A tudásvágy fölött nem áll semmi

Centauri Jégvágó kék angyal magvető irodalom regény novella pátosz a káoszban ice pick jákob botja fotók jack london melville moby dick

Fotó: Centauri

Van valami, ami jóval fontosabb a tudásnál. Az pedig a tudásvágy. Az mindent visz. Ez az alap. És egy emlék. Már 25 éve foglalkoztam madarakkal (is), mondhatni, eléggé képben voltam, amikor egy gyerekcsapatot elvittem egy gyűrűzőtáborba.


FRISSÍTVE (2019.11.27.)  2017.11.15.
Ma valaki nem ismert fel egy madárfajt a reggeli posztomnál, és ezért megjegyzést kapott (nem tőlem). Ezért elmesélek röviden valamit. Arról, hogy jó, ha sokan sok mindent ismernek, de ahogy régen gyerekeknek szoktam volt mondani: van valami, ami jóval fontosabb a tudásnál. Az pedig a tudásvágy. Az mindent visz. Ez az alap. És egy emlék. Már 25 éve foglalkoztam madarakkal (is), mondhatni, eléggé képben voltam, amikor egy gyerekcsapatot elvittem egy gyűrűzőtáborba. Történt, hogy a gyerekek körbe állták a gyűrűzőt. A gyűrűzőt kézben tartott madarak határozásában kifogás nem érhette, ám a feje fölött éneklő csicsörkét nem ismerte fel. Ez eddig nem baj, bár egy vizsgázott madárgyűrűzőtől azért fura. Mindegy.

Az egyik kisfiú odafordult ehhez a gyűrűzőhöz és megkérdezte: „Ez milyen madár?” Mire a válasz: „Nem ismered fel az Acrocephalus schcoenobaenust?”

Ez az egyébként is nyakatekert latin név a foltos nádiposzáta tudományos neve. Először is a foltos nádiposzáta egy gyerek számára önmagában véve sem egyszerű faj, nem egy „gólya”. Másodszor, még ha az volna, akkor sem indokolt tudományos nevekkel alázni kiskölyköket, akik persze abban a minutában butának hitték magukat, holott csak a gyűrűző volt gyökér. Egy olyan helyen, ahol a természetszeretet népszerűsítése deklarált cél volt. Talán az éterben nem látszik, de van az az eset, amikor eldurran a fejem. Ez például ilyen volt, de visszafogtam magam, elsősorban a gyerekek miatt. Rendbe raktam őket poszátaügyben, és annyi. Délután jégmadarat fogott az egyik háló. A gyerekek majd megőrültek a boldogságtól, hogy az a színes jószág ott van a kezünkben. Mikor a gyűrűző kivette a jégmadarat a zsákból, a csillogó szemű gyerekek gyűrűjében így szólt:

„Nahát! Már megint egy körömpucoló!” – és a madár fejét kitámasztva a jégmadár hosszú csőrével kipiszkálta a körme alól a piszkot.

Ekkor elég volt. Pár perc múlva azzal hagytam el azt a helyet, hogy közöltem a táborvezetővel: „Soha a büdös életben egyetlen lelket nem viszek oda!” Nem is vittem. Ezt csak azért mesélem el, hogy világos legyen az én alapállásom ilyen ügyekben. Bármikor jöhet velem szembe egy rovarász, egy biokémikus, egy agysebész vagy egy pályakötélellenőr, aki egyetlen kérdéssel megalázó helyzetbe hozhat – azaz hozhatja önmagát; mert egy szint felett inkább örülünk, ha a másiknak újat mondhatunk, semmint kioktassuk őt 🙂 Amint én annak is örülök mindig, ha olyasvalaki keresztezi az utamat, akitől valóban tanulhatok 🙂 A legjobbakat mindenkinek! 🙂

Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

Iratkozz fel hírlevélre! Nem veszthetsz semmit. Ahogy feliratkoztál, ugyanúgy leiratkozhatsz róla bármikor. De én remélem, hogy örömödet szolgálja majd. 🙂

Email cím*


jégmadár

Jégmadár (Alcedo atthis) (Forrás)

A tudás varázslat

A mezitlábas doktor, a székicsér és a szakirodalom

A Balaton üvegkoporsója – Hogyan lehetne jobb a Balaton?

Mégis mozog a Föld – sőt forog!

Kankó és narkó – veszélyes madarásztáborok

Lukas ladik – táborozás nyáron

 

9 Comments:

  1. Marsovszki Viktória

    Ebből én azt szűröm le, Cen’, hogy érdeklődnek a madarak iránt, így-úgy ismerik őket, olyan madarászok is, “akikhez képest a gyökér varázspálca”, és semmit nem tudnak levenni a madarakból, csak a táblázatba beírandó adatokat. No, meg élő gyereket még a büdös életben nem láttak. Itt az a legnagyobb problem, hogy, ha te szembesíted őt a gyerekek előtt a saját tudatlanságával. akkor ugyanúgy jártál el, mint gyökérúr. Erre mondják azt hiszem, hogy patt-helyzet. Ezeket az emlékeket nem kellene őrizgetni, mérgezők!

  2. Marsovszki Viktória

    Tűlságosan tanulságosak,! 🙂 🙂

  3. Nagyné Ica

    Imádtam ezt a posztot “régen” is, ma is. … mert a tudávàgy valóban nagyon fontos. Akarjunk tudni és tudhatunk.
    Örülök, hogy kereszteztük egymás útját….🤗
    Mondhatnék pár dícsérő szót, de nem akarlak zavarba hozni. 😉

    • Szó szerint is kereszteztük – a Jack London túra idején 🙂

      • Nagyné Ica

        Hát emlékszel! Nekem is sokszor eszembe jut. Mit nem adtam volna, ha akkor 3 emelettel lentebb lehettem volna.
        Akkor így kellett lennie. Talán jövőre a Somlón! Tudnod kell, hogy készülünk rá nagyon. Neveket nem mondok…biztosan kitalálod. 😊

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük