Egyesek a víztaposók pörgésén pörögnek karantén idején

Laposcsőrű víztaposó (Free Photo)

2020.11.20. Volt már példa rá a tavaszi karantén idején, hogy olyan külhoni cikket hoztam, amit a hazai média nem szemlézett. Erre fokozottan törekszem a jövőben; rengeteg érdekes, főként tudományos hír kering a világban, s csak töredéke jut el hozzánk. Ráadásul meggyőződésem – javítsatok, ha tévedek! –, hogy ezeket böngészni jóval hasznosabb, mint napi száz közéleti hírt kapni a nyakunkba.

Találtam is a napokban egy apró cikket a Science oldalán. Bár tudomány, és a Science is mint komoly, tudományos kutatást tálalja, de egy másik olvasatban tanulsággal szolgál a totális internet koráról, a karanténhelyzetről is, sőt, némiképp vicces is.

A víztaposókat sokan még nem ismertétek, de pár hete írtam róluk abból az apropóból, hogy a távoli északi tájak – nálunk igen ritka – madarai az idén szép számmal látogattak el hozzánk is.

Laposcsőrű víztaposó (Phalaropus fulicarius) Magyarországon

Ezek az apró, csinos, nászruhában kifejezetten dekoratív, sarkvidéki madárkák nemcsak tapossák a vizet, hanem rendszeresen forognak is a tetején, méghozzá látványosan. Különösen érdekes, amikor egész csapatok forognak.

Nézzétek meg ezt a felvételt legalább a közepéig, mert nem kevesen forognak! Itt Wilson-víztaposókat látunk, akik Alaszkában költenek. Magyarországra eddig egyszer vetődött el ez a faj; az is csoda, hogy legalább egyszer eljutott idáig.

Ez ragadhatta meg azon kutatók figyelmét, akiket a tavaszi karantén erősen akadályozott szokásos kutatásaik folytatásában. Korábban is írtam arról, hogy az internet és webkamerák kora előtt a madarak titkos életébe (A madarak sötét oldala) az avatott kutatók is csak kivételesen pillanthattak be. Mára változott a helyzet. Egyre több fészket figyel kamera. A videómegosztókon pedig exponenciálisan növekszik a világ madárfajairól készült felvételek tömege.

Ezt ismerte fel a két kutató is; Gutiérrez és Andrea Soriano-Redondo rájött, hogy úgy is kutathatnak, ha a lábukat se teszik ki otthonról, csak megfelelő témát kell választani.

Épp a napokban írtam: hiszek abban, hogy még egy oly szorongatott helyzet, mint amilyen a pandémia, szülhet lehetőségeket (Hogyan hódíts karantén idején). Itt épp erre látunk példát. Más kérdés, hogy kicsit őrültségnek tűnik, ha valaki arra kíváncsi: vannak-e ballábas és jobblábas víztaposók? Ám a tudomány sokszor keresi látszólag marginálisnak tűnő kérdésekre a választ, mégis időről-időre akár ilyen apró, furcsa kérdések is szülhetnek forradalmi felfedezéseket. Ilyen volt Mendel, a genetika atyjának kérdése is: miért fehér az egyik borsó virága, s miért rózsaszín a másiké? Ma már evidens számunkra, hogy ez lényegi kérdés, de képzeljük el azt a kort, ahol az öröklésről semmit sem tudtak még! Ott ez is furcsa, oktondi kérdésnek tűnhetett.

A két kutató rájött tehát, hogy az interneten ma már annyi videó van, akár a víztaposókról is, hogy terepi munka nélkül is kutathatók.

Legalábbis, ha a víztaposók forgásának törvényszerűségeire vagyunk kíváncsiak. Stílszerűen: a két kutató rá is csavarodott a kérdésre (és a netre), hogy a víztaposók pörgésén pörögjenek, s a Youtube-on, a Vimeón, és más, ingyenes videómegosztó oldalakon nem kevesebb mint 909 videón elemezzék a víztaposók forgását.

Látszólag kényelmes feladatnak tűnik, de tapasztalatból tudom, hogy videofelvételek elemzése embert próbáló feladat (annak idején téli madáretetők alatt szedegető madarak mozgását kellett elemezzem, s nem kevés kitartás kellett hozzá). Kutatóink arra voltak kíváncsiak, hogy ugyanaz a madár forog-e a másik irányba is? A forgás kérdése más kutatókat is foglalkoztatott már;

feltételezték, hogy a víztaposóknál is vannak „jobbkezesek” és „balkezesek”.

A felvételek elemzése alátámasztotta ezt a feltevést. 73 madárból mindössze 3 olyan madarat találtak, mely képes volt mindkét irányba forogni. A csapatokban vegyesen voltak jelen jobbra-forgók és balra-forgók, ugyanakkor a „balosok” többnyire szintén „balosok” közelében forogtak, míg a „jobbosok” inkább a „jobbosok” közelségét részesítették előnyben. Érthető, hisz a forgó madarak haladnak is a vízen, s az ellentétes irányba forgók könnyen zavarhatják egymást, míg az azonos irányban forgók egymás zavarása nélkül, együtt „sodródhatnak”. Rubega ahhoz hasonlította a jelenséget, mint amikor a balkezesek egymás mellé ülnek az asztalnál; ha jobbkezes mellé ülnének, evés közben egymásba könyökölnének.

Magyarországon általában egy-egy víztaposót látnak csak. Itt viszont hihetetlen tömegben a víztaposók a Nagy Sós-tavon. Elképzelni is szédítő, mi van, ha ezek mind forognak!

A forgás közbeni sodródás azért fontos, mert így lassan mindig új, táplálékban gazdagabb területre érnek, s így több élelemhez jutnak. Na de miért forognak? A víztaposó alacsony vízállásnál a lábával felveri az iszapot, magasabb vízben is örvényt kelt forgásával a vízben, mely felszínre sodorja a víztaposó számára oly fontos apró víziállatokat.

Most már tudjuk (hála a karanténnak): vannak balkezes és jobbkezes víztaposók. Ezúttal nem született forradalmi felfedezés, de tanulság mindenképp. Egy igazán szenvedélyes kutató módot talál kutatásra minden körülmények között. Az internet pedig nemcsak átok; kifejezetten hasznos, ha olyanok csavarodnak rá, akik a víztaposók forgásán pörögnek.

Végül csak arra voltam kíváncsi, hogyan néznek ki azok, akik karantén idején is ennyire pörgősek? Íme, Andrea Soriano-Redondo  😊! Kedves, ifjú hölgynek tűnik, ha jól látom, a kezében egy gyűrűzött örvös lúddal. Cseppet sem tűnik őrültnek 🙂


A cikk alapjául szolgált: Science

Kérlek, oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Email cím*

A madarak sötét oldala – az állati kegyetlenség

2020.03.29. Hogyan hódíts karantén idején?

Egy árva virága

One Comment:

  1. Lívia dr. Zilahi

    Beleszédültem a pörgésbe:-)Bevallom nem minden madaras írásodat olvastam, ám ez lenyűgözött. Akkor a jobbra pörgők nem vegyülnek a balra pörgőkkel? A jobbosnak mindig jobbos utódja lesz? Ez tanult viselkedés náluk, vagy genetika?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük