Rekordot dönt Magyarországon a ritka bütykös ásólúd

Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) (Free Photo)

2020.11.30. Egyrészt, szeretném, hogy őt is megismerjétek. Másrészt: gyönyörű! Harmadrészt: nem is olyan régen még ritka volt, de ahogy múlnak az évek, egyre több és több van, hasonlóan a vörösnyakú ludakhoz.

Kezdjük az elejéről.

Miféle az ásólúd?

Két faj is él Európában, az egyik a bütykös ásólúd (Tadorna tadorna), a másik a jóval ritkább vörös ásólúd (Tadorna ferruginea). Utóbbiról most csak annyit, hogy rendkívül problémás faj; jóval ritkább a bütykösnél, ezért minden megfigyelését a ritkaságok előfordulását hitelesítő úgynevezett Nomenclator Bizottság elé kell vinni. Ráadásul a hitelesítéseket nehezíti, hogy sok helyen tartják vadasparkokban, állatkertekben, így az esetek jelentős részében eldönthetetlen: a megfigyelt madár vad populációból érkezett, vagy csak egy szökevény.

A VÖRÖS ÁSÓLÚD IS MUTATÓS (FREE PHOTO)

Tadorna_ferruginea_vörös ásólúd

A bütykös ásólúddal azonban más a helyzet.

Az ásóludak abban is különlegesek, hogy köztes formát alkotnak a récék és a ludak között.

Méretükben is kisebbek a legtöbb lúdnál, de nagyobbak a récéknél. Alkatukban – akár a fejüket, akár a csőrüket vizsgáljuk – kicsit récék, kicsit ludak. Életmódjukra is igaz ez; általában a sekély vizeket keresik, leggyakrabban a tengerpartok árapály zónáit vagy a partmenti félsós vizű tavakat. Így a világ nagy részén tengerparti madárnak számítanak, így például Nyugat-Európában; Eurázsia tengerektől távoli területein azonban áttértek a pusztai tavakra, s jelentős számban élnek ott is.

Különösen igaz ez a bütykös ásólúdra. Esetünkben azért fontos tudni erről, mert kérdéses, hogy a Magyarországon egyre sűrűbben megjelenő párok és csapatok, honnan érkeztek. Atlanti, tengerparti egyedekről van szó, vagy a sztyeppi ásóludak terjeszkednek kelet felé.

A BÜTYKÖS ÁSÓLÚD ELTERJEDÉSI TERÜLETE: VILÁGOSZÖLD = CSAK NYÁRON / SÖTÉTZÖLD = ÁLLANDÓ / KÉK = TELELŐTERÜLET (FORRÁS)

Bütykös ásólúd elterjedési területe

Mennyire volt ritka a bütykös ásólúd?

A hetvenes évekig rendkívül ritkának számított, de még a kilencvenes években sem volt rendkívüli, ha egy terepi madarász akár egész évben sem találkozott vele a legjobb vizeken se. Az egyre gyakoribbá váló észlelések már előre vetítették esetleges megtelepedését; annál is inkább, mert bár tengerpartunk nincs, viszont mi vagyunk a sztyeppi zóna nyugati határa, és a keletről érkező madarak otthon érezhetik magukat nálunk. Első bizonyított fészkelésére 1996 került sor, azóta 5-10 pár fészkel nálunk; szerény mértékben, de egyre növekvő számban.

Ezzel párhuzamosan növekszik az átvonulók száma is.

A bütykös ásólúd Magyarországon. A vörös négyzetek jelzik a biztos fészkelést, a sárgával jelölt helyeken feltételezhetően költött, a zöld négyzetek pedig olyan észleléseket jelez, ahol nem fészkelt. (Forrás)

Bütykös ásólúd Magyarországon

Nagyot alakítottak a múlt héten!

A múlt héten alighanem rekordot döntöttek. Az utóbbi években nem volt már ritkaság a 20-30-40 madárból álló csapat sem, de amit a múlt héten produkáltak, az egészen rendkívüli: százas nagyságrendben bukkantak fel egyszerre több helyen is a Birding.hu adatai alapján. A legnagyobb csapatot, mintegy 400! madarat Bajánál látták a Dunán november 25.-én (Morotz Attila & Gregorits János; fotózták is őket). Ez 10 vagy 20 éve elképzelhetetlen lett volna, de még ma is extrém megfigyelésnek számít. Ami egészen hajmeresztő: két nappal később, november 27.-én, a budapestieknek elég lett volna csak kiugrani az Árpád-hídhoz, és tömegével gyönyörködhettek volna ásóludakban! Aznap 67 madár jelent meg ott (Kisari Szabolcs) a Margit-sziget északi csúcsánál. Figyelembe véve, hogy nem is oly rég, még egy-egy madár is jó adatnak számított a legjobb élőhelyeken is, ez valóban tömeges megfigyelés a Főváros szívében.

De miért épp “ásó”lúd? 

Fészkelésében is eltér a legtöbb lúd- és récefélétől. Sok helyen a borz illetve a róka elhagyott üregeiben ver tanyát. Talán ezért mondják ásólúdnak? Nem egészen. Hisz ezeket a járatokat csak elfoglalja, de azért „áskálódik”, ha kell. Előnyben részesíti azokat a tengerpartokat, ahol apálykor nagy területek kerülnek szárazra. Volt szerencsém ilyen területeken megfigyelni jókora csapatait Hollandiában is.

A tocsogós tengerfenék valódi terülj-terülj asztalkám, ám a bütykös ásólúd biztosra megy, ráadásul jó a memóriája is.

Apálykor nemcsak keresgél, hanem teknőket váj a tengerfenékbe. Aztán jön a dagály, a madarak levonulnak a területről és ismét a tengeri élőlények sokasága veszi át a terepet. A következő apálykor a szárazra kerülő tengeri lények a legnedvesebb helyeken igyekeznek kidekkolni az apály időszakát, így tömegével húzódnak az ásólúd vájta mélyedésekbe. Ezek általában lavórnyi teknők. Az ásólúd apálykor visszatér a helyszínre, végiglátogatja a maga vájta teknőket és szépen kieszik belőlük mindent. Ügyes madár, ha optimalizálásról van szó. Hatékony.

Őszintén kívánom, hogy találkozzatok egyszer vele! Igazán jó hír, hogy a múlt hét megfigyelései alapján is egyre nagyobb eséllyel gyönyörködhettek benne.


Oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*

    MINDEN MADÁRRITKASÁG EGY HELYEN – BÖNGÉSSZ KEDVEDRE


    Madárritkaságok

    Mi a jelentősége madárritkaságok megfigyelésének? Van-e jelentősége egyáltalán?

    madárritkaságok

    A zsezse egy a csízhez némiképp hasonló, méretben megegyező, apró, csinos pintyféle, mely azonban a csízzel ellentétben kimondottan ritka.

    madárritkaságok

    Tegnap pedig Európa legritkább hattyúfaját, a kis hattyút észlelték Berettyóújfalunál

    madárritkaságok

    A tengeri sirályok közül is van egy, aki a többi tengeri sirályhoz képest is extrém „tengerimádó”. Hogyan lehetséges ez?

    madárritkaságok

    Jó jel, hogy a két megkerülés időben közel esik egymáshoz; arra utalhat, hogy ebben az időszakban akár többen is megjelenhettek nálunk.

    madárritkaságok

    Európa legnagyobb vagy egyik legnagyobb (a források eltérőek) állománya, a hortobágyi, körülbelül 600-800 párból állt...

    madárritkaságok

    Majdnem hihetetlen! Egy olyan ritkaság, mint amilyen a fehércsőrű búvár (Gavia adamsii), ismét felbukkant nálunk, ráadásul kétszer ugyanabban az évben!

    madárritkaságok

    Talán hihetetlen, de a vonulás időszakában néha extrém távolságokból is kapunk madarakat, kivételes esetben távoli földrészekről, így Észak-Amerikából is.

    madárritkaságok

    Ezek az észak-amerikai kóborlók szinte kivétel nélkül mindig nyugatról érkeznek, vagyis “átkelnek” az óceánon. Pontosabban erős szelek, rendszerint hurrikánok ragadják el őket Amerikai partjairól.

    madárritkaságok

    Gondoljunk csak arra, hogy kedvezőtlen körülményekre hogyan reagál egy növényfaj. Lassú fogyatkozásba, „haldoklásba” kezd, mely eltarthat évtizedekig is, így ez nehezebben érzékelhető és mérhető,
    míg egy madárfaj egyik napról a másikra képes áthelyezni telelőterületét, fészkelőhelyét.

    madárritkaságok

    Rokona, a vékonycsőrű víztaposó szintén elenyésző számban vonul át Magyarországon, de többé—kevésbé rendszeres, viszont a laposcsőrű annyira ritka, hogy 1925 és 1996 között mindössze 11-szer látták nálunk.

    madárritkaságok

    Páran talán emlékeztek rá, hogy két éve ilyenkor nagy izgalommal figyeltünk egy rendkívül szép és titokzatos madarat, a rózsaseregélyt vagy pásztormadarat

    madárritkaságok

    Ilyen madarat eddig mindössze két alkalommal láttak Magyarországon, de nem csak ezért hozok hírt róla.

    madárritkaságok

    Évenként is változó, hogy melyik faj tisztel meg minket leginkább. Az idén az ékfarkú halfarkas a sláger.

    madárritkaságok

    A szirti fecske első magyarországi előfordulását hitelesítenie kell még az úgynevezett Nomenclator Bizottságnak, de ebben az esetben ez nem lesz gond, mivel első szirti fecskéinkről fotók is készültek.

    madárritkaságok

    Nem akármilyen hétvége volt ez. A tegnapi nap új madárfajt hozott Magyarországnak, de nem is akármilyen fajt

    madárritkaságok

    Érdemes a következő hetekben fokozottan figyelni a ragadozókra, gyakrabban felnézni az égre, és ha köröző madarat látunk, nézzük meg, vajon nem keselyű-e.

    madárritkaságok

    A feketetorkú szürkebegy első magyarországi megfigyeléséről írva megjegyeztem, hogy a madárka sajnos nincs jó állapotban

    madárritkaságok

    Talán túlzásnak tűnhetett, de íme, itt a bizonyíték,
    egy madáretetőn akár olyan fajok is megfordulhatnak, amelyeket eddig nem figyeltek meg idehaza.

    madárritkaságok

    Az etetőket érdemes továbbra is alaposan figyelni, egyrészt, mert lazúr előfordulhat másutt is még (milyen szép volna egy második és harmadik hazai adat!), másrészt nemcsak ő bukkanhat fel, hanem újabb ritkaságok is. A lazúrcinegéről se hallott az etetősök zöme, de arról, aki a múlt héten bukkant fel egy etetőn, talán még kevesebben tudnak.

    madárritkaságok

    A pásztormadár bonyolult, számunkra és a tudomány számára is nehezen átlátható stratégiát követ.

    madárritkaságok

    A vadludak általában kevésbé dekoratív madarak, alapszínük szürke vagy szürkésbarna, de van egy, amely minden szempontból kilóg a sorból, ez pedig a vörösnyakú lúd.

    madárritkaságok

    A pásztormadár 2018-as beözönlését folyamatosan figyelemmel kísértem. A velük kapcsolatos posztokat, írásokat itt találjátok meg idősorrendben s egy helyen.

    madárritkaságok

    Sokan tudjátok már, hogy a sarki csér teszi meg vándorlásai során a legnagyobb távolságot. Egyes számítások szerint ez legalább 50.000 kilométer évente!

    madárritkaságok

    A fejér megyei Sárkeresztúron lassan már 2 hete egy alaszkai madárfaj nyaral, egy amerikai pettyeslile (Pluvialis dominica).

    madárritkaságok

    A két kutató rájött tehát, hogy az interneten ma már annyi videó van, akár a víztaposókról is, hogy terepi munka nélkül is kutathatók.

    madárritkaságok

    Tudtad, hogy ami most leszállt nálunk, az egy tökéletesen sima sztrádáról sem tud felszállni? Tudtad, hogy ez a madár annyira messziről jött, hogy rajta sincs a térképen?

    madárritkaságok

    Ez a madár még sosem fordult elő az országban, legalábbis nem tudunk róla, ám feltételezhető, hogy 1-1 példány elvetődik ide, a nagy kékcinkés időszakokban, Szibéria felől, de még senkinek sem sikerült bizonyítani az előfordulását.

    previous arrow
    next arrow
    previous arrownext arrow
    Slider

    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

                   

    5 Comments:

    1. Nagyon helyes, és igen okos madarak, ez a gödörásás, már olyan, mint az eszközhasználat. Sajnos nekem még ez a faj sem került itt a szemem elé.

      • Én nem panaszkodhatom: itthon is láttam nem egyszer, még azokban az időkben is, amikor jóval de jóval ritkább volt. Jópofa, dekoratív, okos, érdekes, izgalmas – összejön majd neked is! A Tisza-tavon biztosan megfordul párszor a csapolt részeken.

    2. Ibolya Nagy

      Feltűnt, hogy mennyire hasonlítanak a récekre, gyönyörűek, okosak és köztes faj, a “jó” gének kiválasztodtak és érvényre jutottak. Köszönjük, hogy láthattuk 🦆☺️

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük