Milliónyi potyautast szállítanak a vándormadarak

vízimadarak ökológia

A vízimadaraknak különösen nagy szerep jut más élőlények terjesztésében-terjedésében (Fotó: Centauri)

Számos invanzív faj terjesztésében a madarak komoly szerepet játszanak, ugyanakkor a természetes terjedést, a természetes megújulást is szolgálják.


2019.12.02. Érdekes cikk jelent meg a napokban a vándormadarakról a 24.hu-n. Korábban én is írtam arról (többször is), hogy például a szajkó milyen jelentős szerepet játszik az európai tölgyesek fennmaradásában, amikor a tölgy makkját nemcsak fogyasztja, hanem eltárolni is igyekszik. Épp az idén írtam arról, hogy ebben az esetben ráadásul a szajkó tárolási szokásai, kombinálva a szajkó vonulásával olyan rendszert alkot, ahol Közép- és Nyugat-Európa tölgyerdőinek megújulását vendégmunkások, Ukrajna és Oroszország felől érkező szajkók tízezrei teszik hatékonyabbá (Korábban nem publikált adatokkal támasztottam alá ezt ITT).

Ennek fényében különösen érdekes az a kutatás, amelyben azt vizsgálták, melyik vándormadár mekkora hatékonysággal tárol a gyomrában magvakat, sőt kisebb élőlényeket, s így mint “szállítmányozó” mennyire hatékony.


sarki csér

A sarki csér 30.000 kilométert vándorol minden évben. Ha bármiféle fajokat magával hurcol, gyakorlatilag az egész Földön terjesztheti. (Forrás)

Íme, így vándorol a sarki csér 🙂 És ő csak egy a Föld közel 10.000 madárfaja közül. (Forrás)

Mint a kutatásokból kiderül, számos invanzív faj terjesztésében a madarak komoly szerepet játszanak, ugyanakkor a természetes terjedést, a természetes megújulást is szolgálják.

Ajánlom figyelmetekbe, azért is, mert szépen rímelnek a kutatások eredményei arra is, amit a napokban hoztam elétek a természetes hálózatokról, illetve a természetes hálózatok ellehetetlenüléséről, feldarabolásáról. (ITT) Ebből a szempontból, figyelembe véve a kutatás eredményeit, azt mondhatjuk, hogy a madarak hidakat képeznek. Hidakat, melyek időlegesen képesek kompenzálni az élőhelyek feldarabolódását, képesek biztosítani a temészetes hálózatok működését akkor is, amikor azok mozaikokra esnek szét.

A dolog velejárója, hogy ezeken a hidakon persze nemkívánatos fajok is átkelhetnek.

Számos érdekes esetet hoz a cikk, ugyanakkor az egyik legérdekesebb fajról nem szól – én viszont hetek óta készülök rá, hogy írjak róla. Azt hiszem, eljött ennek is az ideje. Igyekszem mihamarabb. Addig lapozzátok fel a 24.hu cikkét ITT.


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!


Fekete rigó - Tudus merula Madáretető - Blackbird

A kert madarai között is sokan vannak, akik terjesztenek fajokat – élen a rigókkal! – Fekete rigó (Turdus merula) (Fotó: Centauri)

Regisztrálás után értesülhetsz a legfrissebb, legfontosabb cikkekről 🙂

    Név*

    Email cím*


    Európa legősibb erdésze a szajkó

    Nem minden madár az, aminek látszik

    Hálózatok csapdájában – az internet és a természet hálózatai

    Mivel találkozik egy búvár a tengerben? Mindenre gondolnék, de erre nem

    Tájfestészet otthon – Élőhelyrekonstrukció és tájtervezés

    7 Comments:

    1. Érdekes cikk, nekem most mégis egy belföldi “utazó”, (illetve lehet külföldi is) jutott eszembe. Akartam is már kérdezni, hogy nálad mi a helyzet, mennyire gyakori a portán. Ez az utazó pedig nem más, mint a kullancs. Nagyon sok madár hordozza, potyogtatja. Az én kertem rettenetesen fertőzött, és ebben van szerepe bizony a madaraknak is.

      • Az idén itt is sok a kullancs – talán az egymást követő enyhe telek sem a legjobbak; ebből a szempontból sem, bár úgy olvastam valahol, hogy a kullancs mínusz negyvenig fagyálló!

    2. Ibolya Nagy

      Érdekes és izgalmas!
      Köszönet a csodás fotókért.

    3. Szabó Edit

      Hála neked, Cen’, lett egy újabb kedvenc madaram: a sarki csér. ❤
      Felkeltetted iránta az érdeklődésemet, és kicsit utánanéztem a neten. Fantasztikus kismadár!
      Mivel a sarki nyárban szeret élni, képes érte átrepülni a bolygót. Ám nem nyílegyenesen repül, hanem kacskaringósan, mert energiát spórolva repül a szelek után – a szelek szárnyán 🙂 -, és nem pedig széllel szemben.

      Azt is olvastam, hogy mivel ezek a madarak általában kb. 30 évig élnek, a kutatók megbecsülték, hogy életük során a sarki csérek mintegy 2,4 millió kilométert tesznek meg – ami nagyjából annyi, mintha háromszor tennék meg az oda-vissza utat a Földtől a Holdig.
      Elképesztő! 😯
      Belopta magát a szívembe. 🙂

      • Nagyon klassz a sok infó, amit idehoztál – akartam róla írni, de most már talán felesleges is 🙂 Nem véletlen, hogy odavagyok a madarakért – mert a sarki cséren kívül sok madár tud olyasmit, amitől az ember csak ámul és bámul.

        • Szabó Edit

          Azért csak írjál róla! Van még mit írni. És hozzál képeket is! No meg más, hasonlóan érdekes madárról is.
          Van még hely a szívemben más madaraknak is! 🙂

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük