• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

A harkályok jellegzetességei és határozása

A madármegfigyelés kellékei (Fotó: Centauri)

A harkályok igen jellegzetes, sokak által ismert csoportot alkotnak, mégis igen kevés az olyan jegy, ami minden harkályfélére jellemző.


Ez a határozó egyrészt egy a harkályok lenyűgöző anatómiáját és életét bemutató cikk háttéranyagának készült, másrészt útmutatóul azoknak, akik a kertjükben esetleg az etetőjükön rendszeresen találkoznak harkályokkal.

A harkályok általános jellemzése.

A harkályok igen jellegzetes, sokak által ismert csoportot alkotnak, mégis igen kevés az olyan jegy, ami minden harkályfélére jellemző. Akad közöttük olyan, aki távolról sem hasonlít egy harkályra, se küllemében, se életmódjában. Ilyen a verébnél valamivel nagyobb nyaktekercs. De még az ő esetében is igaz – amit azonban terepen kevesen vesznek észre -, hogy míg más énekesmadaraknál három ujj előre néz, egy pedig hátra, addig a harkályféléknél (a nyaktekercsnél is) kettő néz előre és kettő hátra. A többi harkályfajra az is jellemző, hogy erős, ár alakú csőrük van, és hosszú, merev farktollaik. Hullámvonalban repülnek – ez alól pedig a legnagyobb termetű faj, a fekete harkály kivétel.

Harkályfajok Magyarországon 


Nyaktekercs (Jynx torquillla)

Róla korábban is írtam már ITT. Leginkább egy énekesmadárhoz hasonlít, laikusban fel sem merül első látásra, hogy egy harkályfélével van dolga. Életmódjában is jelentősen különbözik, hisz míg a többi harkályfaj helyhez kötött, és még kóborlásra sem igen hajlamos, addig a nyaktekercs Afrikában tölti a telet. Szürkésbarna, kissé bagolyszerű mintázata legalább annyira jellemző, mint ütemes ki-ki-ki vagy nyek-nyek-nyek kiáltozása. Ez a verébtermetű, igazán különleges, főként hangyatojásokon élő madár viszonylag kevés kertben bukkan fel, főként ott, ahol nyílt füves területekkel tarkállt erdőt, ligetet talál. Legkedvesebb élőhelye az öreg gyümölcsösök környéke. Mesterséges odú kihelyezésével segíthetjük a megtelepedését, hisz ebben is különbözik a többi harkályfélétől: önmaga nem tud odút fabrikálni.

Hamvas küllő (Szürke küllő) (Picus canus)

szürke küllő picus canus

Hamvas küllő (Picus canus) (FORRÁS)

A két küllő faj közül ő a ritkább, és csak ott számíthatunk rá kertekben, ahol a közelben nagyobb erdőség vannak (nálam például szerencsére előfordul 😊 ) Neve is arra utal, hogy a zöld küllőnél kevésbé zöld, és kisebb termetű is, de e két jegy általában nehezen észlelhető. Ha küllőt látunk, érdemes a fej megfigyelésére koncentrálni. A zöld küllő fején (lásd lentebb) a piros sapka befedi az egész fejtetőt, akár hím a madár, akár tojó, de még a fiataloknál is, míg a szürke küllő esetében a hímeknél ez csak egy piros homlokfolt, a tojóknál pedig a teljesen hiányzik. A szürke küllő is gyakran tartózkodik a földön, amint a zöld küllő é a nyaktekercs is. Az ok ugyanaz mindhárom faj esetében: ilyenkor általában hangyabolyokat fosztogatnak.

Zöld küllő (Picus viridis)

Zöld küllő (Picus viridis) (FORRÁS)

Zöld küllő (Picus viridis) (FORRÁS)

A zöld küllő a két küllőfaj közül messze a gyakoribb, de más harkályfélékhez mérten sem ritka. Akár lakott területek kertjeiben is megjelenhet, bár általában szüksége van nagyobb parkok, ligetek közelségére. Igen látványos, hangos jószág. Messzehangzó klü-klü-klü hangját könnyű felismerni és megtanulni.

Fekete harkály (Dryocopus martius)

A fekete harkály összetéveszthetetlen. Hatalmas termetű, koromfekete harkály a fején piros sapkával. Reptében azonban, különösen nagyobb távolságból a piros sapka nem mindig feltűnő. Termete és színe miatt, ha nem tudjuk, hogy más harkályfajoktól eltérően egyenes vonalban repül, összetéveszthetjük valamelyik varjúfélével. A 80-as években még ritka madárnak számított, ma már nagyobb erdőkben kifejezetten gyakori. Termetének megfelelően ő készíti a legnagyobb odúkat, és ezzel más fajok életében is fontos szerepet tölt be. Gyakran fészkel elhagyott fekete harkály odvakban a füleskuvik és a szalakóta. Kevesen tudják, de él Magyarországon egy gyönyörű, rejtett életű galambfaj is, a kék galamb (Columba oenas), mely elsősroban erdei madár, azon belül is az öreg bükkösösket részesíti előnyben. Ez a galamb nemcsak szépségével és rejtett életmódjával tűnik ki a többi galamb közül, hanem fészkelési szokásaival is, hisz nem épít fészket, hanem odúban költ. Sok területen számára kizárólag a fekete harkály biztosítja a megfelelő költőhelyeket.

Nagy fakopáncs (Dendrocopos maior)

Nagy fakopáncs - Dendrocopos maior

Nagy fakopáncs – Dendrocopos maior (FORRÁS)

A leggyakoribb harkályunk, őt ismerik a legtöbben, bár mielőtt a „harkályra” rámondanánk, hogy nagy fakopáncs, érdemes alaposabban is megnézni, ugyanis vannak hozzá erősen hasonló fajok, és sok kertben, így sok madáretetőn is felbukkanhatnak más harkályfajok is. A nagy fakopáncs leginkább a balkáni fakopánccsal keverhető össze, de figyeljünk az arcon, a csőrtől a tarkóig húzódó fekete sávra. Ez a nagy fakopáncsnál minden esetben folytonos, a balkáni fakopáncsnál viszont megszakad. A nagy fakopáncs gyakorlatilag mindenütt megtalálható, nem ritkán még nagyvárosi környezetben is. Jól urbanizálódott faj, és a téli madáretetők rendszeres vendége.

Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)

Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus

Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus (FORRÁS)

A balkáni fakopáncs viszonylag új faj Magyarországon. Első hazai észlelésére 1937-ben került sor, nem sokkal később települt be hozzánk délről, mint a balkáni gerle (Stretopelia decaocto). 1938-ban már költött is. Azóta az ország jelentős részét meghódította, de jellemző rá, hogy előnyben részesíti a kultúrterületeket, parkokat, öreg gyümölcsösöket, szőlőket. Ahol van, a nagy fakopáncshoz hasonlóan rájár a téli madáretetőre. Sok helyen a két faj együtt van jelen, sőt, időnként hibrid egyedeket is észlelnek. Amikor tarkaharkályt látunk, elsősorban arra kell figyelnünk, hogy nagy vagy balkáni fakopáncsot látunk-e.

Közép fakopáncs (Dendrocopos medius)

A közép fakopáncs kisebb mindkét előző fajnál, és jóval erősebben kötődik a nagy erdőségekhez, főként a tölgyesekhez. Ennek megfelelően elsősorban ott számíthatunk rá, ahol a közelben ilyen erdőket is talál. Etetőre épp úgy rájár, mint a gyakoribb harkályok. Kisebb termetű, a csőre is rövidebb és finomabb, a test oldala finoman sávozott, de a legszembeötlőbb különbség a nagy és a balkáni fakopáncshoz képest, hogy egész fejtetője piros.

Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)

Fehérhátú fakopáncs - Dendrocopos leucotos

Fehérhátú fakopáncs – Dendrocopos leucotos (FORRÁS)

Rendkívül ritka faj, öreg, hegyvidéki bükkösök madara. Vele találkozni még egy rutinos madarász számára is élmény. Lakott területeken egyáltalán nem számíthatunk rá, és az etetőkön sem fog felbukkanni, hacsak nem élünk egy nagy hegyvidéki erdő közvetlen közelében. Méretre akkora, mint a nagy fakopáncs, színezetre azonban inkább egy jókora közép fakopáncshoz hasonlít, hisz az ő testoldala is sávozott (mér erőtelejesebben is, mint a középfakopáncsé), és az ő fejtetője is piros. De ami minden más fajtól biztosan megkülönbözteti, hogy a háta fehér.

Kis fakopáncs (Dendrocopos minor)

Kis fakopáncs - Dendrocopos minor

Kis fakopáncs – Dendrocopos minor (FORRÁS)

Veréb méretű, egészen kicsi, kimondottan kedves kicsi harkályunk. A többiekkel szemben szereti a vizek közelségét, sőt előszeretettel mozog nádban. Élőhelyét illetően nem válogatós, sokféle területet megkedvelhet, de sehol sincs belőle sok. Mérete miatt aligha összekeverhető a többi fajjal. Városokban, falvakban nemigen számíthatunk rá, de erdők közelében rámegy a téli madáretetőre.
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

közép fakopáncs harkály etetőn

Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) madáretetőn (Fotó: Centauri)

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider

Slider

Slider

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    Cinegék határozása

    Madárritkaságok – Ritka madarak Magyarországon

    Téli madarakról és madáretetésről mindenkinek

    Madarakról mindenkinek

    KERT & VADON

    Aki a saját nyakát tekeri ki – a nyaktekercs

     

    9 Comments:

    1. Szabó Edit

      🙂 🙂 🙂 ❤
      Köszönöm!!!

      Rám pontosan illik, amit a nyaktekercsről és a laikusról írsz. Szeretem a madarakat, de eléggé keveset tudok róluk. Viszont, hála neked, egyre okosabb vagyok. 🙂

    2. Mennyi fajta fakopáncs?😯
      Mind gyönyörű😍
      Élvezet olvasni,írásaidat.😊
      Szép napot!🌞

    3. Ezek számomra is igen hasznos ismeretek! Néha bizonytalan voltam, eddig. 🙂

    4. Holsky Péter

      Jelentem: budapesti (észak-budai) lakótelep hegyekhez-erdőkhöz közeli szélén is állandó vendég a zöld küllő.

    5. Köszönöm az oldalt, az önzetlen segítségedet. Szépen szerkesztett élvezetes oldal…
      Madarakat is festek, gyerekfoglalkozásokat tarok, meséket írok, és készítek.
      Most egy harkályos mesét írok, ezért búvárkodom a neten, Rád találtam, segítettél, köszönöm.

      További örömteli madarászkodást: Ritánti

    6. Ibolya Nagy

      Csodaszépek, de melyik madár nem?

    7. Ma láttam egy madarat a kertunkben, egy rigo csunyan uldozte. A nagyobb madar kozepszurke, merete egy kisebb varju, zomokebb a gerlenel (az is volt), minha sotet sapkaja lenne es pirosas torka, (egyik fakopancsra sem hasonlit), es sehol nem talalom, konyvet is neztem mar… Koszonom, ha segit 🙂

    8. Király Zoltánné ( Ildi Inotai )

      Olvastam mindent szép. Volna egy kérdésem. Kettő napja egy pár fakopács dolgozik. Tiszta faforgács a meggyfánk alatt. Három lyukat már készitettek.
      Szerintem fészkelni akarnak. A férjem azt mondja ezzel tönkre teszik a fa azon ágát ami közelebb van. Na én ezt nem hiszem el.
      Szeretném ha Ön ebben megerősítene.
      Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel. : Király Zoltánné

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük