• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Amit tudnod kell a vándorsólyomról

vándorsólyom

Vándorsólyom – Falco peregrinus (Fotó: Wikipédia)

cen_logo_circleÉn még úgy nőttem fel, hogy vándorsólyom (Falco peregrinus) csak a könyvekben van – legalábbis madárleső életem első 15-20 éve úgy telt, hogy csak könyvekben vagy filmekben láthattam, legjobb esetben találkozhattam valakivel, aki már látott. Az ilyen ember az én szememben a szerencse fia volt, csaknem félisten – mert aki vándorsólymot lát, az nem lehet más, csak a sors kegyeltje.
Egy ideje azonban – szerencsére – már nem kell a sors vagy a szerencse kivételezettjének lenni ahhoz, hogy vándort lássunk.

vándor wiki 4

Vándorportré (Fotó: Wikipédia)

Először is: ha azt kérdezem, melyik a Föld leggyorsabb állata, a többség kapásból vágja rá, hogy a gepárd. Ám az csak az emlősök között a leggyorsabb (110 km/h végsebességgel).

A leggyorsabb a vándor. Az ő legnagyobb hitelesített sebessége 360 km/h!

(Van egy 420 km/h-ás mérés is, ám ez nem hitelesített.) Ezt az őrült nagy sebességet vadászatok alkalmával, zuhanórepülés közben éri el (a ragadozómadarak vadászati stratégiáról is esett már szó ITT). Aki látott már ilyen támadást, sosem felejti el. Számomra a legemlékezetesebb az volt, amikor a Hortobágy egyik lecsapolt halastavánál támadt az ott gyülekező madarakra. A sekély vízben kanalasgémek is szép számmal halászgattak, de amikor meglátták a fejük fölött zuhanórepüléssel közeledő vándort, ahelyett, hogy felrepültek volna – alig hittem a szememnek – inkább lebuktak az iszapba. Egészen bizarr jelenet volt.

vándor wiki

A vándorsólyom (Falco Peregrinus) elterjedési területe (Térkép: Wikipédia)

A vándorsólyom kozmopolita faj, ami annyit tesz, hogy a Föld nagy részén jelen van, fészkelőként vagy kóborlóként. A fiatalok az ivarérettség elérése előtt hatalmas területeken kóborolnak, akár földrészek között is, s e kóborlás során találják meg azokat a helyeket, amiket aztán fészkelőhelyül választanak. Innen ered a „vándor” név is. A vándor egyúttal az emberi pusztítás jelképe is,

mivel a hatvanas években, a DDT használata miatt a világállomány 90 százaléka elpusztult.


A DDT FELEL A FÉRFIAK NÖVEKVŐ TERMÉKETLENSÉGÉÉRT IS?

“Ötven évvel a vegyület (…) bevezetése és harminc évvel betiltása után történetében újabb fordulat következett be: W. R.Kelce arról számolt be, hogy patkányokon végzett kísérletek szerint a DDT egyik alkotóeleme hatásos antiandrogén, azaz olyan anyag, amely a magzati életben gátolja a férfijelleg, a szaporodási szervek normális kialakulását. Az a tény, hogy a felfedezés akkor történt, amikor növekszenek a férfiakra kedvezőtlen egészségi körülmények, legalábbis figyelemre méltó egybeesés. (…) Használatának betiltása ellenére a DDT még ma is kimutatható valamennyiünk szervezetében…” (Forrás ITT


Emiatt volt esélytelen gyermekkoromban, hogy találkozzak vele. A DDT nemcsak a vándort, hanem általában minden ragadozót megtizedelt, és sokáig remény sem volt rá, hogy ezek a fajok talpra álljanak még. Szerencsére a természetvédelem szigorodása és a DDT részleges betiltása, lassan bár, de eredményt hozott, és a ragadozók, így a vándor állománya is erősödésnek indult a világon. (Büszkék lehetünk rá, hogy elsőként Magyarország tiltotta be a DDT használatát!!!) Ennek következményeként Magyarországon – ahonnan teljesen kipusztult (1964-ben költött az utolsó pár a Bükkben) – 1997-ben ismét megjelent egy pár.

Azóta örvendetesen gyarapodik az állomány, s ma már egyáltalán nem kivételes dolog vándorral találkozni.


 

vándorsólyom 1 Az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) adatai alapján készítettem ezt a grafikont. Jól látható, hogy a vándor igen lassan tér vissza, lépésről lépésre, és csak a legutóbbi időben mondható el, hogy stabilizálódott. A kirepült fiókák száma 2015-ben haladta meg először a százat. Úgy tűnik, hogy 2013-tól észlelhető egy dinamikusabb, exponenciális növekedés. Ezzel párhuzamosan a vándor – hasonlóképp a világ más tájaihoz – már nemcsak a háborítatlan hegyvidéket, a sziklafalakat használja, hanem egyre gyakrabban a nagyvárosok épületeit is. Ez rendkívül jó tendencia, mert jelentősen bővíti a vándor-élőhelyek nagyságát, így aztán talán még a hajdani populációnál is nagyobb állomány alakulhat ki idővel 🙂  

fehértó 46

Ez pedig már az én első vándor-fotóm. Nem egy címlapkép ez sem – de VÁNDOR. Méghozzá a szegedi dómon (Fotó: Centauri)

2018 a vándorsólyom éve volt Magyarországon. A laikusok nem sokat tehetnek a védelméért, de fontos arról beszélni, hogy az átgondolatlan emberi tevékenység – ahogy a múltban a DDT esetében is – brutális pusztításhoz vezethet ma is. Egyébként pedig a vándor nemcsak rekorder, hanem az egyik legszebb madarunk. Őszintén kívánom mindenkinek, hogy találkozzon vele, s lássa vadászni. Az ember lúdbőrös lesz tőle 🙂

Légy oly kedves, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

    ITT TOVÁBBI MADARAS ÍRÁSOK KÖZÖTT VÁLOGATHATSZ

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Harminchét éve ezen a napon, életemben először úgy mentem ki terepre gyerekfejjel, hogy én is úgy csinálom mint a nagyok: távcső a nyakamban, határozó a hátizsákomban, notesz és ceruza a zsebemben. 1983-ban november 7. munkaszüneti nap volt még.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    A rovarok szemszögéből nézvést egytől egyig szörnyetegek. Talán a repülés története is a rovarokkal kezdődött; talán ők repültek fel először, hogy a rájuk vadászó állatoktól megszabaduljanak.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    A rovarok szemszögéből nézvést egytől egyig szörnyetegek. Talán a repülés története is a rovarokkal kezdődött; talán ők repültek fel először, hogy a rájuk vadászó állatoktól megszabaduljanak.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Ebben a pillanatban, míg ezt írom, most is vannak hazai madarak, akik épp a Földközi-tenger hullámai felett verdesnek kitartóan abban a reményben, hogy hamarosan átérnek, mások pedig a forró Szahara kies sárgája fölött vitorláznak Közép-Afrika zöldebb tájai felé.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Bármilyen stratégia szerint vedlik is egy madár, mivel az utolsó tollat is a szervezet állítja elő, ez mindig kockázatos időszak az életében.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Ha egy ilyen réten áll az ember, valami okból egészen felszabadul, egészen bizakodó lesz – ahogy a pacsirták emelkednek, úgy benne is egyre nagyobb távlatok nyílnak

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    A hegyes bíbictojás ugyanis nem gurul el, hanem egy szinte szabályos körívet ír le, és gyakorlatilag ugyanoda tér vissza, ahonnan elgurult.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Ma valaki nem ismert fel egy madárfajt a reggeli posztomnál, és ezért megjegyzést kapott (nem tőlem). Ezért elmesélek röviden valamit. Arról, hogy jó, ha sokan sok mindent ismernek, de ahogy régen gyerekeknek szoktam volt mondani: van valami, ami jóval fontosabb a tudásnál.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Pár hete szinte minden hírportál kis színesként hozta, hogy minden korábbinál magasabb áron kelt el egy postagalamb. Többnyire azt emelték ki, hogy a madár annyira értékes, hogy szállítás előtt biztonsági őrök védik. Érthető: az olvasókat érdekli a nagy suska, legyen szó ritka gyémántról, festményről, lóról, kocsiról.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Sokan tudjátok már, hogy a sarki csér teszi meg vándorlásai során a legnagyobb távolságot. Egyes számítások szerint ez legalább 50.000 kilométer évente! Találtam egy lenyűgöző animációt a sarki csérek vándorlásáról. Ezt nézzétek!

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    ....Amit viszont szinte senki sem tud, hogy a ludak a világ legudvariasabb lényei. Egy lúd mindig köszön. Nem először élek egy háztartásban velük, de olyan még nem volt, hogy ne köszöntek volna.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    .A madárvonulás lenyűgöző és még ma is talányos természeti jelenség, és ha valami mégiscsak elszomorít ősszel, hát épp az, amikor sietős madárcsapatok húznak el a fejem felett, s tudom, a Földközi-tengerhez, Ciprusra, Görögországba vagy Észak-Afrikába igyekeznek. Néha kedvem volna velük tartani, érzem, hogy hiányozni fognak, és bizony elszomorodom.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    A vörösbegy talán a tudatalattinkra hat

    Feltűnt már nektek, hogy mit látunk a vörösbegyen voltaképp? Könnyen lehet, hogy nem, mert ez csak akkor egyértelmű, ha fejtetőre állítjuk.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Ősszel mozog a legtöbb, zömmel fiatal madár számukra ismeretlen helyeken. Mit tegyünk, ha ablaknak repülő madarat találunk? Az ősz a madárvonulás időszaka, de sajnos ilyenkor találhatunk leggyakrabban ablaknak ütköző madarakat is.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Nevében se akármilyen madár ez – de joggal kapta ezt a nyakatekert nevet. Nehéz őt besorolni bárhová is, és ha jellemezni akarjuk, akkor inkább az eltérésekkel jellemezhetjük őt.

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Valódi természetükkel, összetartásukkal és szolidaritásukkal azonban leginkább akkor szembesülhetünk, ha madárgyűrűzésen veszünk részt (ha már tegnap sort kerítettem a madárgyűrűzés rövid történetére is).

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Valóban kérdés: hogyan lehet, hogy nem lesz előbb-utóbb az összes harkály agyalágyult? Egész életében beveri a fejét, ezerrel, újra meg újra! Hogy nem lesz mégsem egy kóválygó agyhalott?

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Először is: ha azt kérdezem, melyik a Föld leggyorsabb állata, a többség kapásból vágja rá, hogy a gepárd. Ám az csak az emlősök között a leggyorsabb (110 km/h végsebességgel).
    A leggyorsabb a vándor. Az ő legnagyobb hitelesített sebessége 360 km/h!

    MADARAKRÓL MINDENKINEK

    Kevesen tudják, hogy a kakukk bizonyos szempontból az álcázás nagymestere is. Képes mások álcázását utánozni.

    previous arrow
    next arrow
    previous arrownext arrow
    Slider

     

    22 Comments:

    1. Szabó Edit

      Gyönyörű madár! ❤ (Néztem még képeket róla a neten.) De hogy te még a városban is beléjük botlasz! Sőt, észre is veszed őket! 😮 🙂
      Hogyan történik a madarak repülési sebességének a hiteles mérése? Mitől lesz hiteles a mérés? (Nem vagyok nagy madarász! 🙂 )

    2. Sosem sikerült lencsevégre kapom, de nem adom fel. 🙂

      • Szóval te is a Láttammárvándorsólymotélőben Klub tagja vagy 🙂 És mi újság a pásztormadarakkal? A másik poszt alá írtam, hogy ma láttak 15 példányt Abádszalóknál, az pedig már nagyon ott van nálatok 🙂

        • Hagyd!!! 🙁 Itt is volt annyi délelőtt, de hiába vártam délután nem jöttek vissza. Remélem holnap! Bezzeg az “unokatestvérei” csemegéztek rendesen az eperből. Annyira balféknek érzem magam, ilyen lehetőséget elszalasztani………… Ha úgy mozognak mint az “unokatesóik” ősszel, nem parkolnak le sokáig, akkor csak egyszer járnak erre. De hátha nem!

          • Ha tudnád, mennyi lehetőséget szalasztottam már el – hogy mekkora “balfék” vagyok. Én a helyedben ezen nem bosszankodnék, a fotó nem minden (ráadásul ez még nem lefutott ügy), örülj annak, hogy életedben először találkoztál pásztormadarakkal, ráadásul a saját kertedben! Én 35 év alatt egyszer láttam itthon, de itt többen soha az életben nem látták még – szóval inkább öröm, semmint bosszúság 🙂

    3. Ibolya Nagy

      Tekintélyt parancsoló! Igenis a fotó remek, nagyon tetszik.

    4. Nagyon is lehet címlapkép 🙂

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük