2019.12.10. Így néz ki ma a madáretető – kutatóhálózat

Fotó: Centauri

Olyan, hogy túl sok adat, nincs. Minél több helyről minél több adatot dobunk össze, annál jobbak, annál megbízhatóbbak vagyunk.


2019.12.10. Kicsit nehezen indultak a dolgok, legalábbis részemről. Bevallom, hirtelenjében nehezen kezeltem a rengeteg levelet, és a beérkező íveket is. Ennek oka azonban elsősorban az, hogy a madáretető-tulajdonosokra mindig lehet számítani, és igen szép számban jelentkeztek a hálózatba. Úgy gondoltam, hogy ha 100 hely összejön, akkor már értékelhető adatsorokat kaphatunk. Ehhez képest jelenleg körülbelül 170 etetőhely csatlakozott, sok helyen párok, családok, szóval, ami a résztvevők számát illeti, lehetünk úgy 400-an. Pontos számot azért nem tudok mondani, mert még mindig jönnek a jelentkezések.

FONTOS: Továbbra is lehet csatlakozni az etetokutato@gmail.com címen!

Egyáltalán nem baj, ha többen vagyunk. Az lenne az igazi, ha az etetőhelyek száma meghaladná a 200-at. Egyrészt azért írom ezt, mert olyan, hogy túl sok adat, nincs. Minél több helyről minél több adatot dobunk össze, annál jobbak, annál megbízhatóbbak vagyunk. Másrészt abból a szempontból nincsenek illúzióim, hogy nyilván lesz lemorzsolódás is, így jó, ha „vannak tartalékaink”. Remélem, senki sem sértődik meg, hogy ezt írom. Legyen úgy, hogy minden jelentkező kitart tavaszig!

Az alábbi térkép értelmezéséhez pár szó. Kevesebb etetőhelyet láttok rajta, mint ahány csatlakozó van, ennek oka az, hogy sok jelentkező még nem küldte vissza a kérdőívet, és sok esetben azt sem tudni, melyik településen etetnek. Így a térképen is csak a kérdőív visszaküldése után jelenhetnek meg.


Madáretetés magyarország kárpát-medence

Vannak olyan etetőhelyek is, ahol a település ismert, de a kérdőív még nem jött vissza, ezek a sárga pontok, a pirosak pedig azok, ahonnan a kérdőív is bejött.

Nagyon érdekes – ahogy korábban a „nagy madáretető-térképnél is az volt – hogy mennyire egyenetlen a jelentkezők eloszlása, de ez nem feltétlenül baj. Külön örülök, és hasznunkra válhat, hogy két „folyosó” rajzolódik ki:

Egy Dunakanyar – Budapest – Balaton vonal (ez azért is külön érdekes, mert ez épp az az irány, amerre a hideg és hó elől dél felé elmozduló madaraink mozognak)

És a Tisza vonala – ez a vonulás tekintetében megint csak egy „madárfolyosó”

Különleges érdekes lesz a határmenti etetők adatait összevetni, a legészakibb etetőket a legdélebbiekkel.

Mondani se kellene, de az erdélyi és szlovákiai etetőhelyek is rendkívül izgalmasak – remélem, megmaradnak tavaszig; s remélem, lesznek még határon túli csatlakozók.

A legnagyobb kérdés persze az, mikor kapunk először a madarakról bármiféle adatot?

Itt szeretném megemlíteni, hogy az adatok feldolgozását sokak régi ismerőse, az oldal törzsolvasója (remélem, rendben lévőnek találja ezt a minősítést 🙂 ) Szabó Edit is segíti. Áldozatos munkájáért előre is nagy köszönet!

Ezidáig kb. 60 kérdőív érkezett vissza, ezek feldolgozása után, várhatón 1-2 napon belül, már tudunk számokat mutatni. Valamit máris megtudhatunk. Addig is arra kérek mindenkit, hogy osszátok sok helyen a kutatóhálózattal kapcsolatos posztokat, ezzel is támogassátok ezt a kutatást. Előre is köszönöm!


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 🙂

Email cím*



2019.12.04. Indul a madáretető – kutatóhálózat

Hogyan becsüljük meg a madáretetőre járó madarak számát?

Téli madarakról és madáretetésről mindenkinek

Madarakról mindenkinek

Milyen a madarakat etető ember?

 

   

 

6 Comments:

  1. Marsovszki Viktória

    Le a kalappal, Edit, Cen’! ♥ ♥
    Én 80-100 körüi megbízható adatszolgálóra tippelek. Lehet, hogy éppen 76-78 lesz? amennyit az első jelentésedben írtál, Cen’? Az is nagyon szép eredmény lesz, ha a végére maradunk annyian.
    Kíváncsian várom az eredményeket, és a feldolgozás szempontjait! A végén minden kiderül. 🙂
    Jó munkát kívánok mektek!!
    Pihenj is közben, Cen’!

    • Első körben annyit fogunk látni, hogy országosan melyik faj a leggyakoribb, átlagosan miből mennyi van egy etetőn – ez érdekes lehet bárkinek, mivel összehasonlíthatja a saját madárállományát az átlaggal 🙂 Igazán izgalmassá válni a második körtől kezd a dolog, amikor már esetleg egy folyamatba is beláthatunk: több a madár? kevesebb? melyik lett több? melyikből lett kevesebb? – vannak-e esetleg területenként különbségek… 🙂

    • Szabó Edit szerintem most nem is látja ezt a posztot meg az első térképet, mert épp az adatfeldolgozáson dolgozik 🙂 🙂

    • Szabó Edit

      Köszi, Viki! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük