• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

2019.12.16. Madáretetők madarai a Kárpát-medencében

Fotó: Centauri

Az ilyen összehasonlítások akkor válnak izgalmassá igazán, ha már folyamatában látjuk a madáretetők madárvilágát.


2019.12.17. Elvileg egy hete kellett volna közre adni az alábbi adatsorokat, de a technika ördöge betett nekem a múlt héten, de ezt most nem részletezném. A lényeg. A novemberi adatok feldolgozása markáns képet mutat, első megközelítésben elmondható, hogy sok év átlagában is nagyvonalakban így néz ki a madáretetők madárfaunája. Évtizedes kutatásom és több évtizedes tapasztalataim, naplóim is ezt támasztják alá.

Összességében a novemberi forgalom mindenütt kicsi, és ilyenkor az etetők madárvilága viszonylag fajszegény.

Ezt mutatja az általatok küldött ívek összesítése. A legalapvetőbb adatsor természetesen az, ami az etetőre járó fajok létszámát, s az egyes fajok arányát mutatja.


madárfajok gyakorisága madáretetőn a Kárpát-medencében

A grafikon szerint ebben az időszakban alapvetően három gyakori faj dominálta az etetőinket: a széncinege, a házi veréb és a mezei veréb. Minden más faj e három fajtól messze leszakadva volt jelen. Az össz. példányszámból azonban nem látszik, hogy ez tömegében mégis mennyi madarat jelent egy etetőn. Nemcsak kevés faj járt az etetőkön, hanem mennyiségében is viszonylag kevés madár. Jól mutatja ezt az átlagos példányszám grafikonja:

Ebben az összehasonlításban is a széncinege vezet, ami azért érdekes, mert az etetők jelentős részénél, és a tél nagy részében is, bár a széncinege az egyik leggyakoribb, legstabilabb látógató, példányszámban rendszerint elmarad sok egyéb faj, főként a pintyfélék és verebek mögött. Ezt valószínűleg mi is látjuk majd az idén. De ebben az időszakban a széncinege még példányszámában is vezet. Ugyanakkor, ha a domináns faj átlaga is csak 13,5, az egyúttal azt jelenti: kevés madár járt az etetőkre a szezon elején. Ez természetesen többek között annak is köszönhető, hogy a november szokatlanul enyhe volt.


Melyik volt a leggyakoribb madárfaj az etetőinken?

Attól függ, mit értünk gyakoriság alatt. Azt, hogy az adott faj fordul elő leggyakrabban, legrendszeresebben, s a legtöbb helyen? Részint ez is jó szempont, de aligha fedi le azt, amit gyakoriság alatt értünk. Hiszen ha egy faj sok helyen fordul elő, de mindenütt csak 1-2 példány (ilyen például a csuszka vagy a vörösbegy), akkor nem mondhatjuk gyakorinak. Az átlagos példányszám is félrevezető lehet. Ha van pár etető, ahol pl. házi verebek népes csapatai tanyáznak, az átlagot képesek megdobni akkor is, ha egyébként sok etetőhelyről teljesen hiányoznak. Valahogy a kettő kombinációja adná meg a leginkább, melyik a leggyakoribb fajunk. Így azt a módszert választottam, hogy példányszáma, és előfordulásának gyakorisága szerint is sorba állítottam a fajokat, így mindkét kategóriában “helyezést” ért el minden faj. A széncinege természetesen minkét kategóriában az első lett. A helyezés számát pontszámként kezelve egyértelműen az a faj a leggyakoribb, amely mindkét kategóriában alacsonyabb értéket hoz, így e kettő összeges is a legalacsonyabb.

(Érdekesség kedvéért a két kategória számait is mutatom, de a lényeg a legmagasabb oszlopsor).



 

Itt már a kék cinege feljön a harmadik helyre – és ez reálisabb is. Olyan fajok is egészen jó helyezést érnek el, melyek sosincsenek sokan, viszont sok helyütt felbukkanak. Ilyen például a vörösbegy, mely ezek szerint novemberben a hatodik leggyakoribb faj volt az etetőinken.

Ha az érdekel minket, hogy területileg mely fajok eloszlása a legegyenletesebb, akkor érdemes megnézni, melyik faj hány etetőn volt jelen egyáltalán.


 

Ebben a kategóriában a kék cinege már a házi verebet is megelőzi.

Természetesen megnézhetjük, hogy az egyes csoportokon belül, hogyan alakulnak az arányok, így például a cinegefajokat is összevethetjük vagy a pintyfélék és verebek csoportját. Az eredmények magától értetődőnek tűnnek, de egyrészt azért fontosak, mert jól tükrözik, hogy pontos adatokat küldtetek, másrészt ezek az arányok – különösen a magevőknél – a szezon folyamán jelentősen módosulhatnak.

Az ilyen összehasonlítások akkor válnak izgalmassá igazán, ha már folyamatában látjuk a madáretetők madárvilágát.


Szerencsére már most is alkalmunk van némi összevetésre. Egyrészt a friss adatok összevethetők lesznek jóval korábbi adatsorokkal, például olyan régi adatokkal is, melyeket még a 90-es években vettem fel. De 2017/18 teléről is sokan küldtetek annak idején adatokat, és ezek összevetése máris tanulságos.

Megnézhetjük például, hogy a cinegék aránya mennyiben változott.


Nagyon érdekes, hogy a különböző cinegefajok közötti arány szinte standard. Nagyon hasonló eredményeket látni sokkal korábbi adatok alapján is (ezeket is hozom majd). Ugyanez mondható el a két verébfajról. Az alábbi diagram szépen mutatja, hogy a két verébfaj aránya az etetőinken szinte változatlan.


Ugyanakkor – ahogy az várható – egészen más képet látunk a pintyfélék esetében. Sokan meg is jegyeztétek az íveken, hogy a pintyek csak a tél második felében járnak hozzátok jelentősebb számban. Ez évtizedek távlatában is elmondható, részben ezt tükrözi a 2017/18-as szezon és 2019 novemberének összevetése is.


  

Állandó madaraink, a két verébfaj, és a zömmel szintén állandónak tekinthető cinegék viszonylag stabil arányokat mutatnak, míg a vonulók időszakosan jelentős eltéréseket. Ha az állandó verebek és jóval mobilisabb pintyfélék arányát vetjük össze, rögtön látjuk, hogy a pintyek vonulása novemberben még alig észlelhető az madáretetőkön. Feltételezhető, hogy az első zöldikék és tengelicék java környékbeli madár, akik az etető közelében voltak nyáron is.

Az északról érkező nagyobb csapatok még váratnak magukra.


Köszönöm a munkátokat és türelmeteket – ha a technika ördöge engedi, jövök a folytatással 🙂 Addig is sok szép madarat és a legjobbakat!

Küldjétek továbbra is az íveket, hogy legközelebb már a változásokról beszélhessünk!


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Madáretetés magyarország kárpát-medence

A madáretető-kutatóhálózat etetőhelyei a Kárpát-medencében 🙂

Feliratkozál már hírlevélre? Próbáld ki! 🙂

    Név*

    Email cím*


    http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madareteto-kutatohalozat/2019-12-11-vegre-rev-legalabbis-egy-ideiglenes-kikoto/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madareteto-kutatohalozat/2019-10-04-indul-madareteto-kutatohalozat/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/fake-news-es-remhirterjesztes-madarvilagban/

    http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/

    22 Comments:

    1. Szabó Edit

      Nagyon mutatós diagramokat készítettél, Cen’! 👍
      Az összehasonlító perecdiagramoknál a külső kör mutatja a 2019-es adatokat? Vagy nem minden esetben?

      • Sajnos ezt most nem tudom megmondani – próbáltam, de egyelőre nem sikerült olyat készíteni, ahol ez világos. De fejlődőképes vagyok! 🙂 🙂 🙂

        • Szabó Edit

          Az remek! 🙂
          Perecdiagramot én sem használtam még sosem, de nagyon tetszik, és adatok együttes ábrázolásához, azok összehasonlításához tökéletes és nagyon szemléletes, szerintem.
          No, majd ismerkedem vele én is egy kicsit. 🙂
          Körülnézek ezügyben a neten.

    2. Kiss Gábor

      Kedves Cen! Én 13 napja elküldtem a kérdőívet, amit visszaigazoltál, és vártam az új aktuális kérdőívre. Nem kaptam. Egy hét kiesett. De szerintem én félreértettem.
      Most olvasom, hogy várod a heti összesítőket, küldjük folyamatosan.
      Akkor Te az első kérdőív alapján elkészített összesítőt várod tőlünk hetente.
      (Az lenne a cél, hogy minden etetőhelyről legalább hetente készüljön egy heti összesítő. A heti összesítőbe minden fajnál az azon a héten megfigyelt legmagasabb példányszámot kell beírni.)
      Minden kérdőívet visszaigazolsz, vagy csak az elsőt?

      • Előbb-utóbb – szándékaim szerint – mindent visszaigazolok, csak hát rengeteg idő ez 🙁 🙂 Kérem, türelmeteket. És igen, az a cél, hogy hetente legyen abban a formában, amint írod, a legmagasabb példányszámokról összesítő – de ha valaki napit is tud küldeni az nagyszerű és sokban árnyalhatja a képet.

        Igyekszem mihamarabb újabb körlevelet küldeni és újabb posztokkal, eredményekkel jönni!

      • Toth Jánosné

        én is várom a további kéröiveket,de nem ka
        pok,igy jelenteni sem tudok hetente,

    3. Holsky Péter

      Így, (egyelőre) etető nélkül is nagy adag szellemi táplálék 🙂 Csak jöjjön majd a többi étkezés is ám!

    4. Ibolya Nagy

      Impozáns diagramok, háttérben hatalmas munka, amiért minden elismerést megérdemelsz, Cen’
      Sóvarogva néztem azt a fajgazdagsagot, ami sokak madáretetőin már megjelent, persze én örülök, azoknak is, akik idejönnek ☀️, mint ☀️.🐦🐦🐦

      • Holsky Péter

        Hátha idén télen is lesz még egy kis tél, amikor a többiek is megérkeznek az etetőre! Bár, tudom, az efféle extremitások (decemberben napokig megmaradó hó) manapság egyre kevésbé elvárhatóak 🙁

        • Ibolya Nagy

          Sajnos én nem egy szép kertben etetek, csak egy negyedik emeleti lakás kilépőjen, bár az erkélyre is jönnek cínkék néha. Két éve még egy meggyvágó házaspár is naponta jött.

    5. Marsovszki Viktória

      Jóóó! Hisz még én is értem! 😀

    6. Marsovszki Viktória

      No, ezt sebtiben le kell írnom, mert ilyet még nem láttam! 🙂
      8 óra. Kezdenek gyülekezni a cinegéim, a szemben lévő fán. Soha nem jöttek még 9 előtt.
      Szerencsés állásban vagyok: az ajtóban, a lehető legmesszebb állok, nem érzékelik a mozgásom, én viszont prmeier plan látom az összes etetőt-itatót: csillagforma háncs-tálca, napraforgótányér, madárkarácsonyfa, teleszórva maggal- az egész balkon belátható. Kezem ügyében a távcső (soha nem szokott).
      9 madarat számolok a fán.
      Kezdődik a cinege attak. 🙂
      Jönnek-jönnek, először egyesével, aztán már 2-3 madár is áll egyszerre az etetőn, mígnem úgy negyed óra múlva a hatágú csillag -etető minden ágában cinege. Tele az etető. Hatan egyszerre! Aztán kezdenek fogyatkozni, számolom, hány berepülés történik. És egyszer csak, jól látom? Életem első kék cinegéje is benéz hozzám, egyetlen magra., ő a 49-dik berepülő!
      Megvan az élmény?
      No, ez az egyik csodája idei karácsonyomnak! 🙂 🙂

    7. Marsovszki Viktória

      Cen’, olvastad, hogy 26-án hósármányt fotóztak a Bfenyvesi mólónál? 🙂

    8. Marsovszki Viktória

      Nem tudni, hogy olvastad-e? 🙂 De itt nálunk fehér reggel van, minden csupa zúzmara, dermedt hideg uralkodik a szentesi határban. Szerintem hósármánynak való idő van pontosan! Utánanézek! Hírt adok, ha esetleg… 🙂

    9. Marsovszki Viktória

      És mielőtt elindulnék (elindulna), a reptérről még fölhívott a barátnóm (51) épp most
      Mi van a hósármánnyal?! 🙂 🙂 🙂

    10. Kiss Gábor

      Kedves Cen!
      – Remélem, hamarosan közreadod a decemberi eredményeket, ahogy december 10-én
      megkaptuk a novemberi összesítéseket.És most már érdekesebb lesz, mert – ahogy korábban mondtad – össze tudod majd hasonlítani a novemberivel, izgalmas lesz, hogyan változik a különböző fajok előfordulása, egyedszáma.
      – Hányan küldjük rendszeresen a kérdőívet?
      Kicsit kiszorult ez a téma, lassan 3 hete nem esik szó a madáretető-kutatóhálózatról, madáretetős fényképet sem látunk.
      Üdvözlettel KG

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük