2020.11.18. Idén sok a zsezse! Jó. De mi az?
Kezdjük onnan, hogy hozzá hasonló madarat sok madáretetős ismerhet, hisz alig van olyan jelentősebb „pintyes” etető, ahol időnként ne fordulna meg csíz, esetenként akár tömegesen is. A zsezse egy a csízhez némiképp hasonló, méretben megegyező, apró, csinos pintyféle, mely azonban a csízzel ellentétben kimondottan ritka. Ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy háromféle zsezse is van, holott korábban csak kétféle volt. Tudom, ez így kicsit kacifántos, de többek között épp ettől annyira érdekes ez a madár. A bonyodalmak miatt.
Csíz (Carduelis spinus) – Gyakori, sokszor tömeges az etetőn, de a zsezsétől megkülönbözteti a sárga szín. A zsezsében nincs sárga, és vörös a homloka. (Fotó: Centauri)
A legritkább nálunk a szürke zsezse (Acanthis hornemanni), aki annyira a magas északon él, hogy csak kivételes esetben jut el hozzánk. 1998-ig mindössze 3 esetben bizonyították hazai előfordulását, s újabb megfigyelése szenzációnak számítana ma is. Hozzá kell tenni, hogy erre az idén télen akár esélyünk is lehet, mivel a korábbi előfordulások is a „sima” zsezse nagyobb beözönléseinek idején adódtak. Márpedig úgy tűnik, hogy az idén akár úgynevezett inváziós év is lehet.
Szürke zsezse (Acanthis hornemanni) – Nem valószínű, hogy bárki találkozna vele, de azért jobb felkészülni. A zsezsékre jellemző a nagyon kicsi, finom, sárga csőr. A szürke zsezsét leginkább arról ismerni fel, hogy a többi zsezséhez képest tiszta fehér a farok fölötti terület, az úgynevezett farcsík. (Fotó)
A „sima” zsezse (Acanthis flammea) ugyanis inváziós madár; hosszú éveken át egyetlen példány sem mutatkozik, vagy csak néhány példány, majd váratlanul jöhetnek olyan évek, amikor nemcsak gyakori, hanem akár tömeges is. Ilyen volt például 1986, amikor – jól emlékszem – nemcsak úton-útfélen, hanem szinte minden madáretetőn is ott volt, méghozzá szép számban. Látva az idei adatokat, a madáretető tulajdonosoknak érdemes úgy figyelni az etetőiket, hogy számítsanak a zsezse esetleges felbukkanására.
A piros mell és homlok, és a fekete torokfolt is könnyen felismerhetővé teszi a zsezsét – de hogy melyik zsezsét látjuk a három közül, az már egy kicsit rázósabb kérdés (Fotó)
Honnan jönnek?
A zsezse főként Skandinávia és Szibéria északi területeit lakja. Bár télen egy részük kissé délre mozdul, alapvetően állandó madár, és fészkelőterületein a kemény telet is kihúzza. Néha azonban megindul délre, és ilyenkor gyakori látvány egész Európában.
A zsezse elterjedési területe (Forrás) – Jól látható, hogy a sarkkör mentén él; esetenként ezekről a területekről húzódik le hozzánk.
A zsezse alpesi változata
Majdnem ugyanez a zsezse viszont él jóval délebbre is, többek között az Alpokban, ahol a magas hegyvidék hasonló életkörülményeket biztosít a számára, mint a sarkkörön túli síkvidék. Ez a zsezse kicsit különbözik is a skandináv zsezséktől, de csak annyira, hogy sokáig nem tartották külön fajnak. Tudományos nevében, alfajként korábban is megkülönböztették (Acanthis flammea cabaret), de önálló fajként úgy 10 éve ismerték el. Magyarul a barna zsezse nevet kapta (korábban a terepi madarászok csak úgy emlegették: cabaret).
A barna zsezsénél főként oldalról nézvést szembetűnő, hogy barnább mindkét másik zsezse-fajnál, ebből a szempontból jó a magyar névválasztás (Fotó).
Több szempontból is érdekes ez. Egyrészt így eshet meg az emberrel, hogy a látott madárfajok listáján úgy nyer egy új fajt, hogy a lábát se teszi ki otthonról. A taxonómusok – általában genetikai vizsgálatok alapján – egyszer csak azt mondják: a cabaret nem alfaj, hanem önálló faj. És ha az ember látott már cabaretet, akkor hátradőlhet, és egyet hozzáírhat a megfigyelt madárfajok listájához. Másrészt rendkívül érdekes, hogy a barna zsezsét (most már nevezzük így), korábban rendkívül ritkának tartották; legalább annyira ritkának, mint a szürke zsezsét (1998-ig szintén mindössze 3 bizonyító példány került elő). Elgondolkodtató azonban, hogy a szürke zsezsének valóban igen nagy utat kell megtennie hozzánk, míg a barna zsezse itt van a szomszédban; nem valószínű tehát, hogy egyformán ritkák lennének.
Leggyakrabban égeren és nyírfákon látni
Jó magam a 90-es években szinte rendszeresen találkoztam zsezsékkel a Dunántúlon, és a sokszor csízekkel mozgó példányok gyakrabban voltak barna zsezsék, mint zsezsék. Az idei adatok szintén ezt támasztják alá. Bár a barna zsezsét még mindig azon ritkaságok között tartják számon, melynek
előfordulását a ritkaságokat elbíráló un. Nomenclator Bizottsággal kell hitelesíteni.
Ehhez a legjobb, ha fényképet készítünk a megfigyelt madárról.
Eszméletlen! Zsezse-etető 🙂
A zsezse egyelőre nem mondható tömegesnek az idén sem, de ez a tél folyamán jelentősen változhat. Én bízom benne, hogy egy ennyire erős felvezetést komolyabb beözönlés követi majd. Egyelőre nem tudni, hogy a Magyarországon október végétől megfigyelt zsezsék közül mennyi érkezett északról, s mennyi az Alpokból, de idővel erről is megtudunk valamit. Egy biztos: figyelni kell az etetőket, és ha zsezse bukkan fel, le kell fényképezni! Ha több példány van, akkor mindet. Mert akár két, sőt három zsezsefajba is belefuthatunk 2020/2021 telén, s ezek gyakran járnak együtt.
Remélem, nem zsibbadtatok el teljesen ebben a zsizsgésben – de a zsezse-kérdés már csak ilyen.
Oszd meg másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
De cuki! Remélem, látok idén. 🙂
Úgy legyen!
Hát, én egy picit bizony elzsibbadtam. 🙂
De nagyon szép kis madár, különösen a szürke zsezse tetszik.
Én biztosan hiába figyelem az etetőmet, ide a városba nem jönnek. Ugye? A cinegéim viszont hűségesek! 🙂
Jó hírem van: előszeretettel mozognak városokban is télen, főként nyírfasorokon; nyírfát többet találnak városokban, mint külterületen, szóval nagyon is könnyen látni inváziós években városokban, és etetőkön is; más kérdés, hogy ez a kertvárosokra igaz; klasszikus belvárosi környezetben, betondzsubujokban nem igazán esélyes.
Nem a belvárosban élek – szerencsére -, ez inkább kertvárosnak mondható. Előttünk van egy kis tér is, ám ott nyárfák vannak, sajnos, nem pedig nyírfák. 🙁
De azért majd figyelek, sosem lehet tudni. 🙂
Újabb tüneményes madárkák🐦
A zsezse valami gyönyörű…piros homlok,piros mell,
félelmetes tollazata/mintha,vérpecsétes lenne/🥰
Nekem Ő tetszik nagyon.💗
Nekem is, s remélem, sokan látjuk az idén 🙂
Nekem a zsezse-madárról Váci Mihály jut eszembe. Van ilyen című, tanulmányokat, cikkeket tartalmazó, a 60-as években megjelent kötete, ebben maga is írt a zsezse madárról:„Járom a temetőt. Kilométer hosszú útjait jegenyék röptetik, emelik a szélben.. . járja , lobogózza őket a szél.
Csúcsaikról csattogva húznak fel a könnyű ívű gerlék… , kacagnak: Zsil Zsí! Zsí!…
A zsezse játszik mint a szív, örökké ide-oda gyújtj a színeit. Kinyílik a z ágakon,
virágzik a levegőben. Leszáll a kalicka mellé a rozsba, közben csodálatos halk
füttyökkel piros kottákat ír a húsvéti szelek kékjeire.” Egy kritikusa azt írja, Vácinál a zsezse a szenvedély, a szadadság, az ifjúság szimbóluma . És a szülőföldé (Nyírség). Bocsánat, ha egy kicsit eltértem a tárgytól!
Cseppet sem tértél el! – Nagyon is köszönjük!!! 🙂