• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Gébicsek nyerték meg a gébics-kakukk hidegháborút

kakukk

Kakukk (Cuculus canorus) – Free Photo


2021.08.07. Gébicsek nyerték meg a gébics-kakukk hidegháborút

 
A madárvilág is dinamikus rendszer, melyben folyton új kísérletek, ha tetszik időnként „támadások” zajlanak, és persze a védekezés, a támadások visszaverése is „mindennapos”. Ez egyértelmű akkor, ha a ragadozókra gondolunk, de kevésbé az, ha az egyik legérdekesebb madarunkról, a tojásparazita kakukkról (Cuculus canorus) van szó.
 
Szokták fészekparazitának is mondani, de az helytelen – a kakukk nem fészket foglal, mint a fészekparaziták, „csupán” a tojásokat csempészi más fajok fészkébe. Fészekparazita például az erdei fülesbagoly (Asio otus), aki más madarak, jellemzően varjúfélék fészkeit foglalja el.
 
A kakukknál trükkösebb madarat keveset találni, írtam is róla korábban egy részletes cikket ITT.
 
Most röviden csak annyit: a kakukk nemcsak küllemében álcázza magát, amikor egy ragadozó küllemét ölti magára – harántsávos melle, palaszürke színe, sárga szeme, mind-mind a „rettegett” karvalyra (Accipiter nisus) emlékeztetik az énekesmadarakat –, de ép ésszel alig felfogható trükkel a tojásait is a gazdamadárhoz igazítja. A kakukk képes a gazdamadár tojásaihoz színezetében és mintázatában is rendkívül hasonló tojásokat rakni, és ez – ha figyelembe vesszük a gazdamadarak tojásainak sokszínűségét – megdöbbentő teljesítmény; igazi rejtély, melynek megfejtésén a tudomány elpepecselhet még egy darabig.
 
Korán elvonuló gébicseim kapcsán belebotlottam egy magyar kutatásba, ami a kakukk-rejtélynél is keményebb kérdéseket vet fel, és a gébicseket emeli a madártani rejtélyek csúcsára.
 
tövisszúró gébics - lanius collurio
Tövisszúró gébics (Lanius collurio) – Free Photo
 
Az 1950-es évekig ugyanis sokszor megfigyelték, hogy a kakukk belopja tojásait a tövisszúró gébics (Lanius collurio) fészkébe is, de mára ez a jelenség teljesen eltűnt. Magyar kutatók próbálták megfejteni ezt a rejtélyt, úgy, hogy idegen tövisszúró gébicstojásokat és nádirigófészekbe tett kakukktojásokat csempésztek tövisszúró gébicsek fészkébe és figyelték, hogy milyen gyakorisággal ismerik fel és távolítják el a szülők az idegen tojásokat. 57,6%-ban felismerték a fajtársaiktól származó idegen tojásokat, és 93,3%-ban a kakukktojásokat. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a tövisszúró gébicsek nyerték meg az ú.n. fegyverkezési versenyt: a kakukkok már nem tudják a tojások színutánzásával, mimikrijével becsapni őket, mert a gébicsek idegen tojás-felismerő képessége sokat fejlődött az utóbbi időben (Lovászi & Moskát 2004)
              
Már csak az a kérdés, hogyan voltak erre képesek a gébicsek? Az is erős töprengésre késztet, hogyan képesek megkülönböztetni egy idegen gébicstojást a saját tojásukétól?

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    TÁMOGASD A CENWEBET!

    MIT TÁMOGATTOK?

    ➡ a honlap fennmaradását
    ➡ hogy olyan dolgokról beszélhessünk, amiről másutt nem
    ➡ jobban ismerhessük a világot, amiben élünk
    ➡ gyönyörködhessünk abban, amit már megismertünk
    ➡ újabb cikkek és könyvek megszületését
    ➡ nemcsak az irodalmat
    ➡ hanem a természetet is
    Full screenExit full screen
    Slider

     

    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider


    Slider


    Slider

     
     

    6 Comments:

    1. Ibolya Nagy

      Lenne mit tanulni tőlük, de nem vagyunk képesek rá és tartok tőle, hogy soha nem is leszünk.
      Elképzeltem például, hogy a gébics családok 5-én elhatározták, hogy elvonulnak.
      Hogy kommunikálták ezt a pár hónapja született gébics gyerekekkel?
      Hogy most nem a közeli erdőbe megyünk, hanem nagyon messzire, itt hagyjuk ezt a tejjel-mézzel folyó Kánaánt, ahol szerettek bennünket. Mégis mennünk kell…..

      • sok itt még a kérdés, ezért jó a tudomány – igazán csak azt nem értem, miért nem erre koncentrálunk, ezekre a kérdésekre; s miért nem adjuk át magunkat az ignorátus, a csodálat érzésének… 🙁 Amúgy ha kollektíven nem is tanulunk, egyénileg még tanulhatunk sokat! Egy fajra talán rázárult már az ajtó, de az egyedeire még nem biztos! Szerintem nem – legalábbis nem szabad hagyni, hogy ránk záruljon. 🙂 Ha kell, napi makacssággal, mindig ki kell nyitni az ajtó és ablakokat, hadd tóduljon be a bioszféra friss levegője; hadd tóduljon a Homo sapiens áporodottságának helyébe!

        • Ibolya Nagy

          Cen’, nagyszerű tanítómester vagy, örökké hálás leszek érte és már annyiszor leírtam: a nagy nyilvánossághoz kellene eljutni minden gondolatodnak!
          Csak abban bízhatunk, hogy a tudomány jelenlegi művelői között akad méltó utóda pl. Csányi Vilmosnak és sorolhatnám.

    2. Szabó Edit

      Olvastam valahol, hogy a nádirigók is képesek megkülönböztetni a kakukk tojását a sajátjuktól.

      Őket is megfigyelték a kutatók, akik arra jutottak, hogy két alapvető módszer van:
      egyes nádirigók felismerik a kisebbségben lévő tojástípust, mely eltér a többitől. A módszer hátránya, hogy a gazdák a saját tojásukat fogják kidobni, ha sok kakukktojás van a fészekben.
      A másik módszer szerint egyes nádirigók rendelkeznek egyfajta belső tojásképpel, sablonnal, amihez egyenként hasonlítják a fészekben lévő tojásokat. Amelyik tojás eltér ettől az öröklött vagy tanult tojásképtől, azt eltávolítják, azaz csőrükkel kidobják a fészekből.

      Ez van a nádirigóknál. 🙂

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük