Kakukk (Cuculus canorus) – Free Photo
2021.08.07. Gébicsek nyerték meg a gébics-kakukk hidegháborút
A madárvilág is dinamikus rendszer, melyben folyton új kísérletek, ha tetszik időnként „támadások” zajlanak, és persze a védekezés, a támadások visszaverése is „mindennapos”. Ez egyértelmű akkor, ha a ragadozókra gondolunk, de kevésbé az, ha az egyik legérdekesebb madarunkról, a tojásparazita kakukkról (Cuculus canorus) van szó.
Szokták fészekparazitának is mondani, de az helytelen – a kakukk nem fészket foglal, mint a fészekparaziták, „csupán” a tojásokat csempészi más fajok fészkébe. Fészekparazita például az erdei fülesbagoly (Asio otus), aki más madarak, jellemzően varjúfélék fészkeit foglalja el.
A kakukknál trükkösebb madarat keveset találni, írtam is róla korábban egy részletes cikket ITT.
Most röviden csak annyit: a kakukk nemcsak küllemében álcázza magát, amikor egy ragadozó küllemét ölti magára – harántsávos melle, palaszürke színe, sárga szeme, mind-mind a „rettegett” karvalyra (Accipiter nisus) emlékeztetik az énekesmadarakat –, de ép ésszel alig felfogható trükkel a tojásait is a gazdamadárhoz igazítja. A kakukk képes a gazdamadár tojásaihoz színezetében és mintázatában is rendkívül hasonló tojásokat rakni, és ez – ha figyelembe vesszük a gazdamadarak tojásainak sokszínűségét – megdöbbentő teljesítmény; igazi rejtély, melynek megfejtésén a tudomány elpepecselhet még egy darabig.
Korán elvonuló gébicseim kapcsán belebotlottam egy magyar kutatásba, ami a kakukk-rejtélynél is keményebb kérdéseket vet fel, és a gébicseket emeli a madártani rejtélyek csúcsára.
Tövisszúró gébics (Lanius collurio) – Free Photo
Az 1950-es évekig ugyanis sokszor megfigyelték, hogy a kakukk belopja tojásait a tövisszúró gébics (Lanius collurio) fészkébe is, de mára ez a jelenség teljesen eltűnt. Magyar kutatók próbálták megfejteni ezt a rejtélyt, úgy, hogy idegen tövisszúró gébicstojásokat és nádirigófészekbe tett kakukktojásokat csempésztek tövisszúró gébicsek fészkébe és figyelték, hogy milyen gyakorisággal ismerik fel és távolítják el a szülők az idegen tojásokat. 57,6%-ban felismerték a fajtársaiktól származó idegen tojásokat, és 93,3%-ban a kakukktojásokat. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a tövisszúró gébicsek nyerték meg az ú.n. fegyverkezési versenyt: a kakukkok már nem tudják a tojások színutánzásával, mimikrijével becsapni őket, mert a gébicsek idegen tojás-felismerő képessége sokat fejlődött az utóbbi időben (Lovászi & Moskát 2004)
Már csak az a kérdés, hogyan voltak erre képesek a gébicsek? Az is erős töprengésre késztet, hogyan képesek megkülönböztetni egy idegen gébicstojást a saját tojásukétól?
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
Lenne mit tanulni tőlük, de nem vagyunk képesek rá és tartok tőle, hogy soha nem is leszünk.
Elképzeltem például, hogy a gébics családok 5-én elhatározták, hogy elvonulnak.
Hogy kommunikálták ezt a pár hónapja született gébics gyerekekkel?
Hogy most nem a közeli erdőbe megyünk, hanem nagyon messzire, itt hagyjuk ezt a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, ahol szerettek bennünket. Mégis mennünk kell…..
sok itt még a kérdés, ezért jó a tudomány – igazán csak azt nem értem, miért nem erre koncentrálunk, ezekre a kérdésekre; s miért nem adjuk át magunkat az ignorátus, a csodálat érzésének… 🙁 Amúgy ha kollektíven nem is tanulunk, egyénileg még tanulhatunk sokat! Egy fajra talán rázárult már az ajtó, de az egyedeire még nem biztos! Szerintem nem – legalábbis nem szabad hagyni, hogy ránk záruljon. 🙂 Ha kell, napi makacssággal, mindig ki kell nyitni az ajtó és ablakokat, hadd tóduljon be a bioszféra friss levegője; hadd tóduljon a Homo sapiens áporodottságának helyébe!
Cen’, nagyszerű tanítómester vagy, örökké hálás leszek érte és már annyiszor leírtam: a nagy nyilvánossághoz kellene eljutni minden gondolatodnak!
Csak abban bízhatunk, hogy a tudomány jelenlegi művelői között akad méltó utóda pl. Csányi Vilmosnak és sorolhatnám.
Olvastam valahol, hogy a nádirigók is képesek megkülönböztetni a kakukk tojását a sajátjuktól.
Őket is megfigyelték a kutatók, akik arra jutottak, hogy két alapvető módszer van:
egyes nádirigók felismerik a kisebbségben lévő tojástípust, mely eltér a többitől. A módszer hátránya, hogy a gazdák a saját tojásukat fogják kidobni, ha sok kakukktojás van a fészekben.
A másik módszer szerint egyes nádirigók rendelkeznek egyfajta belső tojásképpel, sablonnal, amihez egyenként hasonlítják a fészekben lévő tojásokat. Amelyik tojás eltér ettől az öröklött vagy tanult tojásképtől, azt eltávolítják, azaz csőrükkel kidobják a fészekből.
Ez van a nádirigóknál. 🙂
Na, ha ez a cikk előkerül valahonnan, hozzad ide légy oly kedves!!
Megkerestem újra, erről a cikkről van szó:
https://www.origo.hu/tudomany/20101019-allando-evolucios-verseny-zajlik-a-feszekparazita-kakukk-es-a-gazdamadarai.html