2020.09.12. Szokatlanul erős az idén a halfarkasok jelenléte nálunk, főként a Balatonnál. Ha az utcán kérdezősködnénk, a legtöbben azt hinnék, hogy valami emlősállatról van szó, a “hal” miatt talán páran ragadozóhalakra gondolnának, holott a halfarkas valójában madár, amint régi elnevezése, a rablósirály is jelez. Régi és új név egyaránt arra utal, hogy bár a sirályoktól sem idegen elrabolni más madarak zsákmányát, a halfarkasok kimondottan erre specializálódtak. Jellemzően a magasészaki tundrák, szigetek, tengerpartok madara, mely ritkán vetődik el hozzánk. Ezért is érdekes, hogy ezekben a napokban nem is olyan nehéz látni.
Négy fajuk él Európában, a nagy halfarkas (más néven szkua) egészen nagy termetű. Ő vetődik el hozzánk a legritkábban. Különlegesen megnyúlt középső faroktollaik alapján különböztetjük meg a további három fajt, a szélesfarkú, a nyílfarkú és az ékfarkú halfarkast. Mind a négy fajt barna szín jellemzi, szemben a sirályokkal, de határozásuk egyáltalán nem könnyű, főként, ha fiatal madarakról van szó – már pedig hozzánk leginkább fiatalok látogatnak el.
Évenként is változó, hogy melyik faj tisztel meg minket leginkább. Az idén az ékfarkú halfarkas a sláger.
A BIRDING.HU ADATAI ALAPJÁN 2020-BAN MÁR 12 ALKALOMMAL LÁTTÁK
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy én már láttam a szélesfarkút, az ékfarkút, sőt a nagy halfarkast is a Balatonnál. Utóbbi különösen szép emlék; azt a madarat sikerült megfigyelnem annak idején, mely valamivel később elpusztulva került elő, a lábán izlandi gyűrűvel.
A halfarkasok felbukkanása elsősorban azért érdekes, mert jól jelzik, hogy az őszi madárvonulás milyen hatalmas térségeket érint. Nézzétek meg az alábbi térképeket. Az ékfarkúak hozzánk legközelebb hol költenek?
A narancssárga szín a fészkelőterületeket jelöli, a kék a telelés területeit. Ha azt mondjuk: a pillanatnyilag nálunk, zömmel a Balatonnál felbukkanó halfarkasok kegyetlen messzeségből érkeztek, jó esetben is Skandinávia északi részeiről, de könnyen lehet, hogy a távoli Szibéria partjairól, joggal csodáljuk őket, de még inkább, ha megnézzük, hová tartanak. A térképre tekintve rögtön világos, hogy érkezzenek bármilyen messziről, még csak a vándorút elején járnak, hisz hamarosan átkelnek a fél földgömbön, hogy a déli tengerek fölött csapongjanak.
Jó utat, halfarkasok!
Kérlek, oszd meg másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
Madárkalauz az őszi Balatonhoz – A Balaton legjobb madármegfigyelőhelyei
Elképesztő, hihetetlen mire képesek!
Azt tudtam, hogy madár, de semmi többet és a nagy út negyedénel tartanak!
Jarjatok szerencsével, terjetek vissza északra épségben!
Örülök, hogy elolvastad ezt is! 🙂
Igen, jó fogás lenne! Hmmm.. ha eddig láttam is itt, tutira azt hittem, hogy valamelyik fiatal nagyobb sirályféle, amik itt költenek, vagy tanyáznak kicsit. A sárgalábú a leggyakoribb, de néha ezüst és sztyeppi is akad, főleg télen. Most jön az én évszakom a vízen, többet megyek, mint nyáron, nagyon figyelek, hátha “összefutok” egy példánnyal.
Nálatok is látták, érdemes figyelni! Amúgy azért némi rutinnal feltűnik, hogy nem sirály, más kérdés, hogy a halfarkas-fajokat elválasztani egymástól (főként fiatal madarak estében) néha izzadságos meló.
Rablósirálynak is nevezik, bár nem sirály? 😮
Van ez így 🙂 A sarlósfecske sem fecske. Az őszapónál említett barkóscinege sem cinege. De a sárgarigó sem rigó. Alaki, életmódbéli hasonlóságok miatt, “történelmileg” alakultak így ezek a nevek.
Értem. Meglátni és elnevezni.
Köszi! 🙂