• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Új részadatok madáretetőkről

2018.03.18. 18:33
1 profilA beérkező ívek feldolgozása gőzerővel folyik, nem túlzás azt mondanom, hogy megfeszített tempóban, de a feldolgozás így is sok időt vesz igénybe. Mindenesetre a dolgok jelenlegi állása szerint sok következtetésre lesz módunk, ha továbbra is ilyen ütemben jönnek az ívek. A feldolgozás előre haladásával régebben közzétett adatok is jelentősen módosultak. Így például korábban úgy tűnt, hogy átlagosan 9.000 forint körül költünk a madarainkra. Az új számok szerint egy szezonban átlagosan 14.000 forintot fordítunk rájuk (14.051), ez azt jelenti, hogy

csak azok, akik regisztráltak kb. 21 milliót költöttek el az idén.

Teljesen új részadat, hogy

az etetőhelyek átlagosan 15 éve (14,9) működnek!

A legrégebbiek megvannak 40 évesek is, de akadnak olyanok is, melyek az idén indultak.
Amint az várható volt, leginkább napraforgót veszünk a madarainknak (erről ugyan nincs még összesítés, de meglepően sok kölest is használunk). Egy átlagos etetőhelyen telente 39,45 kg napraforgó fogy. Ez pedig azt jelenti, hogy

a regisztrált etetőhelyek együttesen kb. 60 tonna napraforgót etettek meg (59.177 kg).

szuper 3A fajok egyedszámának összesítése több időt vesz igénybe (de azért ezen a területen is napokon belül várhatóak az első részeredmények J ), ám annyi például rögtön látszik, hogy nem volt hiábavaló feltenni azt a sokszor nehezen megválaszolható kérdést, hogy egy adott madárfajból többet vagy kevesebbet láttatok az idén az etetőkön, mint a korábbi években. A meggyvágó esetében – ez azt hiszem szintén várható volt – elég egyértelműen jó „meggyvágós év” volt.

Nem változott a létszámuk az etetők 37,5%-án

Nőtt az etetők 43,75%-án

És mindössze 18,75%-nál csökkent


meggyvágó2 Viszonylag alacsony feldolgozottság mellett is szembeötlő a vörösbegy esete (azért is érdekes ez, mert ő volt a másik olyan faj, amely a 2013-as tavaszi havazás és hideghullám egyik áldozata volt).

A vörösbegy – bár sehol sem gyakori az etetőkön – a helyek 75%-nál vált ritkábbá!!

Ha ez így marad, azt mondhatjuk, hogy ez elég durva csökkenés.

vörösbegy  
A kedvenceknél – ugyan még nem hoztam ki új számokat – de ránézésre is komoly változások várhatóak. Például látványosan megnőtt az őszapó „népszerűségi indexe” – annak ellenére, hogy a legtöbb etetőn nem látják. Érdekes lesz majd összevetni az őszapó népszerűségét azzal, hogy egyáltalán mennyire gyakori az etetőn. Nála találunk majd egy másik összefüggést is: úgy fest, hogy őszapók ott tobzódnak, ahol cinkegolyóval etetnek (itt a számok megerősíthetik majd a tapasztalatokat).
Egyelőre, dióhájban, kedvcsinálónak ennyi. Küldjétek továbbra is az íveket! Fontos lenne, hogy területi bontásra is alkalmas adatmennyiséget kapjunk. Óvatosan mondom, de mintha úgy tűnne pl., hogy a meggyvágók főként a Dunántúlon hasítottak, ám ahhoz, hogy erről valami biztosat tudhassunk, nemcsak teljesebb feldolgozás, hanem még több ív is kell.
Nincsenek rá most szavaim, hogy megköszönjem eddigi segítőkészségeteket, és azt – ahogy most már „számszakilag” is láthatjuk – hogy annyi erőt, pénzt, gondoskodást fektettetek a nálunk telelő aprónép megsegítésébe.
Támogassátok ezt az vállalkozást hozzászólással és megosztásokkal továbbra is! 🙂

1 kérdőívhez

Fotó: Centauri

http://https://centauriweb.hu/archiv/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/kedvenceink-a-madareteton/comment-page-1/#comment-5001

16 Comments:

  1. Johann-Bajzát Orsolya

    💞

  2. Ibolya Nagy

    Egyre érdekesebb, izgalmasabb(?) Cen’, a feldolgozott kérdőívek mennyiségéről tudhatunk valamit? 🐦🐦🐦Szép estét!😊

    • Ibolya Nagy

      Ma reggel hólepel Pécsett, most is esik, rengeteg új tengelice jött, most veszekednek az “őslakosokkal’, jönnek a rigók és mindenkimás is, borult a kérdőív! De nem baj Cen’, lényeg az, hogy kaja legyen!😊😊😊🐦🐦🐦🐦🐦

      • Itt is! Havazik még mindig, és rigók lepték el az udvart – főként énekes rigók. Sajnos pontos volt a jóslatom. Ez az anomália megint az énekes rigót érinti a legrosszabbul. Szemlátomást rosszul viselik a havazást és hideget. Van olyan példány most a terasz előtt, aki jégpapuccsal a lábán ugrál 🙁 Alma, alma, alma – a megoldás. Apropó, az első kalkulációk szerint eddig 38.200 darab almát etettünk meg a rigóinkkal 2017/18 telén 🙂 🙂

        • Ibolya Nagy

          😢😢😢 Remélem azóta megszabadult jégpapucsától szegény kis rigó. De jó, hogy hozzád mentek, Cen!
          Ma reggel 6 körül egy csíz(!) pár vendégeskedett itt, a tojót délután is láttam az etetőn csipegetni.🐦🐦🐦💗

    • Kedves Ibolya, igen – eddig körülbelül 200 kitöltött ív jött vissza, ami annak fényében, hogy közel 1500 regisztrált etető van, kicsit talán kevésnek tűnhet, de csak a hétvégén küldtem ki őket, másrészt ez egy 3 oldalas, igen részletes ív (ahogy te is láthattad – és köszönöm neked is fáradtságot). Nem mindenkinek egyszerű, technikailag sem. Azt is érdemes tudni, hogy korábban, amikor kutattam ezt a témát, 5-6 különböző etetőhely adataiból is gyönyörűen bontakoztak ki például az egyes madárfajok vonulási dinamikái – ehhez képest most 200 etetőhely az ország legkülönbözőbb területeiről már így is hatalmas merítés. Az ívek továbbra is jönnek, nem tudom, hol lesz a vége, de remélem, hogy emelkedünk még pár százat – azért volna ez fontos, hogy bizonyos szempontokat területi eloszlásban is megnézhessünk. Hogy az új tudás mélysége ne csak a korábbiakét haladja meg, hanem jobban közelítsen egyfajta ideális végcél felé. A legszebb és legperspektivikusabb az, hogy a hálózat továbbra is bővül, ősztől ugorhatunk még egy nagyot, és a részletes adatokat szolgáltató etetők akár rendszeresen is, folyamatában is bepillantást biztosíthatnak számunkra a madáretetők madárvilágába. Izgalmas az is, hogy 2017/18-ban mennyi tengelice járta az etetőinket, de még inkább izgalmas lesz látni, hogy 2018/19-ben ez a szám nő vagy csökken. 🙂

      • Ibolya Nagy

        Hálásan köszönöm részletes válaszodat, kedves Cen’!😊💗 Bizakodjunk, hogy minél több kérdőív megérkezzen és a tavasz is tegye ugyanezt!😊☀️🐦🐦🐦

  3. Nagyné Ica

    Atyaég! Mennyi munka és milyen statisztika! Nagy Respect Cen’! Ilyen még biztosan nem készült Mo-n. Ezt nyilvánosságra kell hozni! 😊🐦

    • Tény, hogy tegnap már majd kifolyt a szemem a táblázatok miatt. Akkora táblázat keletkezett, hogy “kilóg az udvarra”. 🙂 🙂 Ilyen mélységű és merítésű adathalmaz tudtommal még nincs – amikor erre a témára rámentem, jó 25 évvel ezelőtt, meg is lepődtem ezen, szakirodalma is épp csak volt. Keresem a módját, hogy ezt a sokrétegű tudás nagyobb nyilvánosságot kapjon, s vannak ötleteim 🙂 🙂 Köszönet neked is a visszaküldött ívért 🙂

  4. Szabó Edit

    Már ezek a részadatok is nagyon érdekesek, mi lesz még itt!? 😮 🙂
    Az a kb. 21 millió elképesztő összeg, de nagyon jó befektetés, úgy gondolom. 🙂

    Hatalmas munka ez, Cen’, de pihenj is néha!
    Az adatok megvárnak és határidő sincs kitűzve. 🙂

    • Jó befektetés bizony! Nehezen állom meg, hogy most ne pufogtassak el újabb adatokat, de annyit elárulok, hogy meg tudjuk mondani, mire ment el ez a 21 millió (ami a feldolgozás végére talán még több is lesz). El tudunk számolni vele. Mondtam is tegnap valakinek, hogy ez már egy MADÁRETETŐ RT. Tegnap éjjel pl. lehidaltam attól, hogy az előzetes számok szerint kölesből is több mint 12 TONNÁT használtunk el. Ami pedig az elszámolást illeti: szintén egy előzetes kalkuláció szerint több mint 30.000 széncinegéről gondoskodtunk! De ez a szám meglesz minden egyes madáretetőre járó fajra 🙂

  5. Polecsákné Papp Ildikó

    Emelem kalapom mindenekelőtt előtted, Cen’, az emberfeletti munkáért,amit a kérdőívekkel/ statisztikával végzel!(Szeptember végén, félévkor és tanév végén,illetve a könyvtárban januárban rendszeresen kell statisztikákat csinálnom,van némi fogalmam, micsoda meló.)
    Kalapemelés jár mindenkinek még, aki ennyit áldozott tollas kis barátainkért!
    Cseppnyi kiegészítés a kérdőívemhez: ma reggel 1 vörösbegy is idemerészkedett!!! 2013. márc.14.-i havazás óta most láttam először! (Akkor jobb híján a saját hántolt kölesemet szórtam ki, azóta nem hagyom abba korán az etetést.)

    • Köszönöm 🙂 Az a helyzet, hogy amikor ütemeztem a kérdőívek kiküldését, nem gondoltam volna, hogy a tavasz kerek egy hónapot késik. Úgy gondoltam, hogy nem szabad várni vele sokat, mert akkor jó kitölteni, amikor még frissek az emlékek, amikor még pontosan emlékszünk rá, melyik madárból mennyi volt, és még mielőtt minden más kerülne a homlokterünkbe, mondjuk az odútelepítés és effélék. Mentségemre legyen mondva, az OMSz szerint is példátlan az idei tavasz, ilyen sosem volt még, hogy március utolsó harmadában is keményen tartja magát a tél. 🙁 Ahogy pillanatnyilag kinéz, sajnos egészen március végéig.

  6. Szia Cen.
    Hála és köszönet a munkádért!
    Szerencsére megérkezett a tavasz, így végre le lehet állni a madarak etetésével.
    Sőt, kell is, mert sokuk már fészket “gyárt”. 🙂

    Arra gondoltam, olyan “fület” lehetne-e csinálni, hogy madáretetés kezdőknek?
    Mire bejönne az ősz, ide fel lehetne tenni sok olyan infót is, amivel egy kezdő madáretető nem ismerhet. Pl. melyik madárnak mit érdemes adni, mettől-meddig lehet adni, ilyesmikre gondolok. Majd ezt lehetne folyamatosan osztani a közösségi médiában. Azt gondolom, lehetséges, hogy sokkal többen kedvet kapnának a madáretetésre a városokban is. Üdvüzlettel:Ági

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük