Melyik madár tér vissza tavasszal a leghamarabb?

kék galamb - Columba Oenas

Kék galamb (Free Photo)

Melyik madár tér vissza tavasszal a leghamarabb?

Korainak tűnhet ezt latolgatni január elején, de néhány madárfaj annyira korán jön vissza, hogy felmerülhet bennünk az a kérdés, minek vonul el egyáltalán.

Amint a természetben mindent átmentek kötnek össze, úgy a vonuló és állandó madarak kategóriája sem válik el élesen egymástól; időszakosan is változhat, melyik madár vonul, melyik nem. A fajok túlnyomó többsége természetesen egyértelműen sorolható egyik vagy másik csoportba; a fecskék minden kétséget kizáróan vonulók, míg a verebek még kóborlásra sem hajlamosak. Nehezíti a kérdés megválaszolását, hogy mindig akadnak kivételek, még olyan klasszikus vonulóknál is, mint amilyen gólya vagy a fecske. A fehér gólya egy-egy példánya az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban húzza ki a telet nálunk, de irodalmi adatot találtam olyan füsti fecskéről is, aki egy nagy állattelepen egy istállóban húzta ki a telet. Ezek persze extrémitások, de viszonylag sok faj hajlamos arra, hogy enyhe időjárás esetén nálunk teleljen. Ilyen például a seregély, de házi rozsdafarkú, barázdabillegető, barátposzáta is telelhet, ezért, amikor januárban összefutunk közülük valakivel, nem mondhatjuk, hogy korai visszaérkezőről van szó.

A későn vonulók – korán érkezők esetében különösen könnyen mosódik el a határ telelés és visszaérkezés között,

így ezekben az esetekben figyelembe kell venni, hogy az adott faj a megfigyelés területén korábban is megfigyelhető volt-e, és sokatmondó a létszám is. Néhány seregélyt látni januárban, akár kisebb csapatot is, inkább telelőkre utal. De ha február elején több helyen is látunk több százas csapatokat, azok minden bizonnyal már a Pó-síkságról tértek vissza.

kék galamb elterjedés magyarországon

A KÉK GALAMB ELTERJEDTSÉGE MAGYARORSZÁGON


Legkorábban egy kevésbé ismert madárfajunk érkezik, akiről talán nem is gondolnánk, hogy vonul. A kék galamb (Columba oenas) amúgyis az egyik legkülönlegesebb fajunk, nemcsak azért, mert a legritkább költő galambfélénk, s nemcsak azért, mert rendkívül szép, még csak nem is azért, mert a határozása némi rutint igényel, hisz könnyen összekeverhető a parlagi galambokkal, hanem mert ellentétben a többi galambbal, nem épít fészket, fiókáit háborítatlan erdők odúiban neveli fel. Ennek köszönhetően a kék galamb élete összekapcsolódik egy másik madárfajéval, ugyanis a kék galambnak megfelelő méretű odú elkészítésére a nagy termetű fekete harkály képes csak, így kék galamb is azokban az erdőkben költ, ahol fekete harkályok élnek.

Fekete harkály (Free Photo)

A házi galamboktól leginkább az különbözteti meg, hogy nincs a farok felett fehér, úgynevezett farcsík. Ezt parlagi galamboknál szinte mindig megtalálni, bár néhány esetben hiányozhat is. Viszont, ha látunk egy galambrajt, melyben minden madár egyértelműen hamvas, kékes szürke, s egyikben sincs farkcsík, máris biztosak lehetünk abban, hogy kék galamb-rajt látunk. Olyan parlagi galambcsapat ugyanis nincs, ahol egyetlen madár sem visel fehér farkcsíkot. A kék galamb röpte is más, nyilallóbb, kicsit a gerlék és galambok röpte közé esik. Karcsúbb is, és a tollazat kék árnyalata is erősebb.

A magányosan, csöndes erdők mélyén költő kék galamb a költés befejeztével csapatokba verődik és a nyílt területeket járja, sokszor több százas csapatokban. Tarlók, lucernatáblák jelentik számára ilyenkor az ideális élőhelyet, ahol gyakran bandázik együtt seregélyekkel, bíbicekkel, akár cankókkal is. Többnyire november végén, december elején elvonul, zömmel Olaszországba. Ez egy galamb számára nem távolság.

Enyhe teleken ez valóban egy kis kiruccanás marad, és már januárban visszatér. Persze esetében fokozottan igaz, hogy néhány januári kék galamb nem jelent még tavaszi érkezőt.

Honnan tudjuk akkor mégis, hogy már januárban visszajönnek?

Kék galambos területeken – ilyen területeken töltöttem a gyerekkoromat 🙂 – bármikor felbukkanhat néhány kék galamb, de rendszeresen fordul elő, hogy már januárban, akár január első felében is újra többszázas csapatok jelennek meg, és ezek gyakran hosszan elidőznek egy-egy területen, általában addig, míg az igazán meleg tavasz tovább nem segíti őket még északabbra.

Viszonylag sok madárfaj jelenhet meg meglepően korán, akár nagyobb csapatokban is, de ennyire korán és ennyire rendszeresen csak a kék galamb tér vissza hozzánk. Ha a vonuló madarakra gondolva úgy tesszük fel a kérdést: Ki a tavasz hírnöke? – a válasz a kék galamb. Terepi madarász számára ezért néha már a január is tavasz hangulatát hozhatja meg a tarlók felett keringő kék galamb-csapatok láttán.


Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


ITT TOVÁBBI MADARAS CIKKEK KÖZÖTT VÁLOGATHATSZ


MADARAKRÓL MINDENKINEK

Harminchét éve ezen a napon, életemben először úgy mentem ki terepre gyerekfejjel, hogy én is úgy csinálom mint a nagyok: távcső a nyakamban, határozó a hátizsákomban, notesz és ceruza a zsebemben. 1983-ban november 7. munkaszüneti nap volt még.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

A rovarok szemszögéből nézvést egytől egyig szörnyetegek. Talán a repülés története is a rovarokkal kezdődött; talán ők repültek fel először, hogy a rájuk vadászó állatoktól megszabaduljanak.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

A rovarok szemszögéből nézvést egytől egyig szörnyetegek. Talán a repülés története is a rovarokkal kezdődött; talán ők repültek fel először, hogy a rájuk vadászó állatoktól megszabaduljanak.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Ebben a pillanatban, míg ezt írom, most is vannak hazai madarak, akik épp a Földközi-tenger hullámai felett verdesnek kitartóan abban a reményben, hogy hamarosan átérnek, mások pedig a forró Szahara kies sárgája fölött vitorláznak Közép-Afrika zöldebb tájai felé.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Bármilyen stratégia szerint vedlik is egy madár, mivel az utolsó tollat is a szervezet állítja elő, ez mindig kockázatos időszak az életében.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Ha egy ilyen réten áll az ember, valami okból egészen felszabadul, egészen bizakodó lesz – ahogy a pacsirták emelkednek, úgy benne is egyre nagyobb távlatok nyílnak

MADARAKRÓL MINDENKINEK

A hegyes bíbictojás ugyanis nem gurul el, hanem egy szinte szabályos körívet ír le, és gyakorlatilag ugyanoda tér vissza, ahonnan elgurult.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Ma valaki nem ismert fel egy madárfajt a reggeli posztomnál, és ezért megjegyzést kapott (nem tőlem). Ezért elmesélek röviden valamit. Arról, hogy jó, ha sokan sok mindent ismernek, de ahogy régen gyerekeknek szoktam volt mondani: van valami, ami jóval fontosabb a tudásnál.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Pár hete szinte minden hírportál kis színesként hozta, hogy minden korábbinál magasabb áron kelt el egy postagalamb. Többnyire azt emelték ki, hogy a madár annyira értékes, hogy szállítás előtt biztonsági őrök védik. Érthető: az olvasókat érdekli a nagy suska, legyen szó ritka gyémántról, festményről, lóról, kocsiról.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Sokan tudjátok már, hogy a sarki csér teszi meg vándorlásai során a legnagyobb távolságot. Egyes számítások szerint ez legalább 50.000 kilométer évente! Találtam egy lenyűgöző animációt a sarki csérek vándorlásáról. Ezt nézzétek!

MADARAKRÓL MINDENKINEK

....Amit viszont szinte senki sem tud, hogy a ludak a világ legudvariasabb lényei. Egy lúd mindig köszön. Nem először élek egy háztartásban velük, de olyan még nem volt, hogy ne köszöntek volna.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

.A madárvonulás lenyűgöző és még ma is talányos természeti jelenség, és ha valami mégiscsak elszomorít ősszel, hát épp az, amikor sietős madárcsapatok húznak el a fejem felett, s tudom, a Földközi-tengerhez, Ciprusra, Görögországba vagy Észak-Afrikába igyekeznek. Néha kedvem volna velük tartani, érzem, hogy hiányozni fognak, és bizony elszomorodom.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

A vörösbegy talán a tudatalattinkra hat

Feltűnt már nektek, hogy mit látunk a vörösbegyen voltaképp? Könnyen lehet, hogy nem, mert ez csak akkor egyértelmű, ha fejtetőre állítjuk.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Ősszel mozog a legtöbb, zömmel fiatal madár számukra ismeretlen helyeken. Mit tegyünk, ha ablaknak repülő madarat találunk? Az ősz a madárvonulás időszaka, de sajnos ilyenkor találhatunk leggyakrabban ablaknak ütköző madarakat is.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Nevében se akármilyen madár ez – de joggal kapta ezt a nyakatekert nevet. Nehéz őt besorolni bárhová is, és ha jellemezni akarjuk, akkor inkább az eltérésekkel jellemezhetjük őt.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Valódi természetükkel, összetartásukkal és szolidaritásukkal azonban leginkább akkor szembesülhetünk, ha madárgyűrűzésen veszünk részt (ha már tegnap sort kerítettem a madárgyűrűzés rövid történetére is).

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Valóban kérdés: hogyan lehet, hogy nem lesz előbb-utóbb az összes harkály agyalágyult? Egész életében beveri a fejét, ezerrel, újra meg újra! Hogy nem lesz mégsem egy kóválygó agyhalott?

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Először is: ha azt kérdezem, melyik a Föld leggyorsabb állata, a többség kapásból vágja rá, hogy a gepárd. Ám az csak az emlősök között a leggyorsabb (110 km/h végsebességgel).
A leggyorsabb a vándor. Az ő legnagyobb hitelesített sebessége 360 km/h!

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Kevesen tudják, hogy a kakukk bizonyos szempontból az álcázás nagymestere is. Képes mások álcázását utánozni.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

 

previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider


Slider


Slider


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

 

    Név*

    Email cím*

     

     

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük