• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Hét generáció élete megy rá egy felemelkedésre?

Centauri Észtország Prima Vista irodalom könyvfesztivál

Generációk szomorúsága és vergődése (Fotó: Centauri)

Tanulságos, hogy a fejlett világ koránt sem nyújt annyi lehetőséget a középosztály alatti családok számára, mint ahogy azt hirdeti magáról.


2019.11.05. Érdekes hírrel találkoztam, ami kicsit rímel a hétvégére is. Mihez kezdjünk azzal, ha vert helyzetből kell indulnunk? “Vert helyzetbe” sokféleképp kerülhetünk, többek között anyagilag is – erről épp nem volt szó a hétvégén. Pontosabban a többség nem oda kerül, hanem abba születik. Ahogy feladat számunkra az is, hogy meghaladjuk a szüleinket, ne vigyük-örökítsük tovább hibás működésmódjaikat  (s ha ez megtörténik, egy szülő örülhet!), földhöz ragadtabb, de nem kevésbé fontos feladat, hogy egzisztenciálisan is feljebb jussunk. Erre vonatkozóan közölt érdekes adatokat az OECD.

Megvizsgálták, hány generáció alatt sikerül egy mélyszegénységből (az alsó 10 százalékból) induló család számára felverekednie magát az átlagig.

Vagyis nem nem arról van szó, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy egy család bármely tagja nagyon robbantson. Fogalmazzunk úgy: ennyi idő kell ahhoz, hogy eljusson az emberi lét minimumáig. Szerintem ugyanis az átlag, bár statisztikailag csak egy középérték, gazdaságtanilag csak egy mutató, erkölcsi értelemben azonban minimum – bármekkora is ez közép érték, valójában minimum.

Mivel elvileg bizonyos szint alatt nem hagyhatnánk senkit.

Ennek fényében megdöbbentő, hogy Magyarország esetében HÉT GENERÁCIÓ alatt nyílik lehetőség a felemelkedésre, az átlagos szint elérésére. Legalább ennyire fontos, hogy például a “lehetőségek hazájában”, az Államokban is 5 generáció élete megy rá erre a felemelkedésre.

Tanulságos, hogy a fejlett világ koránt sem nyújt annyi lehetőséget a középosztály alatti családok számára, mint ahogy azt hirdeti magáról.

Ez megerősít abban a meggyőződésemben, hogy “hihetetlen fejlettségünkről” szóló, széleskörben elterjedt “tan” egy állati nagy blöff. Felvetődik az a kérdés is, hogy amennyiben elfogadjuk, hogy a szabadság egyik lényeges eleme épp az lenne, hogy ne az anyagiak, a család határozza meg, kiből mi lesz, szabad lehessen a pálya bárki előtt, akkor a legfejlettebb és legszabadabb országok esetében hogyan fordulhat elő, hogy generációk kellenek a felemelkedéshez? A legfejlettebb országok esetében is minimum 2-3 generáció.

Szabadság ez?


Légy oly kedves, oszd meg ezt a posztot másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

Egy gyors regisztrálás után értesülhetsz a legfrissebb hírekről 🙂

    Név*

    Email cím*


    http://https://centauriweb.hu/archiv/tallozo/kozelet/itt-megvalto-otlet-legyen-meg-tobb-kiszolgaltatott-es-szegeny/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/tallozo/kozelet/facebook-legalabb-annyira-innovativ-mint-gyermekmunka/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/szinnel-lelekkel/rosszra-tor-es-jot-cselekszi/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/jack/szegenysegrol/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/jack/szegenysegrol-2-jakob-botja-2016/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/jack/tulorapenz-jakob-botja-2016/

      

    28 Comments:

    1. Transgenerációs mintázat- beég a génekbe , a felemelkedéshez pedig felismerések kellenek, ahonnan már lehet elmozdulás. Kemény önismereti meló. Olyan ez mint a bibliában a “hetediziglen”. Nekem az a bajom a statisztikákkal, hogy a felemelkedést gazdasági alapokon vizsgálja. Felemelkedés egy ismétlődés(pl.bántalmazó kapcsolat, alkoholizmus, mártír szerep a családban stb..) megszűnése, még ha nem is gazdasági növekedést hoz, hanem az egyén fejlődését. Vagyis ki viszi kinek a keresztjét és ki fogja azt letenni? Jó, tudom mondhatják sokan, lakni kell, enni kell, de vajon ki mondja meg, hol van a minimum határ abban , amitől és amiben feljebb kell emelkedni? Hirtelen Sacha Batthyani “És nekem mi közöm ehhez ” c.könyve jutott eszembe két évvel ezelőtt olvastam. Szóval az anyagi felemelkedés vagy akár folytonosság nem minden:-)a mintázat, a titkok nyomják a leszármazottakat,s lehet a magasból mélyrepülés-lelki értelemben is nem pénzeben kifejezve. Huhh ez megint egy olyan írás volt itt ami rengeteg dolgot behoz.

      • Nagyon jó, amit írsz. Nekem is eszembe jutott, hogy ugyanakkor az a jelenség is ismert, hogy az úgynevezett másodgenerációsok a legsikeresebbek, magyarán jelentős teljesítményt leggyakrabban azok nyújtanak, akik gazdasági és társadalmi szempontból is alacsony szinten vegetáló családokból származnak. Sikeres emberek, tudósok, zenészek, írók, feltalálók utódai általában nem képesek ugyanolyan teljesítményre, mint az őseik. Érdekes kérdés ez is.

        • Csupán elszaladtak a gondolataim. Családtörténet függő lettem, sok sok valós vagy kitalált történetű könyvet olvastam, no meg tudományosat is jelenkori íróktól, meg “őskövületektől”(pl.Csíkszentmihályi Mihály egy élő legenda a kapcsolati mintázatok szakértője)is. Az biztos az ember ráismer a történések alapján mit ismétel és mit nem. A pénz kell a fejlődéshez, mert nem mindenki tud a barlangba vissza vonulni és egyedül megjárni az utat-mint a szentek és a lámák- kell a külső segítség amit nem adnak ingyen. Én nem tudom miért van az, hogy a másod generáció lemarad az előzőtől- lehet nincs rá tudományos vagy szociológiai magyarázat, csupán egy jelenség, mert az ember ilyen, ha nincs motiváció valamiért mert már adott, akkor teljesítmény sincs, s bárcsak úgy működne a dolog, hogy a kapott kényelem szárnyakat ad. De az is lehet, hogy a kapott gének együttállása a génsivatagoknak kedvez, mert elvitte haladás az energiáját a felmenő:-)))))No signal:-)))))
          Kedves Cen, köszönöm a megint csak inspiráló választ. Milyen jó lenne ha olvashatnánk Tőled egy könyvet a felmenőidről, meg arról, hogy mi a Te örökséged, honnan datálható ez a hihetetlen írói tehetség és természet szeretet-ismeret.

    2. Ibolya Nagy

      Borzasztóan komplex kérdés, remek, amit írtatok itt Líviával, de egy harmadikat hadd hozzak fel: a társadalmi berendezkedés.
      Van-e és milyen erős a szociális háló, annak intézményrendszere?
      A hatalom viszonya a leszakadó rétegekkel
      A társadalom viszonya a leszakadókkal
      Mennyire érzékeny a társadalom a szociális kérdésekben? és még sorolhatnám.
      Beszédes nagyon ez a grafikon, nem véletlen, hogy az a négy skandináv állam áll az élen.
      Ehhez nincs nagyon mit hozzátenni.

    3. Marsovszki Viktória

      És itt beugrik az a bátortalan téblábolás, ami a koldus körül zajlik egyik írásodban, Cen’.
      Edit biztosn tudja, hol található ez az írás. 🙂
      Így van ez a való világban is, Így bénázunk…
      Keringünk a téma körül, nézzük a tragédiát, mondhatom, hogy az emberiség egyik leg- megrázóbb tragédiáját?, ezt a modern holokausztot,..
      Kis stratégiákkal mentjük föl magunkat a megoldás alól, megtárgyaljuk…
      De fogalmunk sincs, mit lehet kezdeni vele. 🙁
      Antimon

      • Szabó Edit

        Az Antimon itt van a weboldalon, Viki:

        http://https://centauriweb.hu/archiv/novellak/elbeszelesek/antimon-nyomor-es-verromantika/

        A leírásod alapján én arra tippeltem, hogy erre a novellára gondolsz. (A hozzászólásod végén ott is van a címe.)

        • Marsovszki Viktória

          Nem az Antimonra gondoltam. Van egy írása Cen’-nek, amiről az első mondatban írtam. A címét nem tudom. Cen’, tudod mire gondolok!?

        • Marsovszki Viktória

          Köszi, Edit! Talán a MATARKA Centauri – gyűjteményben akadtam rá erre az írásra, de most azt sem tudom, hogy is kerestem ott. Próbáld meg, légyszí’, valahol be lehet írni a nevet, és kijönnek a különböző folyóiratokban megjelent Centauri-írások. Júniusban végigolvastam az összeset. Bár a neten semmilyen hívószóra nem jön elő. Ha van ott egy olyan, amit még te sem olvastál, az lesz az! 🙂

          • Szabó Edit

            Lehet, hogy A Moderátorra gondoltál, Viki, a Pátoszból?

            https://ligetmuhely.com/liget/a-moderator/

            Ezt olvashattad a MATARKA-n is.

            Kíváncsi vagyok, hogy Cen’ mire gondolt, mert ez a novella fent van a neten. Vajon ő mit fog hozni? 🙂 (A Malájt nem találtam sehol a neten, de arra meg nem passzol, szerintem, amit a hozzászólásodban írtál róla.)
            Ez egészen jó játék! 🙂 🙂

            • Marsovszki Viktória

              Nem, nem erre gondoltam, de nagyon jó, hogy ezt is idehoztad, Edit!
              Újraolvastam. Köszi.

              • Marsovszki Viktória

                Egy ilyen lerúgsosást a buszról egyszer én isl végignéztem, ( gyenge “ne bántsa” megszólalásaim persze meg sem hallotta a sofór). Ott egyedül a sofőr játszott, nem volt ellenállás. Órákig remegtem utána, a tehetetlenség dühe forrt bennem.

              • Szabó Edit

                🙁 Akkor én passzolok.
                Cen’, te jössz! 🙂

    4. Marsovszki Viktória

      Röhrig Géza: Angyalvakond

      i ♥d szücsi

      testvér
      te aki már kiilleszkedtél

      téged senki föl nem emel
      hacsak nem az övé e hely
      hová összecsuklottál itt

    5. Amúgy nekem is a nagy kedvenc, Antimon járt a fejemben. Még az életben nem rázott meg annyira írás, mint a meztelen Antimon futása a mezőn… Szociális háló? Nem létezik, csupán az emberi jóság meg az együttérzés, a segítő kéz.

    6. Azért már csak ide linkelem, hogy ne legyünk bennfentesek, hátha valaki ideolvas, és nem tudja, miről van szó – elófordulhat 🙂

      http://https://centauriweb.hu/archiv/novellak/elbeszelesek/antimon-nyomor-es-verromantika/

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük