• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2020.12.03. Kína nyomul a Holdon, de van itt még valami…

kína a holdon

Kína nyomul a Holdon, de van itt még valami…

2020.12.03. A november 23-án útnak indított kínai űrszonda már javában dolgozik a Holdon. Egyelőre jól állnak a kínaiak, a szonda a holdkőzet gyűjtésével hamarabb végez a tervezettnél. Két dolgot emelnék ki mindabból, amit más oldalak is megírtak. Először is ez már a harmadik kínai szonda a Holdon, másodszor – és ez már igazán elgondolkodtató –,

a hetvenes évek óta nem hozott onnan semmit az emberiség.

Feltűnő és sok szempontból érthetetlen „tartózkodásunk” a Holdtól sok összeesküvéselméletnek adott alapot (lásd a Holdra szállás megkérdőjelezését). Azon túl, hogy értjük: a Holdra szállás költséges és kockázatos vállalkozás, és végső soron annak idején eldőlt ez a verseny az amerikaiak javára, mégis – laikusként biztosan – felmerül bennünk a gondolat:

tényleg ennyire kiismertük a Holdat, hogy aztán közel 50! évig ne akarjunk onnan egy kavicsot se?

A kínai űrkutatás éledése – különösen az, hogy célba vették a Holdat – egy nagyobb trendforduló jele is. Az űrkutatás, és egyáltalán technikai fejlődésünk mintha hosszú időre megtorpant volna, legalábbis a megszokott keretek között maradt, holott a technológiák eszement fejlődésen mentek át az utóbbi évtizedekben. De mintha nem tudtuk vagy nem akartuk volna ezeket a technológiákat igazán csatarendbe állítani. Van egy ember, úgy hívják: Elon Musk, aki szintén nem értette, mindezt miért nem használjuk ténylegesen és hatékonyabban, például elektromos autók gyártásánál vagy az űrkutatásban. Fontos korszakot élünk ebből a szempontból, s hiába ócsárolják sokan Muskot; a paradigmaváltás úttörője marad már örökre, akkor is, ha az összes cége tönkre megy.

HOLD Holdra szállás űrkutatás

Free Photo

Kína is a paradigmaváltás utáni új versenybe akar beszállni egyre ambiciózusabb vállalkozásaival, s gazdasági erejénél fogva képes lesz igen hamar megkerülhetetlen tényezővé válni az űrben is.

Legújabb küldetésük persze csak akkor mondható sikeresnek, ha a szonda a mintákkal szerencsésen visszaér.

Hála a technológiának, ma már csodálatos felvételeket láthatunk szondákról, műholdakról, vagy a nemzetközi űrállomásról. Kína is megmutatja a szonda leszállását.

Az első ember a Holdon, Armstrong azt mondta: „Kis lépés egy embernek, de nagy lépés az emberiségnek”. Most az előzmények fényében úgy fogalmazhatnánk: „Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés Kínának”.

De, ami igazán érdekes! Nézzétek meg a landolásról készült videót, és figyeljétek a zenét!

A SciNews csatornáján látható videó alá választhatták volna a divatos elektronikus zenék vagy az ezerszámra gyártott space music-ok egyikét, de nem. Sajnos nem tudom eldönteni, ki készítette a videót, ám kaptam egy szakértői véleményt, és “informátorom” szerint az a legvalószínűbb, hogy az élő közvetítésből vágta össze a SciNews, vagyis a zenét ők rakták alá. Hiába kerestem-kerestük az eredeti kínai felvételt, eddig nem találtuk. Nem zárható ki teljesen az sem, hogy a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) munkatársai készítették,  majd átadták a SciNews-nak. Azért fontos ez a számomra, mert a zenének ebben az esetben akár üzenete is lehet.

Na mire emlékeztet minket ez a felvétel ezzel a zenével? Mire is?

Hogy egyértelműbb legyen a dolog, állítsátok a “kínai” videót 00:19-re,  a 2001 Űrodüsszeát pedig 00:21-re. Három másodperc az eltérés, s annak, aki nem ismeri a zenét, talán nem egyértelmű, de a szonda landolását megörökítő videó alatt épp a 2001 Űrodüsszeia Holdra szállós jelenetének zenéje szól.

A videó készítői talán – akár a titokzatos alkotó a utah-i monolittal – ugyanazon film nyelvezetén, szimbólumrendszerén keresztül üzennek. Vagy ez csak egy jópofaság? Lehet, de akkor nagyon jópofa, tényleg.   

Nem mellesleg a 2001 Űrodüsszeiában miután a Földön felbukkan a monolit, másodjára a Holdon látjuk viszont, ahol a film szerint akkor már holdbázis van, amolyan űrrepülőtér. Talán nem leszek meredek, ha azt mondom:

a zene arra utalhat finoman: hosszútávon nem mindegy, ki lesz képes először létrehozni bázist a Holdon.

Már csak az a kérdés, hogy a kínaiak üzenik ezt vagy a SciNews?

A kínai holdistennőről elnevezett szonda pedig dolgozik tovább a Hold Oceanus Procellarum nevű részén (magyarul: Viharok Óceánja – ez is mennyire szép!), ami nem más, mint egy nagy lávamező. Vagyis az egyik legstabilabb rész a Holdon. Ha én akarnék építeni ott valamit, én is egy ilyen mezőt választanék.

EZ ITT A KÍNAIAK SZIMULÁCIÓS SZOBÁJA


Kérlek, oszd meg másokkal is! Előre is köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

    A titokzatos utah-i monolit eltűnésének igaz története

    Mi a titokzatos monolit? Filmemlékmű vagy istenszobor?

    5 Comments:

    1. Ha már keringünk a Hold köröl, na meg a Hold a Föd kerül, meg egyébként is minden kering, akkor már a zene is legyen keringő. 🙂

    2. Szabó Edit

      A két videó közti zenei egyezés kétségtelen. Azt, hogy a kínai videóhoz miért pont ezt a zenét választották, tényleg érdekes lenne tudni.
      Abban nem vagyok biztos, hogy a zeneválasztásnak van-e üzenet értéke, de az nagyon valószínű, hogy aki kiválasztotta a zenét, az látta a filmet.

      A jó öreg Strauss ha ezt tudná! 🙂

      • 🙂 🙂 Nagy nyomozó vagy – ha esetleg találsz másik videót a landolásról, öszd meg velem 🙂

        • Szabó Edit

          Megpróbálom, keresgélek egy kicsit, de szerintem te is megtaláltad volna, ha lenne.
          Talán kínai nyelven lenne érdemes keresgélni, de az nekem nem megy. 🙂 🙂

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük