Honnan számítjuk a madáretetés hazai kezdeteit?

Fotó: Centauri

Honnan számítjuk a madáretetés hazai kezdeteit?

2020.11.26. Feltehetően a legkorábbi forrást vették alapul, amikor 1890-re esett a választás. Ekkor jelent meg Bornemissza Zoltán A hasznos madarak védelméről szóló munkája, amiben a madáretetést is említi már. Ezzel a könyvvel még az oly sok mindenben úttörő Herman Ottót is megelőzte, de azt sajnos nem tudni, mennyire ért el széles rétegeket. Az interneten hosszas kutakodás után sem találtam belőle egy sort sem, holott jó volna tudni, mi áll ebben a könyvben. Vélhetően elszigeteltebb maradt, mint a későbbi A madarak hasznáról és káráról Herman Ottó-könyv. Ezért is adtam közre ennek a madáretetésre vonatkozó, gyönyörűszép nyelvezeten írt szövegét ITT.

Herman Ottó – Etessétek az ég madarait!

Bornemissza Zoltán „gyümölcsészeti vándortanár, fatenyésztési felügyelő, állatgyógyász, szakíró, császári és királyi tartalékos hadnagy” volt. (Bővebben ITT). A források soványsága arra utal, hogy nem igazán gyakorolt hatást kora tudományosságára, legalábbis nem Herman Ottóhoz vagy Chernel Istvánhoz mérten, bár ettől még lehet egészen unikális és érdekes figura.

Bornemissza_ZoltánAzt sem tudhatjuk, hogy a madarak etetéséről írottak, mennyiben mozgósítottak abban az időben, de egyrészt tény, hogy az 1800-as évek végén a magyar madártan már erősen éledezett, a Kis-Balatonon például egész komoly kutatások folytak, másrészt az is igaz, hogy a „népművelés” valamivel később került hangsúlyos szerepbe, előtte pusztán „tudós fők” kedvtelése volt a madártan bármiféle válfaja. E két irányultság heves vitában csapott össze annak idején Chernel István és Herman Ottó személyében. Chernel ugyanis megírta három kötetes, tudományos értekezését Magyarország madarairól (mely, mint forrásmunka, ma is lepipálja Herman Ottó könyvét), csakhogy Herman Ottó szerint a cél az lett volna, hogy a köznép is művelődjék a madarak ügyében. Voltaképp Chernel könyvére „válaszul” írta meg a maga könyvét. Amennyire tudom, Herman könyve volt az első, mely jelentős hatást gyakorolt – és voltaképp gyakorol mindmáig – a „köznép” gondolkodására.

Könnyen lehet, hogy amikor mégis Bornemissza könyvétől kezdték számítani a hazai madáretetési szezonokat, olyan szempontok vezették a hazai ornitológusokat, mint a régi sörfőzdéket 😊, amikor a cégérükre a lehető legkorábbi dátumot szeretnék felírni, ezért felkutatják a legrégebbi írásos említést is, csak hogy ez a dátum a lehető „legősibb” legyen, s büszkén mondhassák: ők már 200 vagy 400 éve is sört főztek. Érthető, alapvetően kedves törekvés a lehető leghosszabb tradícióra hivatkozni, még ha szakmai szempontból nemigen találni olyan dokumentumot, mely igazolná, hogy Bornemissza munkája hatásában is oly jelentős lett volna.

Bárhogy van is, azt mondom: legyen ez a 131. szezon vagy legyen a 120., etessünk egyre többen, és etessünk még 200 és még 400 évig; mindannyiunk és a madarak legnagyobb hasznára és örömére!


Kérlek, oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

          

    6 Comments:

    1. Szabó Edit

      Bornemissza Zoltán könyvéből egyetlen bekezdést találtam a neten. Mindenki ezt idézi:

      „Ezen füzetke czélja a mező- és erdőgazdaságra nézve hasznos madarak, és egyéb állatoknak megismertetése, továbbá czélja a madarak észrevehető fogyásának okát feltárni, s ennek meggátlására minden természetbarát, de különösen, saját jól felfogott érdekében, a gazdaközösség figyelmét felhívni.”

      Arról, hogy a “füzetke” elérte-e a célját, nem találtam semmit. 🙁

    2. Ibolya Nagy

      Bizonyára Herman Ottónak jobb volt a PR-ja.☺️

    3. Nem tudom mi történt, de a kezdeti nagy érdeklődés után elmaradtak most nálam az etetőkről a madarak, még veréb is alig, cinke reggel 1-2, és egész nap pangás. Nem fagy, köd nincs, csak felhők folyamatosan , nem virrad meg estig sem, 2 fok éjjel nappal, talán ez lenne az oka? Vagy valami megérzésük van, és mentek délebbre?

    4. Bükkösdi Valéria

      Úgy látom, hogy Bornemissza Zoltán könyve három könyvtárban is megvan, de mindenütt helyben használható. Szerintem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártól (info@fszek.hu) el lehetne kérni a könyv vagy egy részlete fénymásolatát vagy szkennelését, biztosan gyorsan el is készítik.

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük