Az év madara 2021-ben – A cigánycsuk

cigánycsuk az év madara 2021

Hím cigánycsuk (FORRÁS)

Az év madara 2021-ben – A cigánycsuk

2021.01.05. Mint minden évben, 2021-re is megválasztották az év madarát. A Magyar Madártani Egyesület szavazásán az idén a cigánycsuk került ki győztesen. Személy szerint én örülök a választásnak, a cigánycsuk sztorija ugyanis rendkívül tanulságos, bár kétségeim vannak azt illetően, hogy mit tehetünk érte. Mert épp rászorulna némi segítségre.

Sok személyes emlékem kötődik ehhez az egykor oly gyakori, csinos madárkához. Gyakoriságáról is árulkodik, hogy az első latin madárnevek között volt a cigánycsuk latin neve, amit gyerekfejjel megtanultam. Azért emlékszem rá, mert akkori iskolatársammal egy speciális nyelvi képlet segítségével jegyeztük meg a cigánycsuk tudományos elnevezését: szex + cola = saxicola.

Évtizedekig a legkönnyebben látható faj volt, akár utazás közben, kocsiból vagy vonatablakból is.

A cigánycsuk – ahogy régies neve mondja: cigány csaláncsúcs – előszeretettel üldögél kiemelkedő kórók, héjakútmácsonyák, varádicsok, kisebb bokrok tetején; karókon, kerítéseken vagy táblákon; így nem is olyan régen még egy utazás egyik leggyakrabban látott madara volt. Sajnos ennek megfelelően az elgázolt madarak között is előkelő helyezést ért el.

TOJÓ cigánycsuk az év madara 2021

Tojó cigánycsuk (FORRÁS)

A cigánycsuk az egyik legpontosabban érkező madarunk. Évtizedeken át szinte mindig március első napjaiban érkezett, leggyakrabban március ötödikén.

A cigánycsuk állománya azonban drasztikusan csökkent az utóbbi években Magyarországon, gyakorlatilag megfeleződött.

Az MME szerint elsősorban élőhelyeinek zsugorodása (gazos árokpartok, felhagyott, parlagon hagyott területek) és a mezőgazdasági területek egyre növekvő vegyszerezettsége áll a háttérben. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy a cigánycsuk esetében is volt egy kritikus év, ami szinte összeroppantotta az állományt.

Ez volt a hírhedt 2013-as márciusi havazás, ami nemcsak a cigánycsukot, de az énekes rigókat is alaposan meggyérítette.

Közbe kell vetnem, hogy a madarászok között – jó ideje így érzékelem – legalább két „iskola” van. Az egyik a „pesszimista” iskola (bár szerintem ez volna inkább a realista), mely hosszútávú folyamatokat is figyelembe véve, több kedvezőtlen trend fényében látja ma a madárvilágot, mely többek között a klímaváltozás miatt is súlyos veszteségeket szenved el. A másik iskola szinte minden esetben igyekszik bagatellizálni a kedvezőtlen folyamatokat, egyfajta „szakértői” megmondás álcája mögül. Az utóbbit egyáltalán nem tartom szerencsésnek, se tudományos, se természetvédelmi, se társadalmi szempontból. A „természet majd megoldja” alapállás rég idejétmúlt, nem is igazán értem, hogyan jöhetett vissza, de ennek részleteibe nem most mennék bele.

A cigánycsukkal kapcsolatosan is csak azért veszem elő, mert többek között épp ez a faj választja el a két iskolát, legalábbis 2013 után pár évig a cigánycsuk-kérdés mentén is jól érzékelhető volt a két iskola közötti szakadás. És mintha ez köszönne vissza abban is, hogy hiába olvasom az év madaráról a különböző közleményeket és híradásokat, árva kukkot sem találtam arról, hogy a cigánycsuk ott van a klímaváltozás első kárvallottjai között.


2013 ELŐTT KEVÉS, ENNÉL GYAKORIBB LÁTVÁNY VÁRT RÁNK A MEZŐN

Épp az MME adatai igazolják a legfényesebben, hogy a cigánycsuk 2013 tavaszán akkora pofont kapott, amit máig sem hevert ki. Jól emlékszem: 2014-2015-ben sok terepi madarász igencsak örült, ha valahol ismét cigánycsukot látott. Olyan területekről beszélek, ahol korábban az egyik leggyakoribb fészkelő volt, de már akkor is ott voltak a „nincs itt semmi látnivaló” okosai (amint fecske-ügyben is), akik egyrészt arról számoltak be, hogy ők már tavaly is „elég” cigánycsukot láttak, másrészt ismét letették a garast amellett, hogy a természet majd megoldja a problémát. De úgy tűnik, nem oldotta meg.

A saját birtokomon konkrétan az a helyzet, hogy 2013 előtt 11 hektáron 2-3 pár cigánycsuk fészkelt. A cigánycsuk egyébként a kis revírt tartó fajok közé tartozik, egy-egy pár nem sajátít ki 10-20 hektárokat. Énekesmadaraknál, kedvező körülmények között egyébként is ritka, hogy egy pár 2-3 hektárnál nagyobb területet birtokolna. 2013 után viszont eltűntek a csukok, és azóta sem tértek vissza. 2020-ban mindössze egyetlen átvonuló hím bukkant fel egy délutánra szeptemberben, holott ennél vegyszermentesebb területet nehéz elképzelni. Legalább 20 éve itt egy gramm vegyszer, de még műtrágya sem került a területre, de ami ennél is beszédesebb: a völgy jelentős része szintén háborítatlan ebből a szempontból, s az én területemet határoló patak mentén általánosan elterjedt faj volt a csuk, s mintegy 10-15 kilométer hosszban legalább 40-50 pár élt. Ma, 2021-ben egy sem.

TERÜLETI ELTERJEDTSÉGE ALAPJÁN IS AZ EGYIK LEGGYAKORIBB FAJ VOLT (FORRÁS) – 2000-2020

cigánycsuk elterjedése Magyarországon

Mert tegyük hozzá: ha egy kertben nincs cinege, attól még előfordulhat, hogy egyébként országos szinten sosem látott cinkedömping van épp. A lokális megfigyelésekből régiókra vagy országokra vonatkozó általánosítások levonni – természetesen – nem lehet. De nemcsak erről a völgyről van szó. Rengeteget mentem az országban 2013 és 2020 között. Hiába mondták egyesek, hogy „van azért csuk”, a napi tapasztalat mást mutatott. Persze, nem pusztult ki, de már koránt sem az a helyzet, mint egykor volt, hogy úton útfélen ül egy csuk. Ezt igazolják az MME adatai is. Ha egy ennyire gyakori madár brutális állománya megfeleződik, az már, némi túlzással, a tájképen is meglátszik. Ki hiányolná a vonatablakból, számos utazás során mondjuk a szikipacsirtát? A laikusok azt sem tudják, mi az. De ha a cigánycsuk után valami okból megfeleződne mondjuk a sirályok száma, higgyétek el, hamar feltűnne mindenkinek.       

Némi kitérő után, folytassuk ott, hogy ráadásul a 2013-as március havazás felturbózott verzióját kaptuk a nyakunkba 2018 tavaszán, mely egyben az évszázad leghidegebb tavasza volt; március 20-án még behavazott lessátorból, mínusz 10 fokban fotóztam az etetőn túlélésre játszó madársereget, köztük ismét éhségtől kába énekes rigókat, akik a cigánycsukhoz hasonlóan szintén március első napjaiban esnek be, és akik épp 2016-tól kezdték kiheverni a 2013-as krachot (őket is padlóra küldte 2013 pár évre). Mondanám, hogy a 2018-as tavaszi tél ismét betett a cigánycsuknak a környéken, de nem mondhatom. Nem számolhatok be arról, hogyan reagáltak a csukok 2018 márciusára, hisz még akkorra sem tértek vissza. Ám ha megnézem az MME adatait, bizony újabb jelentős törést látok. 2018-ban a cigánycsuk állománya szinte ugyanoda zuhant vissza, ahová 2013 küldte.

cigánycsuk állományingadozása Magyarországon

Úgy tűnik tehát, hogy az ismétlődő időjárási anomáliák nem engedik talpra állni a leginkább érintett, érzékeny fajokat.

Természetesen más fajoknak akár kedvezhetnek is a klimatikus változások (ITT írtam Magyarország új költői fajairól), ugyanakkor intő jel, hogy egyre több, hajdanán tömeges énekesmadárnál észlelünk rövid idő alatt drasztikus állománycsökkenést.

A madarakról általában is elmondható, hogy kiváló indikátorok, vagyis érzékenyen mutathatják meg számunkra az összetett természeti rendszerekben zajló változásokat. A cigánycsuk, akiről egy évtizede még el sem képzelhettük, hogy ennyire meggyérülhet, tökéletesen összegzi a legalapvetőbb problémákat; a vegyszerezés következményeit, a rovarvilág fogyatkozását, az élőhelyek eltűnését és a mindezt nagylapáttal nyakon verő klímaváltozás brutális hatásait.

az év madara a cigánycsuk

Free Photo

Mit tehetünk?

Kíváncsian várom, melyek lesznek azok a lépések, melyekkel a természetvédelem a cigánycsuk megsegítésére siet. Nyilván jó lenne jelentősen növelni a vegyszermentes területeket, a vegyszerezett mezőgazdasági területeken pedig csökkenteni a szerek mennyiségét, zöldítés is ráférne a táblákra. A magam részéről mindig tárt karokkal várom vissza a csukokat, és annál ideálisabb gazdálkodás aligha képzelhető el, mint amire én rendezkedtem be; itt még kaszálás is csak mutatóban folyik, az is költési időn túl, a boglya-projektről nem is szólva. Ha valakit már az első pillanattól látnom kellett volna a természetvédelmi célból épített boglyák tetején, akkor az a cigánycsuk. De nem láttam.

Mindenesetre további boglyák építésével, és a terület turbókíméletes kaszálása mellett talán lesz akkora szerencsém, hogy egy pár visszatér hozzám 2021-ben.

Osszátok meg másokkal is! Köszönöm.


CIGÁNYCSUK AZ ÉV MADARA szerk free photo

Free Photo

ITT TOVÁBBI MADARAS CIKKEK KÖZÖTT KEDVEDRE VÁLOGATHATSZ 🙂


MADARAKRÓL MINDENKINEK

Harminchét éve ezen a napon, életemben először úgy mentem ki terepre gyerekfejjel, hogy én is úgy csinálom mint a nagyok: távcső a nyakamban, határozó a hátizsákomban, notesz és ceruza a zsebemben. 1983-ban november 7. munkaszüneti nap volt még.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

A rovarok szemszögéből nézvést egytől egyig szörnyetegek. Talán a repülés története is a rovarokkal kezdődött; talán ők repültek fel először, hogy a rájuk vadászó állatoktól megszabaduljanak.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

A rovarok szemszögéből nézvést egytől egyig szörnyetegek. Talán a repülés története is a rovarokkal kezdődött; talán ők repültek fel először, hogy a rájuk vadászó állatoktól megszabaduljanak.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Ebben a pillanatban, míg ezt írom, most is vannak hazai madarak, akik épp a Földközi-tenger hullámai felett verdesnek kitartóan abban a reményben, hogy hamarosan átérnek, mások pedig a forró Szahara kies sárgája fölött vitorláznak Közép-Afrika zöldebb tájai felé.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Bármilyen stratégia szerint vedlik is egy madár, mivel az utolsó tollat is a szervezet állítja elő, ez mindig kockázatos időszak az életében.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Ha egy ilyen réten áll az ember, valami okból egészen felszabadul, egészen bizakodó lesz – ahogy a pacsirták emelkednek, úgy benne is egyre nagyobb távlatok nyílnak

MADARAKRÓL MINDENKINEK

A hegyes bíbictojás ugyanis nem gurul el, hanem egy szinte szabályos körívet ír le, és gyakorlatilag ugyanoda tér vissza, ahonnan elgurult.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Ma valaki nem ismert fel egy madárfajt a reggeli posztomnál, és ezért megjegyzést kapott (nem tőlem). Ezért elmesélek röviden valamit. Arról, hogy jó, ha sokan sok mindent ismernek, de ahogy régen gyerekeknek szoktam volt mondani: van valami, ami jóval fontosabb a tudásnál.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Pár hete szinte minden hírportál kis színesként hozta, hogy minden korábbinál magasabb áron kelt el egy postagalamb. Többnyire azt emelték ki, hogy a madár annyira értékes, hogy szállítás előtt biztonsági őrök védik. Érthető: az olvasókat érdekli a nagy suska, legyen szó ritka gyémántról, festményről, lóról, kocsiról.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Sokan tudjátok már, hogy a sarki csér teszi meg vándorlásai során a legnagyobb távolságot. Egyes számítások szerint ez legalább 50.000 kilométer évente! Találtam egy lenyűgöző animációt a sarki csérek vándorlásáról. Ezt nézzétek!

MADARAKRÓL MINDENKINEK

....Amit viszont szinte senki sem tud, hogy a ludak a világ legudvariasabb lényei. Egy lúd mindig köszön. Nem először élek egy háztartásban velük, de olyan még nem volt, hogy ne köszöntek volna.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

.A madárvonulás lenyűgöző és még ma is talányos természeti jelenség, és ha valami mégiscsak elszomorít ősszel, hát épp az, amikor sietős madárcsapatok húznak el a fejem felett, s tudom, a Földközi-tengerhez, Ciprusra, Görögországba vagy Észak-Afrikába igyekeznek. Néha kedvem volna velük tartani, érzem, hogy hiányozni fognak, és bizony elszomorodom.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

A vörösbegy talán a tudatalattinkra hat

Feltűnt már nektek, hogy mit látunk a vörösbegyen voltaképp? Könnyen lehet, hogy nem, mert ez csak akkor egyértelmű, ha fejtetőre állítjuk.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Ősszel mozog a legtöbb, zömmel fiatal madár számukra ismeretlen helyeken. Mit tegyünk, ha ablaknak repülő madarat találunk? Az ősz a madárvonulás időszaka, de sajnos ilyenkor találhatunk leggyakrabban ablaknak ütköző madarakat is.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Nevében se akármilyen madár ez – de joggal kapta ezt a nyakatekert nevet. Nehéz őt besorolni bárhová is, és ha jellemezni akarjuk, akkor inkább az eltérésekkel jellemezhetjük őt.

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Valódi természetükkel, összetartásukkal és szolidaritásukkal azonban leginkább akkor szembesülhetünk, ha madárgyűrűzésen veszünk részt (ha már tegnap sort kerítettem a madárgyűrűzés rövid történetére is).

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Valóban kérdés: hogyan lehet, hogy nem lesz előbb-utóbb az összes harkály agyalágyult? Egész életében beveri a fejét, ezerrel, újra meg újra! Hogy nem lesz mégsem egy kóválygó agyhalott?

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Először is: ha azt kérdezem, melyik a Föld leggyorsabb állata, a többség kapásból vágja rá, hogy a gepárd. Ám az csak az emlősök között a leggyorsabb (110 km/h végsebességgel).
A leggyorsabb a vándor. Az ő legnagyobb hitelesített sebessége 360 km/h!

MADARAKRÓL MINDENKINEK

Kevesen tudják, hogy a kakukk bizonyos szempontból az álcázás nagymestere is. Képes mások álcázását utánozni.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


 

previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider


Slider


Slider


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*

           

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük