• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Amit nem tudtál az őszapóról – a legaranyosabb madár

őszapó Aegithalos caudatus a legaranyosabb madár

Őszapó (Aegithalos caudatus) – Van még valaki, aki ennyire “buksi”? (Forrás)

Amit nem tudtál az őszapóról – a legaranyosabb madár

2020.09.11. Európa madárvilágának talán legkedvesebb tagja az őszapó. Persze, ez szubjektív kategória, és sokaknak eszébe juthatnak például kiskacsák, de a kiskacsák egyszer felnőtt récék lesznek, s akkor már inkább szépek, semmint aranyosak. Az őszapó viszont felnőtt korában is olyan, mint egy kiscsirke. Gömbölyű, mint egy pingpong-labda, s nem is nagyobb annál. Kicsi madár, aki csak valószínűtlenül hosszú faroktollai miatt tűnik valamelyest nagyobbnak. Egész habitusában, mozgásában, és hangjában is van valami elragadó. Szeretik is sokan, főként a madáretető tulajdonosok.

Amikor kérdőívben kérdeztem rá sok száz madárbarátnál, kit kedvelnek a legjobban, az őszapó az előkelő 9. helyen végzett, ami igen szép eredmény, hisz kevés etetőn rendszeres vendég.

Leginkább ott válik rendszeressé, ahol erdő van a közelben és cinkegolyóval is etetnek. A napraforgós etetőkön nem találja meg a számítását.

Az őszapó - Aegithalos caudatus - elterjedése

Az őszapó – Aegithalos caudatus – elterjedése (Forrás)

Amint előrehaladunk az őszben, ős is egyre gyakrabban kerül szem elé. Költési időben leginkább erdőkben találkozhatunk vele, szeptembertől azonban egyre sűrűbben bukkan fel kertekben is. Közismert és közkedvelt kis jószág, de két dolgot még a legnagyobb rajongói is csak ritkán tudnak róla.

Az egyik – ez még talán valamennyire ismert is –, hogy a kis őszapó a fészeképítés nagymestere.

őszapó fészek

Épül a gömb, főként zuzmóból (Forrás)

Ha fészeképítésben hirdetünk versenyt, csak egy fajt sorolhatunk elé, a függőcinegét. Mindketten zárt, gömbalakú fészket építenek, de a függőcinege a fészket ráadásul egy fűzfa lecsüngő ágáról lógatja le, ami nem kis teljesítmény. Az őszapó viszont stabil ágvillába épít. Így is az egyik legnagyobb gondossággal megépített fészek az övé Európában.

Van azonban olyan tulajdonsága is, amiben alighanem verhetetlen. Erről kevesen tudhatnak csak, mivel csak akkor mutatkozik meg, ha egy őszapó bajba kerül. Ez a tulajdonság pedig a szolidaritás.


Őszapót sosem látunk egyedül. Mindig csapatban mozog, általában 10-20 madár együtt, sokszor csatlakoznak a cinegék laza csapataihoz, és királykákhoz is. Néhány éve egy pár a kertemben is fészkel, az idén pedig kifigyeltem őket szieszta közben is. Júliusban minden nap, úgy 16 óra tájt megpihentek az egyik bodzabokrom déli oldalán, ott, ahol csupaszak az ágak. A 10-12 madárból álló család úgy gallyazott fel, mintha karácsonyi gömbök lennének, és szabályos napfürdőt rendeztek. Kinyújtott szárnnyal, lehunyt szemmel bóbiskoltak és napoztak. Mivel az őszapó bizalmas is, méterekről szemlélhettem őket. Amikor időm engedte, néha én is velük sziesztáztam; érdekes volt látni, hogy még egy ilyen pihenő során is állandó kapcsolatban állnak egymással, egymás mellé ülnek, kommunikálnak, együtt szunyókálnak.

Őszapó fiókák

Őszapó fiókák sorakoznak etetésre várva (Forrás)

Valódi természetükkel, összetartásukkal és szolidaritásukkal azonban leginkább akkor szembesülhetünk, ha madárgyűrűzésen veszünk részt (ha már tegnap sort kerítettem a madárgyűrűzés rövid történetére is).

Ha az erdőszélben, nádasban vonulgató őszapócsapat egy tagja a madarászok hálóján fennakad, a többiek sem vonulnak tovább. A hálóba gabalyodott madár vészjeleket ad le, mire a többiek köré sereglenek. Segíteni ebben az esetben persze nem tudnak, mégis ott maradnak. A madárgyűrűzők ki is használják ezt a tulajdonságot. Ha őszapó kerül a hálóba, és körötte nyüzsög a csapat, várnak kicsit, míg újabb őszapók is befogásra kerülnek.

Láttam olyat, hogy egy 20 fős csapat addig-addig ugrált a bajba jutott csapattárs körül, míg végül az utolsó is a hálóba került.

Ez a tulajdonság kapóra jön a gyűrűzőknek, az őszapóra nézve pedig veszélytelen ebben a helyzetben, hisz jelölés után mindnyájan szabadon mehetnek tovább. Természetes körülmények között viszont kimondottan hasznos lehet, ha például kígyó közelít egy őszapófészekhez vagy karvaly ül a közelben. A ragadozó körül folytatott zsinatolás (persze tisztes távolból) sokszor arra készteti a ragadozót, hogy odébbálljon, hisz a ragadozó számára a láthatatlanság a legjobb barát, a körötte zajló purpadléból viszont mindenki tudja az erdőn, hogy épp ott vadászik. Azaz vadászna, ha hagynák.

Leggyakrabban a szajkó körül csapnak zajongást, mivel a szajkó veszélyes a fészkeikre.

Fotó: Centauri

Ha igazságosak akarunk lenni, meg kell említenünk egy másik fajt is, aki hasonlóképp viselkedik, és hálóba került csapattársat vagy családtagot nem hagyja magára. Ez pedig az őszapónál jóval ritkább barkóscinege. Bár neve szerint cinege, rendszertanilag mégsem tartozik a cinegék közé, életmódjában is különbözik, s élőhelyében is. Csak kiterjedt nádasokban találkozhatunk vele. Alkatában emlékeztet az őszapóra, többek között hosszú faroktollai miatt is; a fiatal barkósok szintén kedves népség, sárga színük miatt valóban a kiscsirkére hajaznak.

A szolidaritási versenyben tehát megosztott első helyezést kell kiosztani az őszapó és a barkóscinege között. Utóbbi nem jár rá az etetőre, de az őszapónak lassan már készíthetjük a cinkegolyókat.


Kérlek, oszd meg ezt az írást másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*

    barkóscinege

    Barkóscinege (Panurus biarmicus) (Forrás)

    Image is not available
    2018 tavaszát azóta is sokan emlegetjük. Az is egy olyan tavasz volt, amikor a segítségünk nélkül sok madár pusztult volna el.
    fenyvescinege parus ater
    20 év alatt egyszer sem voltak ennyien, s kitartottak egészen 2020 áprilisig, költeni azonban sajnos nem maradtak itt.
    szarvas
    10 years ago Planet Earth changed our view of the world. Now we take you closer than ever before. This is life in all its wonder. This is Planet Earth II.
    Slider

    Nem igaz, hogy haszontalan a madarak etetése! Sokan találkozhattatok az utóbbi pár évben azzal a „hivatalos”, „szakértői” véleménnyel mi szerint a madarak etetése valójában „csak” a mi örömünket szolgálja.

    2020.08.29.

    Slider

    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

    Kedvenceink a madáretetőn

    A madárgyűrűzés rövid története – a madárvonulás kutatása

    A tudásvágy fölött nem áll semmi

    Kankó és narkó – veszélyes madarásztáborok

    Melyik Magyarország és Európa legkisebb madara?

    9 Comments:

    1. Szabó Edit

      A kis nyeles gombóc. ❤ 🙂

      Egyszer valamikor az őszapóról olvastam, és így emlegették őt. Lehet, hogy ezen az oldalon volt valahol? 🤔

    2. Ibolya Nagy

      A természet egyik legtökéletesebb alkotása.
      Sose láttam még a természetben, sajnos.

    3. Nagyon szeretem, de itt ritka vendég, ha jönnek is, nem sokat időznek, pedig én rakok ki cinkegolyót, igaz csak egy helyre. Nem gondoltam, hogy ilyen ragaszkodó madár. Egyszer volt egy nagy csapat a fűzfán, a hangjukra lettem figyelmes, olyan fura, azt hittem, beszorult a kulcs a zárba. 😀

    4. NOVÁKNÉ KURTOS ÉVA

      Üdvözöllek Cen !

      Nagyon jó írás az őszapóról, igazán aranyosan összefoglaltad a karakterét.
      Nálunk a nyaralóban Szokolyán sok van, nyáron a vörösfenyőre jártak csapatosan, talán a fenyő magját ették ? Ezt nem tudom. Most télen cinege golyókat teszünk ki több helyre a kertbe, arra tényleg jönnek rendszeresen, nagyon cukik. Nagy hangzavar van amikor a macskánkat meglátják a háztetőn sétálgatni, küldik a vészjeleket egymásnak. De a mi cicáink rendesek, mert nem bántják őket.
      Köszönöm szépen az írásaidat és a nagyon jó fényképeket !

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük