Az örök dilemma: madarak vagy macska? – madárvédelem

madarak vagy macska

Free Photo

Az örök dilemma: madarak vagy macska?

2020.12.07. Nem kerítettem sort erre a kérdésre még sosem, ami igazán meglepő lehet, hisz a macskák nálam is komoly gondot jelentenek. Naponta botlom bele olyan vitákba, ahol madarasok és macskások esnek egymásnak. Bevallom, ez a kérdés számomra is necces. Sok bosszúságot okoznak a cicák; a tavasz második felében összeszedik a kirepült rigófiókákat, télen pedig állandó csatározás forrása, hogy a madáretető madaraira vadásznak. Hamarosan írok még erről, de addig is olvassátok ezt a cikket – nem igazán találkoztam még olyan írással, ami igyekezne minden létező megoldást összeszedni és mozgósítani e probléma megoldására.

Egyszer végre pontot kellene tenni ennek a kérdésnek a végére szerintem. Például kötelezővé lehetne tenni az alábbi cikkben említett spéci nyakörvet a macskatulajdonosok számára. 

KATTINTSATOK A KÉPRE!

madarak vagy macska madáretetők és macska

OSSZÁTOK MEG MÁSOKKAL IS, EZ VALÓBAN FONTOS KÉRDÉS! KÖSZÖNÖM.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

    8 Comments:

    1. Ibolya Nagy

      Nagyon jó, hiánypótló írás!

    2. Lívia dr. Zilahi

      Nagy cicabarátok vagyunk, ivartalanítottak és nyakörvük is van- igaz bolha ellen és nincs csengőjük sem. Igazi lusta benti cicák, akik kiássák a virág földet:-))). Vadásznak nyáron a kertben, de madarat csak egyszer hozott a fekete cicánk- Demona – pedig nem is volt éhes.
      Szeretjük a madarakat is, nekik is adunk enni amikor kell. Én sosem választanék köztük. Néhány madár pórul jár- a felelős cica tartók mellett is. Póráz is van este sétál a cica, napközben meg lustán szemléli a világot az ablakból, vagy a cicahálós teraszról. Kapar, ha unatkozik, szekrényt, ajtót, mindent, hiába az emeletes cica ház meg a kaparófa:-))) Ők azt csinálnak ami nekik jól esik. Az elhagyott cicák meg vadásznak. Falun is pedig ott aztán mindig akad étel maradék amit kitesznek az ajtóba nekik. Egeret is hozott az egyik cicánk, bemutatta a zsákmányát, letette a bejáratba a lábtörlőre- nem ette meg. A cicáknak különleges lelkük van, öntörvényűek, nem tűnt úgy, hogy ami a vérükben van azt bármivel szabályozni lehet. Egy dolgot tanulnak meg gyorsan, az a szobatisztaság, mennek az illatos alomra, de oda is csak akkor, ha az ki van takarítva rendesen. Szóval kényesek is.-)) Hosszabb távollétnél büntibe teszik a gazdájukat, legalábbis az egyik cicánk bosszúból, ha egész nap egyedül volt nem ment az alomra, a lakásban viszont a sarkokba igen:-)))felemelő az illat meg a takarítás, sokan ezt nem vállalják be ezért kiteszik őket. A cicák hálásak és nagyon szerethetőek de kikövetelik a szabadságuk is, meg a törődést is. A madarak megtanulják hamar hol van az etető s jaj annak aki nem veszi észre, hogy egy villogó macskaszem áll lesben:-))))Szóval azt hiszem rájuk kell bízni amit ösztöneik mondanak.

    3. Magyar Éva

      Nálam is hatalmas dilemma ez. Az eddigi tapasztalataim alapján jelzem, hogy a kávézacc nem tartja őket semmitől távol (virágágyásaimat szorgosan látogatják, annak ellenére, hogy a zaccot rendszeresen oda szórom). A nyakörv sem igazi megoldás: az enyéim rendre letépték vagy simán elhagyták a paraziták ellen védő nyakörvet. A víz spriccelése hatékony, de nem örökre szóló lecke nekik. Most két fiatal cica fogadott engem örökbe a lakóhelyemen alaposan elszaporodott állományból. Egyikük vadászik etetés előtt, után helyett… A másikat bármikor el tudom hívni a madarak közeléből, ő kifejezetten okos állat.
      A lányom (aki szintén bősz madarász, természetvédő és macskabarát) szerint ez sajnos benne van a pakliban és a vadászó macskák, de a karvalyok, vércsék és más ragadozók is a gyengébb, életképtelenebb egyedeket “szelektálják”…

    4. Kálmán Péterné

      Szerintem nagyvárosi és vidékiviszonylatban merőben más a helyzet, Szét kell bontani a lehetőségeket és véleményeket egyaránt. Jómagam vidéki város külterületén élek, madarak közelségében, macskák, kutyák társágában. Ez utóbbiról próbálok vélemény mondani.
      Saját macskáim többnyire elkényeztetett bentiek, nyáron , mert meleg, télen meg hideg van, de azért kijárnak. Sok az egér, ősszel tömött sorokban húzódnak azok is “fedél” alá. Kell a macska. A nagyobb baj, hogy a kiskertes rész inkább nyáron lakott, többnyire csak hétvégeken. Elvétve van olyan elvetemült, mint én, akit nem lehet innen kirobbantani. Sokan etetgetnek nyáron itt-ott elpottyantott almokból, szocializáció nélkül felnevelődött “nehéz sorsú” soványka, visszamaradt, ám de megfoghatatlan, vad kiscicákat, akik azután szépen szaporodnak évről évre. Többen elhaltak, elköltöztek, macskák maradtak. Gazdátlanságukból kifolyólag mindig oda húzódnak, ahol élet van. Már a lakásban etetem az enyémeket, elkerülendő, hogy letáborozzanak a “hivatlan vendégek”. Mióta a kuvasz és a német juhász az örök vadászmezőkre költözött, felborult a rend. A meglévő kutyák sem igazán tudják megkülönbözteteni melyik a miénk. Időnként azért rendet tesznek max. a legközelebbi fáig és CSAK az én telkemen.
      Ezekkel a macsekokkal van a madarak szempontjából az igazán nagy baj. Nincs jó megoldás. Ivartalanítás? szóba sem jöhet a többség megfoghatatlan.Menhelyek? Ismert probléma, se hely se pénz. Állami segítség,? Álmodni sem lehet.

      Amit tehetek: Téli madáretetésnél macskabiztos, magasabban elhelyezett etetőim vannak, ott nincs is probléma, viszont a földön szedegető rigók, vörösbegy, verebek, pintyek,(még a meggyvágó is leszáll) nagy veszélyben vannak. Olyan helyen igyekszem a kajájukat kitenni, ahol közel sűrű bokros rész és fák vannak. Ragadozómadarak elől is menekülési lehetőség. (kivétel a rigók, azoknak nyilt szabad területen terítek).
      A fiókakirepülés idején van a nagyobb baj. Szonmszédban gyönyörű ezüstfenyő sor van, ahol több rigó fészkel. A fészekhagyó kis fiókák közül bizony sok áldozat van.Ha hallom a szülők risztását a slagal el tudom riasztani a macskát de véges a hatótávolságom.. A cinkeodúim nyírfákra függesztettek és alattuk sűrű cserjés van. Figyelem a kirepülést, olyankor már előre reggelenként jól bezabáltatom a bandát és a locsoló is kéznél van. Nem szokott probléma lenni velük. Mikor már csapatba állnak lombszinten biztonságban mozognak. Nyugdíjjas vagyok 2003 óta, itthon vagyok, tudok rájuk figyelni, de ezt nem mindenki teheti meg.
      Az elmúl évben télre be lettem a család által parancsolva a városi lakásunkba, ahová két (kistestű) kutyám és egy kedvenc cicámat magammal viszem. Ezért már nem kezdtem el etetni a madarakat, hogy menjenek tovább eleség hiányában. Az ittmaradó saját macskáimnak (4 db) öneteő van kitéve (5kg űrtatalmú), amit egy 2-3 naponta kijáró szomszéd tölt fel. Ilyen helyeken más a helyzet, mint a városokban. Ott az ivartalanítás túlszaporodás odafigyeléssel megakadályozható, zárt kerítés, kifutóba való szoktatás segíthet, de a macska nem erre az életre született, mint ahogy a madár sem kalitkába való. Nehéz ügy! Nincs jó megoldás, mint ahogy azt sem lehet büntetlenül kijelenteni, hogy a természet majd elrendezi, mert az emberi beavatkozás már megbontotta rendet.

    5. Szabó Mihályné

      Ez a probléma szerintem örökké megmarad. Nálunk az etető vascső tetején van elhelyezve távolabb a faágaktól. A fenti madarak védve vannak. A földről csipegetőket eleinte a kutyánk is elzavarta, mivel szívesen ette a földre potyogó olajos magvakat. Mióta idősebb, leszokott róla. Így ő lett a madarak védelmezője. Mivel a szomszédban lakatlan ház van, előszeretettel látogatnak oda idegen macskák. A miénk már tudja, hogy nem szabad odamennie, s lassan az idegenek is megtanulják, úgy veszem észre. Sajnos egyre inkább a sövényként ültetett tujákban kezdtek garázdálkodni. A bolhanyakörvet most vettem le a saját macskánkról, mert kisebesedett tőle a nyaka. Vagy allergiás az anyagra, vagy fennakadhatott valahol, de többet nem használom.

    6. Ausztráliában már írtják, úgy tudom, a kóbor macskákat, akkora veszélyt jelentenek egyes fajokra.
      Sajnos sokan nincsenek tudatában, mit művel a kedvencük a kertben vagy néhánnyal arrébb. Az én bent tartott macskám annyiszor fogott madarat, ahányszor kitette a lábát az erkélyre. Pedig benti volt, jól evett… Eléggé megdöbbentem, hogy ekkora vadász, és nem is ment ki nélkülem ezután.
      Én tavasszal tervezek plakátkampányt a környékemen (nem Magyaro.) , ahol társasházakból engedik ki a macskákat, hogy legalább tavasszal ne tegyék.

      • Lívia dr. Zilahi

        Kedves Piri, milyen fontos megfigyelés ez a kedvenceinkről- igen így van vérükben a vadászat,akát tele a gyomra akár üres, legfeljebb mi is résen vagyunk és nem engedjük meg nekik. Üdvözlet, bárhol is élsz a világban:-))))

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük