• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Ritkább volt, mint a fehér holló – a holló

holló corvus corax

Holló (Corvus corax) (Forrás)

Ritkább volt a fekete a fehérnél is

2020.09.08. Mielőtt hoznék egy válogatást a hollókról itthon készült felvételekből, nagyon röviden hadd mondjak el pár dolgot róluk. A kameraellenőrzésről készült videó kapcsán többen csodálkozva jegyezték meg, mennyire lelkes vagyok. Egyrészt nem titkolom: képes vagyok a végletekig lelkesülni, másrészt azzal is szembesültem, hogy sokan nem igazán ismerik a hollót, ezért aztán a lelkesültségemet sem értik egészen.

Már a videóban is említettem – és talán ez a legfontosabb, amit ma a hollóról tudni kell –, hogy nem is oly régen még rendkívül ritka volt. Még a nyolcvanas években is azon ritkaságok közé tartozott, melyért többségünknek utazni kellett. Én például életemben először Bulgáriában, a rilai kolostor mellett láttam hollókat.

A mélyponton körülbelül 50 pár élt Magyarországon, vagy annál is kevesebb, szinte kizárólag az Északi-középhegység háborítatlan erdőiben.

Vagyis a napokban több holló volt nálam, mint annak idején egész Magyarországon. Aki nem felejt, ma is örül minden egyes hollónak, és amikor az udvara felett látja nap mint nap, pláne amikor tömegesen filmezi őket otthon, nem képes lelkesedés nélkül tekinteni rájuk.

Common raven (Corvus corax) holló

Másrészt a holló hatalmas.

Aki nem látta még közelről, azt hiheti, hogy csupán egy varjúféle ez is, ami nem sokban különbözik a dolmányos varjútól vagy a vetési varjútól. Ám a holló minden más európai varjúnál nagyobb, s nem is akármennyivel. Kétszer-háromszor akkora. A földön mozgó holló alig kisebb egy lúdnál! Így közelről látni hollók tömegeit, frenetikus élmény.

Mitől sodródott a holló annak idején a kipusztulás szélére?

Három tényező hatott kedvezőtlenül a hollókra. Először is a mára szinte feledésbe merült DDT, amit Afrikában a maláriaszúnyogok, nálunk például a burgonyabogarak ellen vetettek be, de mint utóbb kiderült, a DDT nem bomlott le, felhalmozódott az ember szervezetében is, többek között sok millió csecsemő jött világra súlyos születési rendelleneséggel.

A vadonban a felhalmozódás elsősorban a tápláléklánc csúcsán álló fajokat sújtotta, főként a ragadozókat.

A DDT-használat a ragadozómadarakat az egész világon megtizedelte. Sok faj a kipusztulás szélére került, néhány a mai napig se heverte ki. A holló ugyan nem ragadozó, de dögevőként az ő szervezetében is éppúgy feldúsult a méreganyag, mint a ragadozók esetében. Ez egyrészt sok madár elpusztulását eredményezte, enyhébb mérgezés esetén viszont meddőséget okozott, illetve az emberhez hasonlóan a fiókáknál születési rendellenességeket.

A DDT szerkezete (Forrás)

Második tényező sokáig a vadászat volt, bár ez közvetlen módon koránt sem okozott akkora károkat, mint a DDT. Közvetett úton viszont megadta a kegyelemdöfést.

A harmadik tényező ugyanis az úgynevezett foszforszörpös mérgezés, amit elsősorban a vadásztársaságok alkalmaztak a dúvadak gyérítésére.

Dúvadnak az olyan fajokat mondjuk, melyek a vadgazdálkodás szemszögéből „károsak”, mert például gyérítik az apróvadállományt. Elsősorban a varjúfélék tartoztak ebbe a körbe, leginkább a szarka és a dolmányos varjú, melyek tojás- és fiókarablási szokásukkal sok helyen visszavetették a fácánállományt. A fácán nem őshonos faj nálunk (igaz rendkívül régen együtt él velünk), a vadászat számára azonban sok területen a legfontosabb apróvad ma is. Tenyésztelepekről százezrével bocsátottak ki fácánokat, de hogy a hazai állomány természetes úton is képes legyen megmaradni, a dúvadak számát próbálták apasztani.

Méreggel, foszforszörppel befecskendezett tojások tízezreit szórták ki országszerte, melyeket elsősorban valóban a szarkák és dolmányos varjak szedtek fel, de ették a rókák, görények, szajkók, és persze a holló is.

A DDT a szarkára és dolmányos varjúra kevésbé volt hatással, de a DDT-től elgyötört hollóállománynak a foszforszörpös mérgezés már valóságos kegyelemdöfés volt.

Ironikus, hogy a később betiltott DDT-félék közül utolsónak a Holló 10E nevű vegyszert vonták ki a forgalomból 1970-ben. Az európai hollóállomány lassú gyarapodása a hetvenes évek végétől datálható.

A DDT mindmáig hatással van ránk, többek között a mellrákos esetek egy részéért is felelős.

Rovarölő tulajdonságát 1934-ben Paul Hermann Müller fedezte fel, amiért – lehet kapaszkodni megint – 1948-ban orvosi Nobel-díjat kapott.

Igen érdekes korszak volt ez, ha arra is emlékezünk, hogy az orvoslás egyik legkegyetlenebb „felfedezéséért”, a lobotómiáért egy évvel később, 1949-ben szintén Nobel-díjat adtak. Nem álltak a helyzet magaslatán akkortájt Stockholmban.


2020.09.04.

Ha minden jól megy, ma a holló lesz a sztár!
Slider

A holló monogám!

Vészhelyzetben a számunkra oly rokonszenves monogámia nem mindig kifizetődő. A holló szigorúan monogám, egy életre választ párt, és ha megözvegyül, nehezen fanyalodik rá, hogy megint párt keressen. Hasonló mintázatú egyébként a bütykös hattyú is, vagy a ragadozómadarak többsége. Ez jelentősen rontotta a túlélés esélyeit, hisz amikor mérgezés miatt elpusztult egy madár, rögtön egy komplett pár esett ki a szaporodási láncból, így minden veszteség megduplázódott, illetve hosszútávon – a szaporulat elmaradásával – megtízszereződött. Ugyanez sodorta a kihalás szélére a világ túlsó felén a szintén monogám kondorkeselyűt.  

Nemcsak ritka volt, hanem óvatos is!

A holló nem pusztán tekintélyt parancsoló termete, ragyogó feketesége, a mitológiában és hiedelmekben betöltött szerepe miatt volt még a madárbarátok körében is misztikus faj. Évtizedekig a legóvatosabb, leginkább rejtett életmódot folytató madarak közé tartozott. Elérhetetlen sziklafalakon, háborítatlan erdőségek szívében fészkelt; óvatos volt, és mindig éber.

Bár nála feltűnőbb jelenség alig akad, mégis sok helyen képes volt évtizedekig észrevétlen maradni.

Utólag – kicsit antropomorf szemlélettel – olybá tűnik, mintha a megmaradt kevés holló is száműzetésbe vonult volna. Emlékszem, ha azt hallottuk: ritka, mint a fehér holló, mindig azt gondoltuk, elég lenne annyit mondani: ritka, mint a holló. De ha óvatosságról, éberségről esett szó, akkor is a hollóra hivatkoztunk: óvatos, mint a holló.

Ráadásul hosszúéletű és hihetetlenül okos

A holló a leghosszabb élettartamú madárfajok közé tartozik a világon. Fogságban 30 évnél is tovább él, de Magyarországon gyűrűzött holló is került kézre már 22 éves korában. (Összehasonlításként, a füsti fecske várható élettartama nem éri el a 2 évet!) Ez a tulajdonság viszont kedvezett, hisz a megmaradt párok évtizedekig reptethettek fiókákat, és így lassan lerakhatták egy újrakezdés alapjait. Mindezt segítette az is, hogy mivel volt olyan pillanat, amikor úgy tűnt, a holló a kipusztulás szélére sodródott, viszonylag hamar szigorú védelmet kapott.

SZÁMOS VIDEÓT TALÁLNI, AHOL VARJÚFÉLÉK MEGDÖBBENTŐEN NEHÉZ FELADATOKAT OLDALAK MEG. bÁR A MINŐSG NEM A LEGJOBB, DE ITT ANGOL HOLLÓK OKOSKODNAK!

Lassú alapozás után bombasiker

Örülök, hogy végre apropója is van annak, hogy írjak a hollókról, mert általában csak az a hír, amikor valami kipusztul vagy veszélybe sodródik. Én is írtam már a kékcsőrű réce vagy a csíkosfejű nádiposzáta kiveszéséről, de vannak sikersztorik is. Halkan mondom, a bütykös hattyúé is ilyen, bár sok területen a hivatásos természetvédelem sem kedveli (de ez más lapra tartozik). A holló mára szédítő karriert futott be.

Állományának növekedésével feladta óvatosságát is, elhagyta a hegyvidéket, és ma már gyakorlatilag az ország teljes területén jelen van, gyakran mezőgazdasági területeken is. Jelentősebb fellegvárait ma is erdősült, nagyvadakban gazdag területeken találjuk.

 holló corvus corax elterjedése magyarországon

A holló elterjedése Magyarországon (2000-2020)(Forrás) A piros négyzetek jelzik a biztos fészkelőhelyeket, a sárga a valószínűsíthető költő párokat.

holló róka vadetető gifAmint annak idején a vadászat – a foszforszörpös mérgezéssel – kis híján megadta a kegyelemdöfést a hollónak, úgy később évről évre segítette a talpraállását.

Amint nálam is a napokban, a nagyvadak, szarvasok, vaddisznók elejtése után hátramaradó zsigerek a hollók számára létfontosságúak.

Magyarország erdős területei igen gazdagok nagyvadban, jóval inkább, mint a holló klasszikus élőhelyének, utolsó mentsvárának számító hegyvidékek. Ezzel magyarázható, hogy több hollót látok itthon egy nap alatt, mintha átutaznék egész Erdélyen. De mehetek az Alpokba is, ott is csak töredéke él annak, amit itt rendszeresen látok.

A Magyar Madártani Egyesület 2000 és 2012 közötti adatai szerint 4900-6000 pár költ nálunk. Frissebb adatot nem találtam. Mérsékelt növekedést írnak, de ez 2020-ban már biztosan nem igaz. Az állomány jóval jelentősebb, csodálkoznék, ha nem érte volna el a 10.000 párt, és az állománynövekedés robbanásszerű. 

A holló a nagyvilágban (Forrás)

Hol a holló karrierjének vége?

Pár éve a veresegyházi medveparkban jártam, hogy farkasokat fényképezzek. Megdöbbenve láttam, hogy amikor a medvéket etetik, hollók tucatjai szállnak be a területre, és ezek a hollók szemlátomást már az embertől se tartanak. Megszokták a jövés-menést. 20 éve még a szarka és a dolmányos varjú sem volt olyan urbanizált faj, mint most. Erről írtam már a baglyok városba költözés kapcsán (ITT).

Nem elképzelhetetlen, hogy végül a holló megjelenhet lakott területeken is.

Ő az egyetlen varjúféle, amely eddig távol maradt a városoktól, de nem biztos, hogy ez így marad örökre.

Kérlek, oszd meg ezt a cikket másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!   

    Név*

    Email cím*

    Common raven (Corvus corax) holló
    GYERE VELEM VADKAMERA-ELLENŐRZÉSRE A "HOLLÓETETŐHÖZ"! KATTINTS A KÉPRE! 🙂
    2020.09.05.
    Slider

    2020.09.04.

    A legütősebb videó Edgar Alan Poe "Holló" című verséből

    Edgar Allan Poe: A Holló
    Slider


    Hogyan kerülnek baglyok a városokba? – Erdei fülesbagoly

    Észre sem vettük, mikor pusztult ki a csíkosfejű nádiposzáta

    Klímaváltozás és új fészkelő madárfajok Magyarországon

    2 Comments:

    1. Ibolya Nagy

      Csodaszépek! Hollófekete!
      Drukkolok, hogy költözzön a birtokodra néhány pár!
      Micsoda megfigyeléseket tehetnél Cen’!🤠😳

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük