Hogyan kerülnek baglyok a városokba? – Erdei fülesbagoly

Erdei fülesbagoly - Asio otus

Erdei fülesbagoly – Asio otus – A leggyakoribb, legismertebb bagolyfajunk (FORRÁS)

BAGOLY A VÁROSBAN: Az erdei fülesbagoly urbanizációjának legalább két motorja van. A legismertebb jelenség az erdei fülesbagoly téli gyülekezése falvakban, városokban. Mivel ezek a területek lényegesen zavartabbak, mint az erdők, jogos a kérdés, miért épp parkokban, nem ritkán lakótelep közötti fasorokban, kertekben, útmenti fasorokon gyülekeznek?


Nincs olyan év, hogy ne kapnánk hírt a városokban fészkelő baglyokról; a sajtó is rendszeresen foglalkozik velük, hol a csapatosan telelőkkel, hol a fészkelőkkel, arról viszont nemigen esik szó, hogy ezek a baglyok mit keresnek egyáltalán a városokban? Igaz, nem újkeletű a betelepülésük, mégis érdemes róla beszélni, mert nem minden tanulság nélkül való.

Ha városokban élő baglyokról van szó, szinte mindig a leggyakoribb bagolyfajról, az erdei fülesbagolyról (Asio otus) beszélünk,

de tudjuk, hogy más fajok jóval korábban telepedtek az ember közelébe. Főként a kuvik (Athene noctua) és a gyöngybagoly (Tyto alba), melyek padlásokat foglalnak maguknak évszázadok óta.

Gyöngybagoly (Tyto alba)

Gyöngybagoly (Tyto alba) – Szépség dolgában nehezen verhető a baglyok mezőnyében 🙂 (FORRÁS)

Kuvik Athene_noctua

Kuvik (Athene noctua) Kistermetű, gerleméretű bagoly, de azért így is “szigorú” (FORRÁS)


A kuvik főként a kisebb épületeket kedveli, tanyák, csűrök, kápolnák padlásterét. A gyöngybagoly nálunk jellemzően templomokban tanyázik.

Jómagam is részt vettem annak idején nem egy gyöngybagoly felmérésben. Vele kapcsolatosan érdemes megjegyezni, hogy mivel talán a legváltozatosabb táplálkozású bagolyfajunk, egy terület kisemlőseiről a gyöngybagoly köpetei adhatják a legbiztosabb képet. A baglyok ugyanis nem emésztik meg a szőrt, a tollat és csontokat, hanem ezeket kis „gombóc” formájában visszaöklendezik. A pihenő- vagy fészekhelyen ezek a köpetek időnként igen nagy mennyiségben gyűlnek össze, s ezek elemzésével egészen részletes képet kaphatunk egy-egy bagolycsalád revírjének kisemlősállományáról.
Igaz ez a leggyakoribb erdei fülesbagolyra is, azzal a kiegészítéssel, hogy ő ellentétben a gyöngybagollyal táplálékspecialista, különösen olyan években, amikor a mezei pocok túlszaporodik (gradáció); ilyenkor táplálékának döntő többsége mezei pocok adja, más pocok-, egér- vagy cickányfajokkal nemigen foglalkozik.
Ő az, akiről a hírek is rendszeresen szólnak, de ahogy a neve is mutatja, eredetileg a vadonban, erdőben élő madárról van szó.
Legalábbis erdőben fészkelő madárról, aki elsősorban varjúfélék fészkeit foglalja el költési időre. Ma már viszont sok olyan terület van, ahol több bagoly van a városban, mint a város körül.

Mi ennek az oka?


Erdei fülesbagoly - Asio otus

Erdei fülesbagoly – Asio otus (FORRÁS)


Az erdei fülesbagoly urbanizációjának legalább két motorja van.

A legismertebb jelenség az erdei fülesbagoly téli gyülekezése falvakban, városokban.
Mivel ezek a területek lényegesen zavartabbak, mint az erdők, jogos a kérdés, miért épp parkokban, nem ritkán lakótelep közötti fasorokban, kertekben, útmenti fasorokon gyülekeznek? Az erdei fülesbagoly városiasodásának első lépése talán épp a téli gyülekezőhelyek kialakulása lehetett. Fő tápláléka a mezei pocok zömmel a nyílt mezőgazdasági területek állata. Az erdei füles jelentős szerepet játszik a pocokállomány féken tartásában, ebből a szempontból a mezőgazdák számára valóságos biológiai fegyver. Ebből viszont értelemszerűen következik, hogy épp ott van a legkevesebb fa és erdő, ahol legtöbb a táplálék. Ez nemigazán kedvező kombináció a fülesek számára,

viszont majd minden nagyobb mezőgazdasági terület térségében találni jelentősebb falvakat, nagyobb városokat, így parkokat és fasorokat is.

Fontos tudni, hogy bár szinte bármely fafajon előfordulhat gyülekezésük, leggyakrabban a nyírfákat és a fenyőket részesítik előnyben, azon belül inkább az utóbbit. Érthető, hisz a fenyők rejtik el legjobban őket. Bár a fenyőt szeretik leginkább, a legtöbb területen épp ebből találnak a legkevesebbet, ellentétben a városokkal, ahol szinte mindenütt van fenyő, így a télen a városokban bandázó baglyok nem egyszerűen csak „erdőre” találnak, hanem azon belül is a legideálisabb „erdőre”.


Erdei fülesbagoly fióka - Asio otus

Erdei fülesbagoly fióka (Asio otus) Egyrészt “cuki”, másrészt sokan ismerhetik már a bagolyfiókák éjjel szinte folyamatosan hallható, eleségkérő “vérnyogását” (FORRÁS)

Ezek a telelő csapatok azonban párokra szakadnak tavaszra, mégis, sokan a városokban maradnak. Sőt egyre többen. Nem tudom, mi a tendencia az utóbbi 10 évben, de az biztos, hogy azokon a dunántúli területeken, ahol én jártam madarak után, a 90-es évek elején még nem volt általánosan elterjedt a városokban. A 90-es évek közepétől azonban rendkívül felgyorsult az urbanizáció, és a városban költő párok száma megsokszorozódott (ezidőtájt más fajok is bementek a városba, így például az örvös galamb is, mely korábban kimondottan óvatos faj volt).
Mivel az erdei fülesbagoly fészeképítésre képtelen, varjak fészkét foglalja el, ezen belül is – ahol talál – a vetési varjú (Corvus frugilegus) fészkét. A vetési varjú szintén gyakran alkot telepeket városokban, nem ritkán hasonló okokból, mint amiért a fülesek télen a városokban tanyáznak. A vetési varjú a bagolyhoz hasonlóan a nyílt területek madara, így ugyanazzal a problémával kell megbírkóznia, mint az erdei fülesbaglyoknak: a számára ideális élőhelyen nem mindig talál fészektelepeknek alkalmas fasort vagy ligetet.

Vetési varjú (Corvus frugilegus). Nemcsak a baglyoknak adhat otthont egy varjútelep, hanem más ragadozóknak is, így a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű kék vércséknek, és nemritkán a gyakori vörös vércsének is (FORRÁS)

Mivel az erdei fülesbagoly évszázadok óta a vetési varjú „segítségére” szorul, követte őt a városokba is. A 90-es években, amikor a vetési varjú nem volt még védett, és a legtöbb városban igyekeztek megakadályozni a megtelepedését (ez általában koratavaszi irtást jelentett, vadászatot), a vetésiek kifejezetten jól jártak ezzel a kapcsolattal, hisz az erdei fülest akkor is védte a törvény,

így a természetvédelmi hatóságok gyakran a baglyokra való hivatkozással tiltották le a vetési varjú irtását a fészkelőhelyen.

Mivel az erdei fülesbagoly korán lát fészkeléshez, ezt a tilalmat olyan korai időpontra rakhatták, mely után a vetési varjak még bőven hozzáláthattak a fészkeléshez. Onnan tudom ezt, hogy annak idején én is igyekeztem megvédeni az akkor védelmet még nem élvező varjútelepeket (ITT).

Madarakért, a vetési varjúért bármit – Gyakorlati madárvédelem

Csakhogy a vetési varjú telepek eloszlása koránt sem egyenletes, igen sokáig jellemzően alföldi városokban voltak a legnagyobb telepek, így például a Dunántúl egyes területeiről szinte teljesen hiányzott. Néhány kisebb régióban még télen sem voltak megszokottak a nagy varjútömegek, ugyanakkor az erdei füleseknek kedvező területről beszélünk. Itt az erdei fülesbagoly hiába akart volna a városba települni, nem talált fészket, maradt tehát a városon kívül, ahol a dolmányos varjú (Corvus cornix) és a szarka (Pica pica) fészkét használhatta.

Ez nem mindig volt szerencsés választás, hisz mindkét faj vadászható volt, s vadászható mind a mai napig.

Sajnos elterjedt szokás volt szarkát és dolmányos varjút a fészkén gyéríteni, ám a szétlőtt fészekben nem ritkán bagoly költött, így ő esett áldozatul.

Budapest MOM Park dolmányos varjú

Dolmányos varjú (“doli”) (Covus cornix) Budapesten a MOM-Parkban (Fotó: Centauri)

A varjúfélék közismerten a legintelligensebb jószágok közé tartoznak. Nem csoda hát, hogy egy idő után a szarka és a dolmányos varjú is rájött, hogy városi környezetben biztonságban lehet, hiszen ott nem lövik. A nyolcvanas években a dolmányos még egyáltalán nem volt városi madár, ma már sok városban, így Budapesten is megszokott. Egészen bizalmas, bár eredetileg ő is óvatos faj volt. A szarkák hamarabb indultak meg a városok irányába, s mára elképesztő karriert futottak be. A 90-es években azzal is együtt járt ez, hogy a külterületeken egyre kevesebb lett a szarka és dolmányos varjú, így az elfoglalható fészek is, így aztán sok helyen a baglyoknak nem maradt más választásuk: maradt fészkelésen is a város.

Mentek a szarkák és dolmányos varjak után.

A baglyok urbanizálódása, főként az, hogy ma már a fiókákat is városokban és falvakban nevelik, végül is egy láncreakció végeredménye. Lehetséges, hogy előbb-utóbb amúgyis betelepedtek volna azok a fajok, melyek fészket biztosítanak a baglyok számára, de a vadászatunk minden bizonnyal jelentősen gyorsította ezt a folyamatot.

Kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk: mi üldöztük be a városokba ezeket a fajokat.


Kérlek, oszd meg ezt a cikket másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Email cím*

erdei fülesbagyol asio otus fióka

Erdei fülesbagoly fióka (Asio otus) (FORRÁS)


A kert legszínesebb madarai – top 10

Ketten egy fészkekben – vetési varjú és kék vércse

Melyik a világ legjobban repülő madara?

A világ egyik legritkább sirálya Magyarországon! – Korallsirály

A madarak sötét oldala – az állati kegyetlenség

Meghökkentő állatok – Akit mindenki látott, mégsem létezik

A felesleges harmadik – a különleges kárász

 
 

12 Comments:

  1. Ibolya Nagy

    Köszönet ezért a nagyszerű posztért, már vártam!🦉💗

    • örömmel – tudom, ezen a héten a Darksite eluralta a terepet, de nagyon pocsék volt a net, így arra koncentráltam, hogy az legalább menjen

      így viszont most rengeteg írnivaló gyülemlett fel 🙂

  2. Kösz! Remek, akkor már biztos vagyok a feltételezésembe, hogy miért van egyre több füles a kikötő fáin. 🙂 Igen, ott a dolmányosok rettentő nagy számban költenek, és biztos adnak ki albérletet is. 🙂 Ősszel, télen már a településre húzódnak a fülesek, nagyon sokan vannak, de hallom őket tavasszal, nyáron is, a szomszéd utca hatalmas fenyőfája irányából, tehát valószínű ott költ egy pár.

    • Szabó Edit

      A gyöngybagoly gyönyörű! ❤ Olyan, mint egy ékszer. 🙂

      Itt előttünk a téren is vannak szarkák és dolmányos vajúk. Valószínűleg a tér nagy nyárfáin fészkelnek. Baglyot még nem láttam.
      A szarka az, aki néha olyan hangot ad, mintha valaki éppen metszőollót használna? (Csetteg.) 😮 🙂

    • jól emlékszem, hogy fotóztad is őket?

      • Ha nekem szól a kérdés, akkor igen, van pár “eszméltetlen” jó füles fotóm, és persze a dolmányosról is. 🙂

  3. Ibolya Nagy

    Őket is nagyon szeretem, láttam már lombtalan fán (nem fenyőn!) fülesbaglyokat, legalább nyolcvan voltak.
    De a legaranyosabb a kis kuvik.🦉🤗

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük