíthet újabb magyarázatokhoz. Legalábbis lehetséges opciók mérlegeléséhez.

Kérlek, oszd meg ezt a cikket másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Email cím*

Rodin gondolkodó Centauri
TERMÉSZET
"A változatosság
gyönyörködtet"
Írd meg, miről olvasnál szívesen!
centauri16@gmail.com
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Rodin gondolkodó Centauri
TERMÉSZET
"A változatosság
gyönyörködtet"
Írd meg, miről olvasnál szívesen!
centauri16@gmail.com
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Rodin gondolkodó Centauri
TERMÉSZET
"A változatosság
gyönyörködtet"
Írd meg, miről olvasnál szívesen!
centauri16@gmail.com
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Rodin gondolkodó Centauri
TERMÉSZET
"A változatosság
gyönyörködtet"
Írd meg, miről olvasnál szívesen!
centauri16@gmail.com
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Rodin gondolkodó Centauri
TERMÉSZET
"A változatosság
gyönyörködtet"
Írd meg, miről olvasnál szívesen!
centauri16@gmail.com
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
Image not available
previous arrow
previous arrow
next arrow
next arrow
Slider

Melyik a Föld legnagyobb élőlénye?

One Comment:

  1. Holsky Péter

    Ez tényleg teljesen logikus magyarázatnak tűnik! Ráadásul az érvelés is elegáns, nincs benne semmi felesleges – ügyesen forgatja (a moszat ellenében) Occam borotváját:
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Occam_borotv%C3%A1ja

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük