A szajkó a puskacső, én vagyok a ravasz

szajkó természet természetvédelem ökológia

Fotó: Centauri

A makk rendszeres etetésével most valóságos szőnyegbombázást csinálhatunk a szajkókkal, s ami a legnagyszerűbb: nemcsak itt, hanem a tágabb környéken is.

FRISSÍTÉS: 2019.12.09. Sorra érkeznek a madáretető-kutatóhálózat tagjaitól a kérdőívek. Jól látszik, hogy szinte mindenütt ezekben a hetekben indult be a madáretetés igazán. Most nyílik lehetőség egy kis trükközésre is 🙂 Ezért adom elétek ismét ezt az írást,

hisz az erdők megújulása fontosabb, mint valaha, főként az ökológiai szempontból legértékesebb tölgyerdőké.

Osszátok meg másokkal is, hátha mások, másutt is alkalmazzák az erdő felújítás természetes módszerét. Ha valaki azért aggódna – találkoztam ilyennel is – , hogy a szajkó elriasztja a kisebb madarakat, ettől nem kell félni. Egyrészt etethetjük a makkot az aprónép etetőjétől távolabb, másrészt a szajkó csak eleinte kelt kisebb riadalmat, egyébként nincs vele gond. Sok etetőnek rendszeres és szívesen látott vendége.

Fotó: Centauri

 

Nyár végén ITT írtam már arról, hogy a szajkó – akit sokan azért nem kedvelnek, mert hírhedt fészekfosztogató – valójában Európa erdésze. Szinte senki sem tudja, de neki köszönhetjük a földrész legértékesebb erdőit, a tölgyeseket. A szajkó ugyanis eldugdossa a makkokat, melyeknek csak töredékét találja meg később. Az elfeledett makkokból aztán csemeték lesznek. Hogy ez valóban együttműködés, akkor a legvilágosabb, ha más, madarak által terjesztett növények terméseire gondolunk. Amikor egy növény a mag köré energiadús, általában erősen cukros húst fejleszt, egyúttal a magok terjesztéséről is gondoskodik.

Egyik olvasatban ez egy trükk, amivel magához vonzza a madarakat, másik olvasatban azt mondhatjuk: a növény kifizeti őket.

Egy biztos: a terjesztésnek ára van, hisz a növény önmagától vonja el a gyümölcsök felépítéséhez szükséges energiát. A makk sem véletlenül ehető. Az olyan növények, mint pl. a pitypang, nem adnak a mag mellé semmit, hiszen a szelet nem kell kifizetni.

puskacső

Fotó: Centauri

Tegnap ITT részleteztem, miért szeretnék tölgyet telepíteni a területemre. Elsőként a vörös tölgyet szemeltem ki erre a célra. Ha lehet, ezrével szeretném telepíteni, de úgy, hogy ez ne kerüljön semmibe. Ismerek egy útszéli tölgyest, ahol ősszel makkok tízezrei potyognak az útra. Nagy részüket a kocsik laposra tapossák. Az árokparton megmaradt makkokból ezrével csíráznak ki a csemeték, amiket aztán időről időre lekaszálnak. Először is kimentem a halálra ítélt csemetéket, de ami a legszebb: zsákszám hozom el a makkot, amit itt, a háznál kirakok a szajkóetetőbe. A makkok egy részét a szajkók elfogyasztják, másik részét széthordják. Valaha ezt a környéket is tölgyesek borították, ám jelenleg az udvar 3 kilométeres körzetében nincs tisztes tölgyfa. Néhány csemete felbukkant az utóbbi években, őket gondosan kerülgetem kaszáláskor, ám ez kevés.

A makk rendszeres etetésével most valóságos szőnyegbombázást csinálhatunk a szajkókkal, s ami a legnagyszerűbb: nemcsak itt, hanem a tágabb környéken is. Mindezt kiegészítem a mentett csemeték elültetésével.

És mivel a vörös tölgy eredetileg Észak-Amerikában él, tehát az őshonos kocsányos tölgy visszatelepedését nem szolgálom ezzel az akcióval, hamarosan honos tölgyfajok makkját is bevetem. Az a madáretető, amit most makkok tízezreivel tárazok be, ökológiai gépfegyver: folyamatos tűz alá veszi a környéket. Minden makk lövedék, a szajkó a puskacső, én vagyok a ravasz. Elérjük talán, hogy pár évtized múlva az udvar és a tágabb környék esztétikai és ökológiai értelemben is sokszínűbb legyen.

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Email cím*



2 Comments:

  1. Megváltozott az időjárási helyzet, megváltozott az összetétel az etetőkön. Több hideg nap, hó után , köd, ködszitálás, enyhülés, majd eső és + 5 fok. Az ország más pontjain máshogy változott ez a napokban. Teljesen más volt a nyugati részeken, más délen, és más itt. Gondolom ez nem egyszeri, lesz még ilyen a tél folyamán. Valahogy ezeket a körülményket is figyelembe kellene venni, ha folytatódik az adatgyűjtés. Itt pl. visszaesett a verebek érdeklődés, főleg a mezei verebek száma csappant meg, a cinkét állandónak tűnnek. Lehet az is változtat e helyzeten, hogy aprómagkeveréket is tettem az etetőkbe, azzal a verebek hamarabb megtömik a begyüket.

  2. Hát ne a vörös tölgyet ha lehet, bár igen esztétikus inkább maradjunk a hazai fajoknál. Hiszen Te is írtál már erőszakos térhódítókról negatív hangvételű cikket.
    A szajkó erényeit még sajnos nem ismeri el a hazai környezetvédelem és erdőgazdálkodás, hiszen még mindig a kevés vadászható madárfajok listáján szerepel. Sajnos.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük