Madarak fejtik meg Hieronymus Bosch titkát?

hieronymus bosch és a madarak itthon

Fotó: Centauri

Madarak segítenek Hieronymus Bosch titkainak megfejtésében?

A valaha élt legtitokzatosabb festő elképesztő festményeinek dekódolásában a madarak lehetnek segítségünkre.

2020.08.13. Ha már egyszer a legutóbbi esszémben letettem a garast a lexikális tudásanyag fontossága mellett, főként az arra való hivatkozással, hogy nagy mennyiségű tényanyag nélkül az elme nehezen képes gazdag asszociációs bázist fejleszteni, példákat is hozok rá. Anélkül, hogy ezt most részletezném, hozzáteszem: sokszor vezet meglepő felfedezésekre, ha a lexikális tudásunk sokrétegű (nem vagyunk pl. szakbarbárok). Az egyik legplasztikusabb példával kezdem.

Mivel mégis az a helyzet, hogy az ember általában csak egy-egy területen mélyül el igazán, így

viszonylag kevés művészettörténész akad, aki behatóan tanulmányozná a madárvilágot, ugyanígy feltételezhetően kevés olyan ornitológus van, akit közelebbről is érdekelne a középkori festészet.

Holott a két terület összekapcsolása megdöbbentő képet tár elénk a művészettörténet legtitokzatosabb festőjéről, a holland Hieronymus Boschról (1450-1516).

Bosch egyetlen önarcképének másolata, de az a legjobb, hogy ez is csak “feltételezett önarckép. (Forrás)

Bosch három ok miatt a legtitokzatosabb. Egyrészt meglepően keveset derített ki róla a művészettörténet, másrészt viszont tudjuk, hogy tagja volt egy rendkívül zárt, mindössze 60 főből álló társaságnak; harmadrészt apokaliptikus, szimbólumokkal teli képei is titokzatosak. Bosch képeinek többsége olyan, mintha a túlvilágot ábrázolnák; mintha valaki a túlvilágról jönne közénk, vagy rémálmait, látomásait festené meg. Amint az álmaink és látomásaink jelentése, információértéke is gyakran marad homályos előttünk, Bosch képei előtt is gyakran áll az ember ezzel az érzéssel:

tudja, hogy jelent valamit, de azt is tudja, sosem fogja megérteni teljes egészében.

Amikor azt mondjuk: “Bosch világa” – arra utalva, hogy a festő senki máshoz nem hasonlítható, belső összefüggések bonyolult hálózatát viszi vászonra – az jut eszembe: ez inkább Bosch alvilága. Talán ez az alvilági-túlvilági atmoszféra az, ami újabb akadály azelőtt, hogy megfejtsük madártani kódjait. Ezért minden értelmezés a szimbólumok irányába fordul, és nem látja meg Bosch valódi világát, ami minden látszat ellenére nagyon is realisztikus, és brutálisan tudatos. Ugyanakkor arról árulkodik, hogy Bosch oly alaposan ismerte az élővilágot, hogy

amennyiben készült volna egy Középkori Európa madarai című madárhatározó, nyugodt szívvel kérhették volna fel az illusztrálására.

Látomásszerű képei a halála után hamar feledésbe merültek, s csak évszázadokkal később fedezték fel őt megint (ez szintén a titokzatosságát növeli), s nem véletlen, hogy a szürrealizmus tekintette előfutárának. Bosch madármotívumainak tanulmányozása azonban arra mutat, hogy valóságon túli látásmódját a reális világ eszement pontosságú ismeretére alapozta.

Több mint húsz éve már, hogy először tanulmányoztam ezeket a képeket először. Több, mint húsz éve vagyok abban a hitben, hogy már minden madártani kódot megfejtettem, de épp a napokban – amikor a portlandi Vaux’s sarlósfecskék megdöbbentő vonulási szokásairól írtam – jöttem rá, hogy Bosch képein van olyan motívum, amit én is csupán látomásnak véltem, valójában azonban reális ábrázolás lehet.

Őrült portlandi sarlósfecskék – lenyűgöző madárvonulás Amerikában

hieronymus bosch gyönyörök kertje

Hieronymus: Gyönyörök kertje (Screenshot)

hieronymus bosch gyönyörök kertje sarlósfecskékBosch legismertebb alkotása a Gyönyörök kertje, amely egyben a madártani kalandozások és kódfejtések leggazdagabb tárháza is. E festmény bal szárnyán tűnik fel egy madárraj, melyet korábban is minden kétséget kizáróan sarlósfecskéknek tartottam. Sarlósok egyébként másutt is feltűnnek, de ami igazán érdekes, ezen a képen barlangból özönlenek ki, egy másik képen pedig egy harsonából, olyképpen, mintha kéményből rajzanának. Nem tudok róla, hogy az európai sarlósfecskék produkálnának efféle gyülekezéseket barlangokban, épületekben vagy kéményekben, ezért meg sem fordult a fejemben, hogy Boschnál a sarlósok ábrázolása realisztikus, ökológiailag helyes lehet. Ám látva a Vaus’s sarlósfecskék viselkedését, joggal merül fel a kérdés:


talán a középkori Európa sarlósfecskéi az észak-amerikai rokonokhoz hasonlóan éjszakáztak és költöttek, akár kéményekben is?

Mielőtt bárki azt hinné, hogy elhamarkodott ez a kérdés, nézzünk pár részletet, hogy láthassuk: Bosch ábrázolása észvesztően pontos. Haladjunk az egyértelmű felől a fantasztikum irányába.

hieronmymus bosch parus maior great titA festmény központi helyén, a mozgalmasság ellenére is hamar feltűnik egy széncinege (Parus maior). Önmagában ez nem volna még érdekes, hisz Európa leggyakoribb cinegefajáról van szó, amit feltehetően minden második holland festő ismerhetett a kertjéből, de avatott szemnek rögtön feltűnik, hogy nemcsak élethű az ábrázolás, vagyis tökéletesek az úgynevezett fajbélyegek, de első ránézésre úgy tűnik, Bosch még a madár nemét is megadta. Ez nem lenne kunszt egy fácán esetében, ahol tojó és hím között ordító a különbség, de a széncinegénél még a madarakat jól ismerők sem mindig tudják, hogy van – méghozzá jól látható – különbség a hímek és a tojók között. A hímeken a hasra húzódó fekete sáv széles, és megszakítás nélkül leér a kloákáig, ezzel szemben a tojóknál elhalványul, és a hastájon eltűnik.

Bosch széncinegéje így egyértelműen egy tojó.

Így néz ki egy HÍM széncinege (Parus maior). A toroktól induló fekete szalag a hasnál szélesedik, és hátra ér a farktollakig, ellentétben Bosch cinegéjével (Fotó: Centauri)

Véletlen lenne ez?

Talán igen. Ha nem találnánk további madárfajokat, melyeket egytől egyig hasonló pontossággal fest meg. A cinegétől nem messze, egy szajkót (Garrulus glandarius) látunk, ráadásul a rá jellemző élethelyzetben, a csőrében gyümölccsel, de talán makkal! A szajkók szerepéről az európai tölgyesek fenntartásában többször is írtam már. Bosch életművének egészét tekintve valószínűnek látszik, hogy valóban makkot hurcoló és ültető szajkót örökített meg. A szajkótól balra madarak egész konklávéja ücsörög, mindegyik pontosan határozható:

tengelic (Carduelis carduelis), vörösbegy (Erithacus rubecula), zöld küllő (Picus viridis), búbosbanka (Upupa epops), jégmadár (Alcedo atthis), tőkés réce (Anas platyrhynchos) kissé lejjebb egy férfi pedig egyértelműen macskabaglyot ölel (Strix aluco).

hieronymus bosch madarak birds

A fehér kecskén pedig két kanalasgémet (Platalea leucorodia) látunk -róluk lesz még szó később) (Screenshot)

Ebből a részletből ki kell emelni két fajt, egyrészt a zöld küllőt, mely ezúttal hím, és véletlenül sem tojó! Nüánsznyi különbségekről beszélünk, melynek ábrázolása kizárt tűpontos tudás, és ami ennél is fontosabb talán, tűpontos szándék nélkül.

A zöld küllő csőre alatt látható barkófolt a hímeknél piros, a tojóknál az egész fekete. Mese tehát nincs, Bosch küllője hím, teszem hozzá, előtte azt is megállapíthatjuk, hogy semmiképp sem a zöld küllőhöz nagyon hasonló hamvas küllő, és nem is fiatal, hanem kifejlett példány.

zöld küllő picus viridis tojó hieronymus bosch

Tojó zöld küllő: nincs piros a bajuszsávban, ellentétben Bosch küllőjével. (Forrás)

A másik kiemelésre érdemes faj, a macskabagoly, két okból is. Laikusoknak a baglyok határozása egyáltalán nem könnyű; egyik bagoly olyan, mint a másik; ráadásul a baglyokat – más madarakhoz mérten – ritkán látjuk. Az erdei fülesbagoly kivételével a fajok többségével sosem találkozunk szemtől szemben. Épp ezért a baglyok többnyire csak stilizálva jelennek meg képeken, amolyan archaikus „össz-bagoly” képében.

Ezzel szemben a Boschnál megjelenő baglyok szintén halál pontosak, ráadásul négy fajt is azonosíthatunk: macskabaglyot, gyöngybaglyot, kuvikot és uhut

(érdekes, hogy a feltehetően a középkori Európában is gyakori erdei fülesbagollyal nem találkozunk).

hieronymus bosch gyöngybagoly tyto alba owl

Disznófejű emberen gyöngybagoly (Tyto alba) üldögél. Lejjebb az is kiderül, mit jelent a disznófejűség, de ami ennél is izgalmasabb: ebben az esetben a bagoly Nyugat-Európában honos fehérmellű alfaját festi meg! (Screenshot)

Mit mond mindez Boschról azon túl, hogy ismerte és jól festette a madarakat?

Közelebb visz a válaszhoz, ha olyan részleteket is megfigyelünk, amikor úgy játszik a világgal, akár a legóval. Amikor szétszerel mindent – állatokat, növényeket, embereket –, és hihetetlen, abszurd új konstellációban rakja össze őket. A madarak ilyenkor sem tűnnek el az ecset alatt. Nézzük például ezt a részletet egy másik képről! Mit látunk ezen a részleten?

hieronymus bosch

Arra sokan rájönnek, hogy ez a pali, ebben a „rácsos gondolában”, voltaképp egy „kacsa” testében csónakázik. Azért rakom idézőjelbe a kacsát joggal, mert a kacsa a köznép gyűjtőfogalma valamire, ami vízen úszik, madár, és hápog. Bosch viszont konkrétan tőkés récébe zárta ezt az embert – és már meg sem lepődünk! –, közelebbről egy gácsér tőkés réce (Anas platyrhynchos) testébe. Ráadásul, hogy a festészetet és a madarakat egyaránt szerető ember döbbenete, élvezete és borzongása még tökéletesebb legyen, a látomásos káosz mikrorészleteiben újabb récefajokat rejt el, nyílfarkú récéket (Anas acuta) és csörgő récéket (Anas crecca).

Másutt kanalasgémek (Platalea leucorodia) bukkannak fel.

Ez már ökológiai szempontból is érdekes.

SPOONBILL hieronymus bosch nederland

Sárga szín jelzi a kanalasgém (Platalea leucorodia) európai telepeit. (Forrás)

A kanalasgém Európa keleti felén él, Magyarország a kontinens kanalasgém-nagyhatalma, mivel tőlünk nyugatra alig akad. Nyugat-Európában egyedül a hollandok rendelkeznek számottevő kanalasgém-teleppel. Magas is tapasztaltam Hollandiában, hogy erre mennyire büszkék ott, még a köznép is, még azt is tudják, hogy a legközelebbi jelentős telepek Magyarországon, a Hortobágyon vannak. Ahhoz sem kell sokat autózni, hogy találjunk egy kanalasgém nevű panziót vagy kávézót. (Camperduin és az Amstel-tó között több ilyen is akad).


Így tehát Boscht már-már forrásnak tekinthetjük, aki arról tudósít, a holland kanalasgém-telepek valószínűleg már megvoltak a 15. században is.

Hieronymus Bosch Szent Antal megkísértése

Nem kevésbé híres a Szent Antal megkísértése című triptichon (Szent Antal Flaubert életében is fontos szerepet töltött be, írtam is erről egy novellát ITT) (Forrás)

De az igazán elgondolkodtató részleteket akkor találjuk, amikor feltűnik, hogy nem egyszer a kanalasgémek csőrét „ragasztja” Bosch más élőlényekre, többek között emberekre is. Váratlanul keresgélni kezdünk további állati részek után, és persze találunk is. Például a Szent Antal megkísértése című triptichon bal alsó sarkában egy hídalj sötétjében kuksol egy furcsa lény.

Amint Boschnál oly sokszor, ezúttal is nehéz megmondani, miféle szerzetet látunk, de egy biztos: szárnya van, méghozzá egészen szép szárnya.

hieronymus bosch hajnalmadár tichodroma murariaÁm ha alaposan ismerjük az európai madárvilágot, rádöbbenünk: ezzel a lénnyel kapcsolatosan, nem egy, hanem két dolog biztos. Nem egyszerűen szárnya van, hanem hajnalmadár-szárnya. Egy rózsaszín szárny önmagában talán nem jelentené ezt, még akkor sem, ha fekete a vége, de az előzményeket figyelembevéve, de még inkább azt a jelzés értékű pöttyöt, amit Bosch a szárnya pettyint, nem marad kétségünk.

Tichodroma_muraria_hajnalmadár v

Hajanlmadár (Tichdroma muraria) (Forrás)

Nem untatlak titetek tovább újabb és újabb részletekkel. De mindez nem csupán csemege, mazsolázás egy életműből, hanem üzenet. Kód. A művészettörténet természetesen elsősorban a szimbólumok felől igyekezett megérteni Bosch képeit, részint joggal.

Bosch madárábrázolásai más fényben tűntetik fel azt a teóriát is, miszerint a festő hallucinogén szerek hatása alatt dolgozott. Azzal szokták ezt alátámasztani, hogy Bosch korában valóban használtak efféle „boszorkányitalokat”, de inkább arról van szó, hogy a modern művészvilág a saját drogimádatát vetítette vissza Boschra, a festő madárábrázolásainak vizsgálata után úgy tűnik, jobbára azért, mert nem ismerte fel Bosch észvesztő tudatosságát.

A Kék angyal című novelláskötet megjelenése után magam is szembesültem azzal, hogy sokan úgy hiszik, drog hatása alatt írok,

erre még interjúban is rákérdeztek, míg az igazság ennek ellenkezője: bár az írás transzállapotot jelent, de nem egy külső hatás, drog vagy bármiféle szer hozza létre, hanem az írás maga; olyan állapotot, melyben egyszerre dolgozik csúcson ráció és emóció.

Bosch képein épp ezt látjuk.

Elképzelhetetlen, hogy drogok hatása alatt ennyire tudatosan és tűpontosan alkosson valaki.

hieronymus bosch gif giphy kicsi

Gif: Centauri

Az izmusok korában, Freud megjelenésével, divatossá vált a tudatalatti dicsőítése, de az olyan alkotók, mint Bosch, nem mondhattak le a tudatosságról és nem engedhették ki a kezükből a gyeplőt az alkotás folyamata során.

Ha figyelembe vesszük, milyen tudatossággal és tudással bánik Bosch a madarakkal, ha figyelembe vesszük azt is, amit a művészettörténet eddig Bosch kódolásaiból megértett, aligha hihető, hogy ezeken a képeken volna bármi, ami improvizatív lenne. Épp a madarak ábrázolása az egyik olyan terület, ahol Bosch – bár nehezen érthető – felkiáltójelekkel azt üzeni:

Vigyázz! Itt semmi sem véletlen!

Aligha hihető, hogy míg a madarakra ennyi gondot fordít, az emberekre kevesebb energiát szánna. Azt például tudjuk is, hogy a disznó fejű emberek utalások a domonkosrendi szerzetesekre, akiket Bosch korában széles körben igen komoly ellenszenv övezett, és csak „disznóknak” nevezte őket a köznép. Hasonló ez ahhoz, amikor napjainkban „patkányoznak” vagy „férgeznek”. (Ez él tovább például Orwell Állatfarm című könyvében, vagy később a Pink Floyd Orwellre is utaló albumának esetében, az Animals-nál.) Biztosra vehető, hogy az, aki ilyen részletességgel ábrázol és gondol át mindent, megválogatja emberi figuráit is.

  • BOSCH MEGFEJTETT SZIMBOLIKÁJA
  • A medve a „harag” halálos bűnét jelenti, de jelentheti a férfibujaságot is.
  • A varangyos béka – amely legtöbbször egy szereplőn gubbaszt – „bujaság” (ha a nemi szerven gubbaszt, célzás a „bujaság”, ha a mellen vagy az arcon, akkor a „kevélység” bűnére), de lehet a hitetlenség szimbóluma is.
  • A fordított tölcsér a fejen: csalárdság.
  • A „csontcipő” a gonosz emberről tanúskodik.
  • A nyíl a gonoszságot jelképezi, ha egy férfi hátsó felében van, a romlottságot.
  • A korsó a „bujaság” szimbóluma; általában egy bottal kombinálva alkalmazza.
  • A duda és a lant szintén a „bujaságot” szimbolizálja.
  • A hal a sátáni gonoszság jelképe.
  • A bagoly az antik mitológiával ellentétben nem a bölcsesség szimbóluma. Bosch képein olyan szereplőkkel áll kapcsolatban, akik valamilyen alattomosságot eltitkolnak, vagy titokban a hét főbűn egyikének rabjai.
  • A megfeneklett hajó a lezüllött egyház szimbóluma.
  • A hattyú olykor pozitív jelentésű, Mária tisztaságát, szűziességét szimbolizálja, más képeken viszont épp az ellenkezőjét jelentheti.
  • Az egyszarvú szintén több értelmű szimbólum: keresztényi szüzességet és férfipotenciát egyaránt jelent.
  • A virágszedés (gyümölcsszedés) nemi érintkezést jelent.
  • Az eper jelenheti a földi kéjt, a mohó élnivágyást, de lehet tisztán szexuális értelmű is.
  • Kutyafejű alakok: Domonkos-rendi szerzetesek, akiket gyakran neveztek az „egyház kutyáinak”, és rendkívüli ellenszenv vette őket körül a boszorkányüldözésben játszott szerepük miatt.
  • A szeder a testi élvezetek mulandóságát szimbolizálja, hasonló jelentéssel bír, mint a széna. (Forrás)

Bosch életművének egy részét már megfejtették, másrészéről úgy tartják: mára már megfejthetetlen. De amikor ezt mondják, elsősorban arra gondolnak, hogy sok szimbólum esetében nem ismerjük már a Bosch-korabeli jelentéseket. Míg a Gyönyörök kertjében „madarásztam”, két dolog vált világossá. Egyrészt

Bosch flórájának és faunájának felmérése újabb kódok feltörését teszi lehetővé,

hieronymus bosch bogáncslepkeannál is inkább, mert érdemes lenne megnézni más állatcsoportok ábrázolását is, így a rovarokat és halakat például. Bár ezeken a területeken kevésbé vagyok jártas, de van, ahol én is felfedezem: Bosch más csoportoknál is precíz marad. Így például szintén a Gyönyörök kertjében találunk egy pillangót, akit ráadásul úgy fest meg – „a gyengébbek kedvéért” –, hogy a határozás könnyű legyen. Bogáncs virágára festi, s mi más is lehetne, mint bogáncslepke (Vanessa cardui). Másrészt – és ez részben már a kódfejtés maga – világos, hogy konkrét személyeket látunk. Hajlamosak vagyunk – én biztosan – arra, hogy a középkori festmények tumultózus jeleneteiben hemzsegő embereket csak alakoknak lássuk. Sokszor talán valóban csak azok: férfiak, nők, gyermekek, ifjak és öregek. Random. De nem Boschnál.

bogáncslepke vándorló lepkék

Bogáncslepke (Forrás)

Képzeljük el egy pillanatra Bosch kortársait, akik e képek láttán szakmányban ismerték fel a kor nevezetes, nagyhatalmú figuráit, vagy közeli és távoli ismerőseiket, hol egy tőkés réce testében, hol épp parázna jelenetek közepén, eltorzult, sokszor parodisztikus ábrázattal; hol a poklok sötétjében, hol mennyei hajókon. Rettentő kritikát, információáradatot jelenthetett ez annak idején, melynek egy része – mivel e figurák kilétére már sosem derülhet fény – valóban elveszett.

Viszont nyertünk egy olyan nézőpontot, ahonnan Bosch festményei a brutális tudatosság sugárnyalábjait bocsátják ránk;

olyan fénynyalábot, amelynek egyik vége az alvilágban, a másik nagyon is ebben a világban ér véget; ami akkor is vakítóan ragyog, ha nem értjük pontosan, kinek vagy minek a fénye és sötétje vetül ránk, ha egy Bosch-kép előtt állunk.

Kérlek oszd meg ezt a cikket másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Email cím*

Quartett – A bróker, a festőművész, az irodalomtörténész, és a regényíró

Ahol a mű terem – Szűcs Attila műtermében

Ocsú vagy búza? – A világ legdrágább festménye

Őrült portlandi sarlósfecskék – lenyűgöző madárvonulás Amerikában

Miért nem igaz, hogy felesleges a lexikális tudás? (1.)

Flaubert és a divat (Kék angyal novella)

Kék angyal (Magvető Kiadó, 2008)

Fásítás és tájfestészet

8 Comments:

  1. Aztamindenit! 😲 Szóhoz sem jutok. Ez elképesztően érdekes.

  2. Szabó Edit

    Ez tényleg egy roppant érdekes elemzés volt!
    Egyáltalán nem meglepő, hogy te ilyen szemmel vizsgálgattad Bosch képeit. 🙂

    Én nem ismertem az ő munkásságát, és most megint – már nem először! – felkeltetted valami iránt a kíváncsiságomat, ami a neten történő kutakodásra késztetett. Nem mondom, hogy Bosch rajongója leszek, de pl. ezt a virtuális túrát biztosan végig járom 🙂 :

    ..https://archief.ntr.nl/tuinderlusten/en.html

    Hálás vagyok neked az ilyenekért, Cen’! Olyanokra hívod fel a figyelmemet, amiknek a te írásod nélkül valószínűleg nem járnék utána.

    (Pár napja engem egy másik Bosch foglalkoztat igen intenzíven: egy kondenzációs kombi kazán, a folyamatban lévő kazáncsere miatt. Bocsi! 🙂 )

  3. Lívia dr. Zilahi

    Lenyűgöző.Képtelen voltam befogadni Bosch eszméletlen aprólékos részletgazdag kaotikusnak tűnő festményét- köszönet a csodálatos útmutatásért.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük