• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Mikor kezdődik a madárvonulás? – és mikor ér véget?

madarakról minden

Gif: Centauri

Mikor kezdődik a madárvonulás? És mikor ér véget?

Ha azt mondom, nincs a madárvonulás kezdetének pontos dátuma, aligha lepődik meg valaki, hisz ez nem olyan esemény, mint egy koncert, bár előadásnak sem gyönge. A vadonban semmi sem elvágólagos igazán; minden egység, minden esemény átmenetek sokaságán át kapcsolódik össze. De ha azt mondom, így augusztus elején, hogy már rég elkezdődött, páran meglepődhetnek. Általában úgy tartják, hogy a madárvonulás szeptemberben indul, főként a fecskék gyülekezésével, ám a valóságban ennél jóval korábban.

Csoportok és fajok egészen más időpontban vonulnak, ami érthető is, hisz más és más távokat kell megtenniük, telelőterületeik is mások.

Ne feledjük, két vonulás van: egy tavasszal, amikor a vonulóink visszatérnek, egy pedig ősszel, amikor ismét délre húzódnak. Bár egy átlagos szemlélő alig észlel ebből valamit, de mindkettő annyira elnyúlik, hogy szinte összeér. Egészen rövid az az időszak, amikor nem vonul már senki. Ez nagyjából 1 hónap, június közepétől, július közepéig tart.


Vannak igen későn érkezők. Ilyen például a kerti geze nevezetű, leginkább poszátákra hajazó madár. Júniusnál hamarabb ritkán érkezik.

Kerti geze

Kerti geze (Forrás)

Emlősöknél is láttunk ráérős jószágokat, épp a napokban írtam arról részletesen, hogy például a gyakori nagy pele sem kapkodja el a dolgokat, bár még vonulnia sem kell. Mégis, néha egészen júliusig nem ébred fel a téli álomból.

Ugyanakkor vannak olyanok is, akik igen hamar odébbállnak. Némi töprengés után akár magatoktól is kitalálhatnátok, ki lécel le az elsők között. Gondolhatnánk, hogy az, aki a legkorábban kezdte a költést. Ha olyat keresünk, akinek „nincsen dolga”, jó helyen keresgélünk.

De van egy madarunk, aki nem azért szabadul fel korán, mert hamar fogott hozzá a dolgához, hanem mert nem is igen volt neki.

Ez a madár természetesen a kakukk. Nálánál kevesebb feladata senkinek sincs, hisz csak a tojásait kell leraknia más madarak fészkébe. Így aztán gyorsan végez, és mivel messzire kell mennie, s egyébként is ott kényelmesebb, hamar elhúz Afrikába. Így aztán kialakul az a helyzet, hogy mire megjönnek az első kerti gezék, a kakukkok egy része már végzett is, s némelyikük meg is kezdi a vonulást. Talán feltűnt, hogy a kakukk szavát egészen rövid ideig halljuk csak.

Ármány és álca – a kakukk – Cuculus canorus

A korán fészkelő madarak többsége, kedvező időjárás esetén elvonulás helyett inkább felnevelnek egy második fészekaljat is. Mégis van egy madarunk, mely azt a benyomást keltheti már igen korán, akár június elején is, hogy máris vonul. Ez pedig a seregély. Ő az, akit a laikusok többsége is jól ismer, és tudja, hogy nagy csapatokban jár.

Ilyen csapatok akár már június első hetében is megjelenhetnek, de itt még nem vonulásról van szó.

Bandázó seregélyek nyáron, Kővágóörsnél (Fotó: Centauri)

A seregélyek az első fészkelés fiataljait kiszoktatják a vadonba, ők pedig új fészkelésbe kezdenek. A fiatalok viszont népes iskolákba tömörülnek, együtt bandáznak a legelőkön, megszállják a cseresznyefákat, eperfákat, de a vonulással alapvetően megvárják, míg a második generáció is kirepül és az öregek is csatlakoznak ezekhez az őszre többezresre, néha százezresre duzzadó csapatokhoz.

SEREGÉLY Sturnus vulgaris

A seregélyt őszre fehér pettyek díszítik – ez az úgynevezett téli tollruha (Fotó: Centauri)

Július elejére azonban már igen sok faj végez a költéssel. Főként a magasészaki területeken élők – különösen akkor, ha messzire kell eljutniuk – nem is hezitálnak sokat.

Amint végeztek, megkezdik a nagy utazást.

Figyelembe kell venni azt is, hogy bár a mi térségünkben még szeptemberben is gyakran remek az idő, a sarkvidéken brutálisan rövid a nyár. Váratlanul, hirtelen kaphatnak a madarak nagy lehűlést, ezért nem kockáztatnak.

A madarászok egy része – én biztosan – körülbelül július közepétől már a madárvonulás igézetében égek. Főként azok tudják pontosan, akik gyűrűzőtáborokban is jártak, hogy júliusban már bármikor beeshetnek az első, északon gyűrűzött nádiposzáták. Július végén már egyáltalán nem szenzáció egy finn foltos nádiposzáta vagy egy lengyel barátposzáta. Emlékszem egy nyárra, amikor egy Kis-balatoni gyűrűzésen vettem részt, ahol

július 24.-én már dán nagy fülemülét fogtunk, akit – ha jól emlékszem – Helgoland szigetén jelöltek (Helgolandon jelentős gyűrűzőállomás van).

A nálunk viszonylag ritka nagy fülemüle a “közönséges” fülemüle, más néven csalogány. Július végén már ő is vonulásban van.

Augusztusban pedig már igazán nagy a pezsgés.

Bár a partimadarak vonulásának csúcsa szeptember, az első tengerparti, sarkvidéki partimadarak augusztus első harmadában elérnek minket. Amint az idén is. Nincs még tömeg a tavaknál – azért sem, mert ebben az időszakban még kevés helyen találnak lecsapolt halastavakat, bár ez a legkedvesebb élőhelyük – de már látni csigaforgatót, fenyérfutót, víztaposókat, a gyakoribb partfutókról és cankókról nem is szólva.

Megpróbáltam egy ábrán bemutatni, melyik csoport vonulása hogyan alakul az év folyamán.

mikor vonulnak a madarak

Azt gondolnánk, hogy valamikor az őszi vonulásban is beáll egy szünet, s ez nagy vonalakban így is van, leginkább januárban, de árnyalja a képet, hogy a tél folyamán, időjárástól függően, újabb és újabb jelentős vonulásihullámok alakulhatnak ki. Egy váratlan nagy területeket érintő jelentős havazás hatására például a tél bármely időszakában látványos vadlúd-vonulás veheti kezdetét.

kék galamb - Columba Oenas

Kék galamb

Amint vannak későn érkezők, úgy vannak nagyon korán visszatérők is, így például a kék galamb néha már januárban (!) visszajön. Annyira korán, hogy néha nem is érti az ember, egyáltalán miért kellett elmenni. Igaz, a korai érkezőknél gyakori az áttelelés is.

Összefoglalva: Alig van olyan nap az év során, amikor valaki ne vonulna, csupán a június-július fordulója, és január-február tekinthető viszonylag csöndes időszaknak. Az augusztus azonban egy madarász számára félig már mindenképp az őszhöz tartozik – madártani szempontból legalábbis.


Kérlek, oszd meg ezt a cikket másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*

    EBBŐL A CIKKBŐL KIDERÜL AZ IS, HOGY A MADARAK EGY RÉSZE KÉPES REPTÉBEN, AKÁR VONULÁS KÖZBEN IS ALVÁSRA!

    Hogyan alszanak a madarak? – földön, vízen, levegőben

    Igazi hétalvó és mézes krumpliállat – a nagy pele

    A vágy madara – a fülemüle

    A tojás mint mérnöki alkotás

    A nagy toll-trükk – a madarak vedléséről

    Őrült portlandi sarlósfecskék – lenyűgöző madárvonulás Amerikában

    Madárvonulás Izraelben – Mad Migration לעוף עם הציפורים

    A visszatérés ígérete – a madárvonulás

    Mire jó a bodza? – Bodza a kertben

    Herman Ottó – A madárvonulás

    11 Comments:

    1. Szabó Edit

      Kitaláltam a kakukkot! 🙂 🙂
      Nálam, aki a madártani ismereteinek nagy részét ezen az oldalon szerezte/szerzi, és aki régen azt sem tudta, hogy a kakukk költözőmadár – ez eredménynek számít ám. 🙂

    2. Köszönöm, hogy írtál a vonulásról, így többet fürkészem az eget, vizet majd.
      Pár napja többször hallottam a gyurgyalagokat, lehet már ők is vonulnak, vagy a kicsiket reptetik? A környéken kevesen költenek, de 20-30 km-re, homokbányák falában rengetegen.

    3. Szuper a kezed, mint madár, egy nagy ragadozó. 😀 😀 Nagyon megy a gif készítés. 🙂

    4. Kicsit se meglepő, nem számít melyik év, de épp ma hallottam sok sok gyurgyalagot. 🙂

    5. Ma a Kernel arborétumban bóklásztunk, a gólyák nem úgy kelepeltek kint akik menni készülnek:-) gyönyörű odukat láttunk, beszámozva, melyik kié, madarak sehol, csupán a gólyák kelepelés törte meg a csendet:) talán a madarak máshogy gondolják.

    6. Marsovszki Viktória

      Az is nagyon izgalmas, mikor a mi madarnk készülnek a vonulásra. Tavaly, és az idén is, fölfigyeltem már a fecskék gyülekezésére. Esténként olyan izgatott röpüléseket, együtt repülésekt mutatnak, be, hogy öröm nézni őket! Előgyakorlatok a hosszú, nehéz útra!
      Olyan nagyon szívmelengető látvány ez! És hangosak ám, mintha azt fecsegnék:
      – Megyünk, nemsokára indulnunk kell, Isten veletek! Ilyenkor magamban én is sok szerencsét kívánok nekik! 🙂

    7. Marsovszki Viktória

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük