Rejtett betegségekről árulkodhat a molekuláris ujjlenyomat

molekuláris ujjlenyomat

Rejtett betegségekről árulkodhat a molekuláris ujjlenyomat


Felavatták a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting – CMF) új lézerlaboratóriumát Szegeden. A központban olyan költséghatékony vizsgálati módszert szeretnének létrehozni, amely lehetővé teszi a betegségek korai felismerését. Az eljárás során a vérplazma molekuláris összetételében bekövetkező legapróbb változásokat a legmodernebb ultrarövid impulzusú lézertechnológiával vizsgálják. Az eredmény a molekuláris ujjlenyomat.


MTI/Szigetváry Zsolt

A vérplazmát lézerfénnyel vizsgálják

A kutatásokhoz a pandémia okozta lezárások feloldása után kezdték meg a vérminták gyűjtését önkéntesektől, mostanra pedig már tízezer önkéntes ad rendszeresen mintát. Ezzel Magyarország történetének legnagyobb hosszú távú orvosi kutatási programja indul el. Eddig már 47 ezer mintát gyűjtöttek be, melyet a központ együttműködő partnere, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biobankjában tárolnak.

Az új lézerlaboratórium, melynek a szegedi ELI ALPS ad otthont, Magyarországon az első és a világon is csupán a második ilyen létesítmény. A labor több tízezer vérplazmaminta vizsgálatát teszi lehetővé lézerfény segítségével.

A folyamat hasonló ahhoz, mint amikor megütünk egy hangvillát, majd hallgatjuk, ahogy a rezgések elcsendesednek. A hangvilla rezgései könnyen rögzíthetők egy mikrofonnal, a molekuláris rezgések rögzítéséhez viszont speciális lézerberendezésekre van szükség. E rezgések összessége a molekuláris ujjlenyomat, ami megmutatja a legkisebb változásokat a vérminta összetételében.


MTI/Szigetváry Zsolt

Krausz Ferenc bemutatta az egyik kutatás eredményeit is, amelyben 470, különböző stádiumú tüdőrákban szenvedő pácienstől gyűjtöttek mintát, és egy ugyanilyen létszámú – minden más jellemzőjében a betegekkel azonos összetételű – kontrollcsoporttól.

A tüdőrákban szenvedő páciensek molekuláris ujjlenyomata szignifikánsan különbözik a kontrollcsoportétól, és ez az eltérés a betegség előrehaladtának függvényében növekszik. A mesterséges intelligencia kiválóan használható ezeknek az eltéréseknek a felismerésére.

A megoldással az egy biomarkert vizsgáló hagyományos teszteknél lényegesen alacsonyabb lesz a fals pozitív illetve negatív leletek aránya. Az eljárás pontossága még tovább növelhető az egészséges páciensektől rendszeresen gyűjtött minták vizsgálatával.


MTI/Szigetváry Zsolt

A megnyitó alkalmából szervezett CMF Summit 2024 – A betegségprofilozás élvonalában című tudományos konferencián további két Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin, az SZTE professzora és Gérard Mourou, az SZTE kutatóprofesszora tartott előadást kutatómunkája legfőbb eredményeiről.

Forrás: MTI, képek: MTI/Szigetváry Zsolt

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több tudomány

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress


  

6 hozzászólás

  1. Tegnap meghallgattam ezt az előadàst, régebven feliratkoztam és tegnap kaptam hozzà linket. Krausz Ferenc előadàsa fantasztikus volt. Az elekzronok attoszekundumnyi fluctuàciòjàt-ezt talàlòan az elektronok szavainak nevezte- lehet rögzìteni infraspektoszkòpiàval, a plazma egészségi àllapotàt mutatja,s mivel a molekulàk vibràtioja kozben fénykibocsatas is van, ezért képileg megjelenìthető, ez a molekulàris ujjlenyomat. Azt is mondta mindenkinek lehetne egy ilyenje, amikor egészséges, s aztàn mint egy szűrő teszt lehetne vele kovetni az embert.(EMF electric field molecular fingerprint). A Merkely proffal az orsz.kardiol.intézetben Bp.n csinaltak vagy 2800 embernél ilyen vizsgalatot es ezek kozul tobb mint 1500nak volt cardiovasc.betegsége a mintàzat elemzésekor,amit természetesen életkor, nem és tìpus szerint is szétválogattak, bocs nem tudom Cent hol kezelték, de az ő EMF-je biztos érdekes lenne🥰biztosan be lehet kapcsolòdni ilyen kutatàsokba pàciensként is.

    1. Author

      Köszi, ez tényleg nagyon érdekesen hangzik! 🙂 Ki is egészítem a cikket azzal, amit írtál, mert így sokkal érthetőbb, a közlemény nagyon elnagyolt volt.

      1. Tudok linlet kuldeni, ha gondolod emailre, nehogy felreertelmezzem amit angolul hallottam🥰

          1. Author

            Köszi szépen!

        1. Author

          Köszi, szerintem ide is beteheted a linket, hátha valaki más is meghallgatná. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük