Mi a titokzatos monolit? Filmemlékmű vagy istenszobor?

 

2020.11.28. November 18.-án titokzatos tárgyra találtak utah-i vadőrök. Vadjuhokat számoltak helikopterről, amikor valami nagyon nem odaillő tárgyat vettek észre a sivár tájban.

Tegnap a BBC már arról írt, hogy a helyszínt, amit igyekeztek titokban tartani, valaki mégis azonosította, és közzé is tette az interneten. Most leginkább azt találgatják, vajon ki és mikor helyezhette az isten háta mögötti helyre ezt a „valamit”. Ennek részleteiről magyarul ITT olvashattok, de szerintem nem ez a legérdekesebb kérdés az ügyben.

Ha fogadni lehetne rá, vajon kiderül-e valaha, hogyan került oda ez a fémhasáb, arra fogadnék – nagy tétben –, hogy sosem derül ki;

bárhogy került oda, bárki csempészte a sziklák közé nagy titokban, nem hiszem, hogy nyilvánosságra vágyna vagy az üzenet erősségét egy coming outtal gyengítené. A tárgy ugyanis brutális utalás a kultikus film, az „ős sci-fi”, a 2001 Űrodüsszeiára; nem is utalás, mint inkább a film első jelenetének „újraforgatása”; üzenet arról, hogy a film érvényes ma is; erős üzenet arról, hogy az ember mindmáig nem lépett túl hajdani önmagán; vagy arról: itt lenne az ideje ennek a lépésnek végre.

A TITOKZATOS UTAH-I MONOLIT. EGY HÁROMOLDALÚ FÉMHASÁB A SIVATAGBAN (FORRÁS)

AZ AFP FELVÉTELÉT IS ÉRDEMES MEGNÉZNI ITT

A film régi nagy kedvencem, s alig múlik el év úgy, hogy meg ne nézném. Épp két hete vettem elő megint, s még mindig van olyan motívum, amit újra kell értelmeznem. Ezért is érintett érzékenyen a utah-i monolit felbukkanása. Regényíróként pedig különös erővel mozgatja át újra a képzeletem.

Nézzétek meg a filmet, ha nem láttátok még! Lassú, ráérős filmre számítsatok, ami azonban kihagyhatatlan. Nem véletlenül lett kultfilm, s minden sci-fi kábaköve. Számos olyan megoldást látunk benne, ami jóval későbbi filmekben is visszaköszön, de nem csak ez mutatja, mennyire erős hatású alkotás. A nyitójelenet ma is megdöbbentő nyíltsággal szembesít embervoltunk árnyoldalával.

ELŐSZÖR MEGJELENIK A MONOLIT A SEMMI KÖZEPÉN (JELENET A FILMBŐL)

AZTÁN A MAJOM, A KÖZÖS ŐSÜNK, MIUTÁN MEGÉRINTETTE A MONOLITOT, ESZKÖZHASZNÁLATBA KEZD – A JELENET VÉGÉN A RENDEZŐ (KUBRICK) HATALMASAT UGRIK AZ IDŐBEN, NEM KIS ELEGANCIÁVAL A KÉK DUNA KERINGŐ DALLAMÁRA. ZSENIÁLIS.

ÉS PERSZE KÉSŐBB FELBUKKAN MÁSUTT IS A MONOLIT, AZ ASZTRONAUTÁK PEDIG ÉPP ÚGY, MINT ANNAK IDEJÉN A MAJMOK, KÉSZTETÉST ÉREZNEK, HOGY MEGÉRINTSÉK

Épp csak megemlítem, hogy az egyre hevesebb vitákat kiváltó mesterséges intelligenciáról is az elsők között ad hátborzongató, zseniálisan komponált képet ez a film; például amikor egy asztronauta voltaképp bemászik valaki agyába. Igaz, egy mesterséges intelligencia „koponyájában” sertepertél, mégis: erős metafora ez arról is, miként szabadulhat el bármely elme, és miként iktatható ki bármely psziché, akár ilyen technokrata módon is; és itt persze nem tudok nem gondolni a lobotómiával, azzal az eljárással, amikor az orvoslás emberi agyak kettévágásától reméli mentális zavarok megoldását.

De az igazán zseniális húzást épp az a monolit jelenti, melynek „hasonmását” most megtalálták a sivatag közepén – még egyszer mondom, hangsúlyosan: az „isten háta mögött”. A helyszín egyrészt kísértetiesen hasonlít arra a környezetre, ahol a film elején először bukkan fel a monolit az emberiség hajnalán. Kerülve a szpojlerezést, annyit muszáj hozzátenni: a film legnagyobb kérdése épp az, hogy mi is voltaképp ez a furcsa hasáb, mely aztán a film több pontján is felbukkan, többek között az űrben is. A utah-i monolittal szemben a filmbéli monolit koromfekete, leginkább a grafitra emlékeztet; az űrben forogva hol látszik, hol nem. Csak akkor bukkan fel a semmiből, ha megcsillan rajta a fény, egyébként tökéletesen láthatatlan az űr sötétjében. Tekintve, hogy a film szerint a monolit megjelenése és érintése indított el egy ősi majomfajt az emberréválás útján (amint a Biblia szerint Isten lelket lehelt az emberbe), az egyik értelmezési lehetőség, hogy a monolit Istent szimbolizálja; ha így van, akkor zseniálisan; az, hogy az űrben forgó monolit egyszer látszik, másszor nem, abszolút megfeleltethető az isteni természetnek is.

A Utah sivatagjában felbukkanó monolit tehát olyan „istenszobor” is lehet, ami az ember eredetére, az ember esendőségére és kitettségére utal.

Tételezzünk fel két dolgot. Először is azt, ami a legvalószínűbb: a monolitot egy művész vagy a film egyik rajongója helyezte el titokban. Ha így van, az alkotó aligha fogja leleplezni kilétét, és ezzel a porba rántani az akció sokolvasatú szimbolikáját és üzenetét. Az alkotó, ha egyszer ennyi erőt fektetett abba, hogy egyszer legyen egy pillanat, amikor valaki felfedezi alkotását, feltehetően nagyon is jól érti a filmet, és ahogy a film sem könnyen megfejthető kódokkal operál, úgy a utah-i monolit „gazdája” sem fog kiállni a nyilvánosság elé, hogy ezzel megkönnyítse a dolgunkat. Többek között azért sem, mert létezhet másik magyarázat is.

Mi van, ha nincs alkotó? Ha úgy került oda a monolit, mint a 2001 Űrodüsszeia filmkockáin? „A semmiből.”

Ha van alkotó – természetesen ez a legvalószínűbb –, nem azt akarja épp, hogy pár pillanat erejéig ez a második kérdés is felmerüljön bennünk? Nem azt akarja, hogy játsszunk el a gondolattal: mi van, ha a 2001 Űrodüsszeia igaz? Ha a monolit létezik. Ha létezik a közelünkben ekkora erő. Olyan erő, mely talán ott van mindenütt, és képes meghatározni a sorsunkat.


De van itt még pár izgalmas kérdés. Ha egy rajongó mindössze emlékeztetni akar a filmre, vagy emléket állítani neki, akkor vajon miért nem a monolit teljesen hű másolatát készítette el? Az eredeti monolit négyoldalú egyenes hasáb, ez viszont nem fekete és csak háromoldalú. Nem arról van szó, hogy az alkotó nemcsak megemlékezik a filmről, hanem tovább is gondolta azt? És akkor miért van ennek a monolitnak csak három oldala? Mit jelent ez?

Amint kicsit körbeszimatoltam a neten, nem sokkal azután, hogy a monolit koordinátái napvilágra kerültek (el sem telt 24 óra még?), a net máris tele van felvételekkel. Nem ugyanaz történik mint a filmben? Ellenállhatatlan késztetést éreznek sokan, hogy oda menjenek és ellenállhatatlan késztetést éreznek, hogy ők is megérintsék. Mekkora fless lenne már, ha a monolitot érintő emberek szintén megváltoznának? Ha ők is egy új faj (?) első egyedeivé lépnének elő 🙂

És millió kérdésem van még: A talajszínt alatt is folytatódik ez a hasáb? Milyen mélyre ásták? Van talapzata? Mi tartja függőlegesben? Milyen a tájolása?   

Bárhogy van is: zseniális.

Két dolog történt eddig, ám négy dolog történhet összesen. Azon túlvagyunk, hogy megtaláljuk. Azon is túljutottunk, hogy nyilvánossá váljon a monolit helye. Most azt nyomozzuk, ki rakta oda. Viszont hiányolom, hogy nem esik árva szó sem arról, miből készült. Talán rozsdamentes acél, lehet; mégis szeretném, ha megvizsgálnák.   

Jó volna erről beszélni még. Nézzétek meg a filmet! A hosszú, ködös, szürke hétvége remek alkalom. Még ha valaki nem is kedveli a sci-fit, vágjon bele bátran. Ez nem az a lövöldözős, akciódús gagyi sci-fi; inkább egy lassú, egyre filozofikusabb síkba tartó dráma; felejthetetlenül erős atmoszférával; az ember végül azt sem tudja, hol van; remek a zenei háttér, és a film meglett korához képest megdöbbentően frissek a képek. Alapkő az önmagukról való gondolkozás során – egy késő őszi estét bőven megér.


Kérlek, oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

            

    26 Comments:

    1. Nagyon gondolatébresztő megfigyelések. 🙂 Kívánkozott már egy elemzés erről.

      “erős üzenet arról, hogy az ember mindmáig nem lépett túl hajdani önmagán; vagy arról: itt lenne az ideje ennek a lépésnek végre” – ez nagyon érdekes és inspiráló gondolat, nekem nagyon tetszik. Tovább is gondolnám, hogy ez egy emlékeztető arra, hogy mindig van hová túllépni önmagunkon, vagy még egyszerűbben, mindig van hová tovább lépni..ha azt nézzük, hogy a monolit mindig a változás valamiféle katalizátoraként jelent meg (de újra kellene nekem is néznem a filmet, hogy ebben biztos legyek). És ahogy a filmben a monolit, úgy maga a film is arra emlékeztethet, hogy mindig van előre. Kérdés persze, hogy ez a valóságbéli monolit is emlékeztet-e ugyanerre.

      Ami nekem először a leginkább feltűnt, hogy egy ilyen monolit a sivatagban legyen az filmben vagy a valóságban, nem tud más hatást kiváltani, mint a rácsodálkozás, a hovatehetetlenség, a meglepődés…hogy ezt nagyon nehéz bármilyen ismert dologhoz is kapcsolni, megérteni meg talán nem is lehet, így valamiképp “kívül” áll az ismert dolgok körén, ezért, ahogy mondod, mindenképp valamiféle meghaladásra késztet a gondolkodás terén. (Ha Isten definícióját keressük, ez részlegesen rímelhet is rá). Nagyon érdekes nézni, ahogy a vadőrök kíváncsian és értetlenül kerülgetik, tényleg, mintha egy filmjelenet lenne – és mondjuk így, hogy videóra vették már ténylegesen is az, de ez most mellékes. A lényeg, hogy a szemlélőnek nincs választása, hogy hogyan reagál, mert azonnal és mindenképpen kizökken abból az érzékelési mintából, gondolatsorból, amiben addig volt – vagy ami addig fogva tartotta.

      És ez kapcsolódhat a tegnapi romantikus kiáltványhoz is, hogy hogyan viszonyul az ember a természethez és mindahhoz, ami körülveszi. Mintha ez az oszlop erre a viszonyra is rámutatna vagy rákérdezne. A táj keretezi az oszlopot, de az oszlop is kontextusba helyezi a tájat, és így mindkettő valahogy “élesebben” látszik ettől a kölcsönhatástól.

    2. Tényleg nincs választás; ha most Utahban élnék, járvány ide, járvány oda, már úton lennék a monolit felé. 🙂 🙂

    3. Megnézve Talon Sei videóját – aki már oda is ment – először csalódott voltam, mivel látszik, hogy a monolit nem is monolit, lapokból csavarozták össze, a belseje pedig üreges. Második körben azonban még inkább kíváncsi lettem: mert ha nem tömör, akkor a belsejében lehet valami. Tényleg van benne valami? És ha igen, akkor mi? De szabad-e egy ilyen “műalkotást” szétcsavarozni? És miért nem egy tömbből készült? – Erre mondjuk adódhat magyarázat. Amennyire láttam, nem egy könnyen megközelíthető helyen állították fel, nem véletlen, hogy 5 évig senki rá nem talált. Odavinni sem lehetett könnyű, így viszont, lapokra szerelve, főként, ha alumínium, akár egy ember is becuccolhatta a kanyonba, ahol aztán összecsavarozta. Azért megnézném azt is, hogy az alkotó milyen fejjel nézi most a monolitról készült felvételeket! 🙂 🙂

    4. Ibolya Nagy

      Erre az utolsó kérdésedre nagyon érdekelne a válasz engem is, Cen’!☺️
      Vajon az alkotó kilép-e a nyilvánosság elé valaha is?

    5. Szabó Edit

      Nem láttam a filmet, de meg fogom nézni.

      Olvasva ezt a posztot és látva azt, hogy mennyire lehet rajongani ezért a filmért – rád gondolok, Cen’ 🙂 ! -, én el tudom képzelni, hogy a film egyik nagy rajongója helyezte el a sivatagban ezt az oszlopot. (Egyébként azt lehet tudni, hogy a film jeleneteit, amiben az oszlop szerepel, hol forgatták?)
      Az persze nem derült ki eddig, hogy miért rakták oda, és akarták-e egyáltalán, hogy megtalálják. Az sem biztos, hogy mindezt egy ember csinálta, és más nem tudott róla. 🤔

      Jó lenne, ha a média követné az oszlop sorsát, és hallanánk róla még!

      • Biztos hallunk róla még! Nem hiszem, hogy másokat ne érdekelne, mi van benne, hogyan áll meg a helyén és a többi. Ígérem, ha a magyar sajtó el is felejti hamar, én rajta leszek a témán, és ha kell, a külföldi sajtó alapján hozok róla híreket. 🙂 Nézd csak meg a filmet! Én évekig mindig karácsonykor néztem meg – nem mintha volna benne bármi is, ami karácsonyi volna. 🙂

        • Szabó Edit

          Köszi! Akkor számítok rá, hogy te majd figyelemmel kíséred. 🙂
          A karácsony már nincs is olyan messze. Lehet, hogy én is akkor fogom megnézni. 🙂 Időm lesz rá, attól tartok. 🙁

    6. Holsky Péter

      Tényleg remek, elgondolkodtató felvetések, kedves Cen!
      Még az is lehet, hogy mélyebbnek bizonyulnak, mint amik végül kiderülnek a utahi monolitról… (Én nem hiszem, hogy az emberiség jelen információs korszakában tartósan titokban maradna a keletkezése, odakerülése.)

      Amúgy szerintem a Kubrick-film végében van valami világosan karácsonyi – és nem csak a születés (újjászületés) miatt, hanem a Bowman űrhajós által felfedezett szoba egész légkörében is…

      Egyébként a “2001 Űrodüsszeia” különleges keletkezésében is – egy zseniális filmrendező és az egyik legnagyobb sci-fi író közös projektje, amiből aztán később egész könyvsorozat nőtte ki magát:
      https://moly.hu/sorozatok/urodisszeia

      • Most, hogy mondod, tényleg van benne valami karácsonyi, és igen, főként az utolsó képben // Azt értem, hogy ma már nem olyan nagy kunszt kinyomozni, hol van a monolit, de az alkotó személyét kideríteni csaknem lehetetlen ennyi idő után – ha ő nem akarja, szerintem nem derül ki // akár fogadást is köthetnénk 🙂 🙂

        • Holsky Péter

          Milyen jó, hogy nem vállaltam be a fogadást; így, hogy eltűnt a monolit, aligha lett volna esélyem megnyerni…
          Hiába: álneves íróval rejtélyes tárgyra fogadni – ez az álmoskönyv szerint nem túl okos lépés 😉

    7. “És millió kérdésem van még: A talajszínt alatt is folytatódik ez a hasáb? Milyen mélyre ásták? Van talapzata? Mi tartja függőlegesben? Milyen a tájolása? ”
      Épp ezek jutottak eszembe, amikor szemem elé került ez a hír pár napja. 🙂

    8. Szabó Edit

      😮😮
      Mostanra nyom nélkül el is tűnt:

      https://telex.hu/kulfold/2020/11/29/utah-femoszlop-eltunt

      A rejtély fokozódik! 🙂

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük