• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Ismerjünk meg hóállatokat, míg nincs hó! – A hóbagoly

Free Photo

ISMERJÜNK MEG HÓÁLLATOKAT, MÍG NINCS HÓ! : A HÓBAGOLY

2020.12.26. Nemcsak a baglyok, hanem a madarak közül is az egyik legismertebb fajjá vált a Harry Potternek köszönhetően, állatkertekben is gyakran látni, de kevesen tudják, hogy hóbagoly Magyarországon is előfordul néha-néha. Ez meglepő annak fényében, hogy elterjedési területe igen messze esik tőlünk.

Igaz, 1998-ig mindössze 2 esetben ruccant le hozzánk. Először 1891. november 3-án Újszászon látták, másodszor 1928. januárjában Bakócán. Legutóbb 2015. február 14-én bukkant fel Baranya megyében, Bóly községben, ahol épületek tetején ücsörgött. A hóbagolynál és más északi bagolyfajnál is viszonylag gyakori, hogy nyílt területeken mutatkozik, akár településeken és fényes nappal is.  

Free Photo

A hóbagolynál északabbra nem sok madárfaj él. A sarkkörön túli tundravidék első ránézésre alkalmatlannak tűnik egy bagoly számára, hisz nemhogy fa és odú nincs, de egy bokor se. A hóbagoly így a földre kényszerül, „fészke” sem más, mint egy magaslati ponton kapart gödör, ahonnan jól belátja a vidéket. Szükséges is van kilátásra, hisz a tundrán számos ragadozó jár, például sarki rókák, akik bármikor vevők a hóbagolytojásra. Ilyen körülmények között nem elhanyagolható tényező a hóbagoly mérete sem, mely épp csak elmarad a legnagyobb bagolyfaj, az uhu méretétől, így sok ragadozóval szemben eredményesen veheti fel a küzdelmet. Mivel fejét képes teljesen körbe fordítani, anélkül tarthatja szemmel a teljes horizontot, hogy elmozdulna a fészken. A baglyok – de különösen a hóbagoly – egyik legjellegzetesebb mozdulata, amikor a madár feje gépiesen erre-arra fordul; ilyenkor olyan, mint egy lokátor, mely épp bemér valamit.

FIATAL HÓBAGLYOT TÁMAD SARKI RÓKA

A HÓBAGOLY ELTERJEDÉSI TERÜLETE: SÖTÉTKÉK = KÖLTŐ TERÜLET; VILÁGOSKÉK = AHOVÁ IDŐNKÉNT LEHÚZÓDIK

A taxonómusok szerint valaha az uhu északi verziója lehetett, mely fokozatosan meghódítva az egyre északabbra fekvő területeket, lassan önálló fajjá vált, és színezetében is alkalmazkodott a sarkvidékhez. Erre utal latin neve is: Bubo scandiacus (az uhué: Bubo bubo).

Minden elfog, amit ereje enged, a madaraktól a nyulakig, de zömmel apróbb rágcsálókkal táplálkozik, főként lemmingekkel.

Sokan hallották már, hogy a lemmingek időnként tömeges öngyilkosságot követnek el, és folyókba, tengerekbe gázolnak, ahol aztán ezrével vesznek oda. Valójában nincs szó öngyilkosságról, csak épp a lemmingek állománya épp úgy ingadozik, ahogy nálunk például a mezei pocoké; amikor sokan vannak, úgynevezett gradációs években, vándorlásra kényszerülnek, és amikor a tömegesen vándorló lemmingek vízhez érnek, nem tudják pontosan felmérni, mekkora vízzel van dolguk, ezért fordulhat elő, hogy tömegesen vágnak neki akár a számukra leküzdhetetlen tengernek is.

Free Photo

A hóbaglyok létszáma is ingadozó; a többi bagolyfajéhoz képest különösen. A sarkvidéken kiváltképp fontos, hogy a költő párok a táplálékkínálatnak megfelelő stratégiát válasszanak. A hóbagoly képes ezt igen széles spektrumban módosítani. Ínségesebb időkben néha csak 4 fiókát nevel, a legpocsékabb években a költést akár ki is hagyhatja,

ám gradációs évben bevállal akár 11-12 fiókát is! Ez rendkívül szokatlan egy ilyen nagy termetű ragadozótól.

Ha nagyon sok a lemming, a hóbagoly a fészekmélyedést szinte kitapétázza lemmingekkel. Annyit hord, amennyit csak bír, akkor is, ha a fiókák képtelenek megenni mindet. Ennek oka talán abban kereshető, hogy az élelmet a hím hordja, viszont kizárólag a tojó etet, így a hím talán nem is tudhatja, mennyi az elég 😊 De más ragadozóknál is megfigyelhetünk ilyen „létszámszabályozó mészárlást”. 1983/84 telén például magam is láttam, hogy a gatyás ölyvek (akik szintén északról érkeznek hozzánk) akkor is tömegével fogták a pockokat, amikor azokat már képtelenek voltak elfogyasztani.

Free Photo

Déli területeken, így nálunk is, leginkább olyan években fordulhat elő hóbagoly, amikor előző évben lemming-gradáció volt északon, így sok fiatal bagoly nevelkedett, ám következő évre összeomlik a gradáció, s nem egyszer még az átlagosnál is kevesebb a lemming. Ilyenkor a táplálékhiány ösztönzi a hóbaglyok egy részét jelentősebb kóborlásra.

A hóbagoly kemény életet él, bár a sarki fagyokra és hóra szemlátomást felkészült. Tollpapucsa még akkor is védi a legérzékenyebb részt, a lábat, ha tartósan ücsörög a mínusz 30 fokos havon.

Free Photo

Élőhelyének jelentős része mindmáig háborítatlan. A hóbaglyok komoly hányada egész életében nem lát embert. Ezért egyelőre nem veszélyeztetett, bár regionálisan már érzékelhető csökkenés, például Skandináviában. Egyes kutatások szerint a globális felmelegedés viszont drasztikus változást hozhat a hóbagoly életébe, és egyike lehet azoknak, akik egyértelműen a felmelegedés hatására veszhetnek ki.

Kár volna értük, hisz pompás, gyönyörű madarak. Eleganciájuk, röptük és életmódjuk is elbűvöli a szemlélőt, s ha valaki képes felidézni bennünk az igazi telek sarkvidéki hangulatát, akkor minden bizonnyal a hóbagoly az.

Free Photo

Free Photo

RÖPTÉBEN, VADÁSZAT KÖZBEN IS GYÖNYÖRŰ

KÉRLEK, OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNÖM. 🙂

 Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider

Slider

Slider

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

 

    Név*

    Email cím*

     

    One Comment:

    1. Ibolya Nagy

      Csodaszép és nagyon érdekes, köszi, Cen’!🦉

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük