• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

A vörösbegy nagy titka – A vörösbegy október madara

vörösbegy madarak madárfotók

Vörösbegy – Erithacus rubecula (Fotó: Centauri)

2020.10.01. Mint oly sok apró madárnak, a vörösbegynek is megvan a maga titka. Azon túl, hogy a napokban két madárról is fellibbentettem a fátylat (a csuszkáról ITT, az őszapóról pedig ITT), mi indokolja, hogy ma „lebuktassam” a vörösbegyet is?

Október nemcsak a daruvonulás, a gombászás, a dámbarcogás, a lombhullás ideje, hanem sokak nagy kedvencének, a vörösbegynek is kitüntetett hónap. Többségünk nem találkozik vele nyáridőben, mivel az erdők fészkelője, s leginkább csak télen örvendeztet meg minket egy-két példány a madáretetőnél.

A vörösbegy alapvetően vonuló madár; laikus szemlélő számára nem annyira látványos vonulás ez, mint a nagytestű darvak vagy a tömeges fecskék és seregélyek esetében, de ha figyelmesebbek vagyunk, és ismerjük a hangját is, láthatjuk, hogy az október a vörösbegyek hónapja is.

Napokon belül tízezrével vonulnak át rajtunk. Ilyenkor bármerre járunk, kertekben, parkokban, árterekben, bozótosokban, mindenütt hallani a vörösbegy jellegzetes „pattogását”.

A vörösbegy hatalmas területen honos. Az észak-keleti tájak milliónyi vörösbegye minden év októberében délre vonul, majd márciusban vissza.

A SÁRGA TERÜLET AZ, AHONNAN A VÖRÖSBEGY ELVONUL – ZÖMMEL TŐLÜNK IS. KÉPZELHETITEK, MENNYI VÖRÖSBEGY MEGY ÁT RAJTUNK! (FORRÁS)

vörösbegy Erithacus rubecula eltrjedési területe térkép

A két hónap közül az október azért jóval látványosabb, mert ilyenkor ráérősebben vonulnak, s viszonylag sokan állnak meg hosszú pihenőre.

A tavaszi vonulás gyorsabb, így akkor kevesebben vannak itt egyszerre. Az alábbi videóban is felbukkannak vörösbegyek. 2.51-nél egyszerre négy vörösbegyet tartok a kezemben. Ezt a fotót is októberben lőttem, amikor egy madárgyűrűzés során a reggeli fogás kizárólag vörösbegyekből állt. (Itthon, a Kökény-ligetben 😊)

MIÉRT SZERETJÜK A VÖRÖSBEGYET?

Hála nektek, tudjuk már, hogy a hazai madáretetősök körében mely madarak a legnépszerűbbek. Talán emlékeztek rá, hogy közel kétezer ember regisztrált nálam az első magyarországi madáretető-térképre, s több százan kitöltötték a kérdőíveket is. Ennek köszönhetően tudjuk, hogy a vörösbegy a legnépszerűbb. Ezt a létszáma egyáltalán nem indokolja, hisz a hazai etetőkön a vörösbegy aránya csak ezrelékben mérhető. Kell legyen tehát valami ebben a madárban, ami a szívünkhöz szól. És ez – szerintem – szó szerint így van (pár sorral lejjebb elmondom, miért 😊 ).

Elgondolkodtató az is, hogy ezek szerint nem a színekre megyünk rá, hisz a vörösbegynél egyszerűbb színezetű madárka alig van. Színes, de nem színpompás. Inkább elegáns. De kétségtelenül van valami elragadó bája. Gömbölyded alkata is kedves, hisz egy nyugodt vörösbegy úgy néz ki, mint aki épp most nyelt le egy pingponglabdát. Na és azok a komoly, gyönyörű szemek!

vörösbegy madarak madárfotók madáretetés madárfotózás

(Fotó: Centauri)

Miért van a többi madárhoz képest nagyobb szeme?

Mert a vörösbegy valóban az erdők sűrűjét lakja, sokszor a mély patakvölgyeket, ahová nappal is alig jut be fény. A nagy szem tehát nála is azt jelzi (mint a baglyoknál, csak kisebb mértékben), hogy szüksége van az igen jó látásra. Ez az oka annak is, hogy a vörösbegy kel a legkorábban. Az etetőre általában elsőnek érkezik, többnyire épp csak világosodik, de ő már ott ugrál az etető alatt, és persze az utolsók között távozik. Az éneke pedig akár a patakcsobogás.

Vörösbegy-kultusz Nagy-Britanniában

Amint nálunk a fecskének és a gólyának van (talán még mindig) kultusza, a vörösbegyért a britek rajonganak a leginkább. Kevesen tudják, hogy a híres angol sövények jórészt azt a célt szolgálják, hogy a házakhoz csalják a vörösbegyeket. Különösen érdekes, mit mondanak angolul erre a madárra. A vörösbegy angol neve annyi csak, hogy Robin.

Robin az egyik legismertebb tündér a mitológiában; egy tündér és egy halandó nő gyermeke, aki az egyik leghíresebb alakváltó is.

A vörösbegy-kultusz tehát valószínűleg igen régre datálódik Nagy-Britanniában. Szinte hátborzongató, hogy Robin egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy képes az embert megbűvölni. Azt kell mondanunk most, innen Magyarországról, hogy ez alighanem igaz lehet, mivel nálunk is az a helyzet, hogy pár vörösbegy képes elbűvölni a többséget.

Nem mindennapi az sem, hogy egy madarat személynévvel ajándékozzon meg a köznyelv. Különösen az angol hajlamos arra, hogy kacifántos nevekkel írjon le egy madarat. Az őszapóra például azt mondja: Long-tailed tit – vagyis hosszúfarkú cinege (itt a magyar sokkal kedvesebb). Viszont Robinnak mondani a vörösbegyet olyan, mintha mi egyszerűen csak annyit mondanánk a gólyára: „Gyula”. Vagy a fecskére annyit mondanánk: „Emese”. Személynéven nevezni egy madarat, nagyon közvetlen kapcsolatra és erős kötődésre utal, s ez a kötődés meg is van Nagy-Britanniában, hisz a híres angol vidék részben a vörösbegynek köszönhetően néz ki úgy, ahogy megismertük.


A vörösbegy talán a tudatalattinkra hat

Feltűnt már nektek, hogy mit látunk a vörösbegyen voltaképp? Könnyen lehet, hogy nem, mert ez csak akkor egyértelmű, ha fejtetőre állítjuk. Fejtetőn viszont sosem látjuk őt. Igen, egy gyönyörűszép, narancssárga szív néz ránk, valahányszor vörösbegyet nézünk, csak épp fejjel lefelé. Ettől még hathat ránk tudat alatt. A szív, mint szimbólum ma is erős üzenet (például a Facebookon), és az lesz ezer év múlva is. S még ha fejtetőn látjuk, akkor is kiválthat belőlünk érzéseket. Mintha azt üzennék: szeretlek. Azt meg ki ne szeretné, hogy szeressék?


A vörösbegy titka

A vörösbegy viszont nem annyira szeretetlény, mint amilyennek látszik.

Megfordítva a mondást, ami szerint „zord külső érző szívet takar”, azt mondhatjuk a vörösbegyre: „érző külső zord szívet takar”.

De mielőtt bárki kiábrándulna közös kedvencünkből, gyorsan hozzáteszem: csak arról van szó, hogy a természetben mindenütt jelenlévő agressziótól a vörösbegy sem mentes. Tudományos körökben azonban erről jóval híresebb, semmint „szívélyes” külleméről, mivel a vörösbegy volt az egyik olyan faj, mely az egyik legjelentősebb tudományos felfedezés, az úgynevezett kulcsinger felfedezésének kulcsfigurája lett.

Nagyon röviden a kulcsinger annyit tesz, hogy bizonyos impulzusok meghatározott reakciót váltanak ki állatokból. Ennek felfedezése annak idején egy Niko Tinbergen nevű kutatónak Nobel-díjat ért (korábban írtam róla ITT). A vörösbegy erősen territoriális faj, magyarán vehemensen védi a területét. Bármilyen kiábrándító, a számunkra oly vonzó narancsvörös szív valójában fenyegetést jelent. Kihívást. Agressziót. (A mi szimbolikus olvasatunkban persze rögtön „érthető”, miért van fejjel lefelé). A vörösbegy arra van programozva, hogy a területét mindenáron védelmezze más vörösbegyek elől.

Ez az program, ez az inger annyira erős, hogyha kirakunk a kertbe egy vörös vattacsomót, némelyik vörösbegy hajlamos csupán azért megtámadni, mert vörös; akár olyan vehemenciával is, hogy miszlikbe tépje.

vörösbegy erithacus rubecula

Fotó: Centauri

Szolid-szelíd madarunk tehát valójában igen vad harcos. Ráadásul alakváltó tünde; olyan, aki képes az ember elbűvölésére, sőt megtévesztésére is – tartják az angolok. S valóban: minket is megtéveszt. De ettől még inkább csodálatos, s a magam részéről még inkább szívesen fürdőzöm a vörösbegyek el nem múló bűvöletében.

Kérlek, oszd meg ezt a cikket másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*

    A MAGYARORSZÁGON GYŰRŰZÖTT VÖRÖSBEGYEK ELOSZLÁSA IS SZÉPEN MUTATJA, HOGY VALÓBAN AZ OKTÓBER A VÖRÖSBEGYEK HÓNAPJA (FORRÁS)

    2000 ÉS 2020 KÖZÖTT ÍGY NÉZETT KI A FÉSZKELŐ VÖRÖSBEGYEK ELTERJEDÉSE – JÓL LÁTHATÓ, HOGY VALÓBAN AZ ERDŐKET PREFERÁLJA (FORRÁS

     vörösbegy elterjedése magyarországon


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

    Kulcs a kételyhez

    A tojás mint mérnöki alkotás

           

    6 Comments:

    1. Szabó Edit

      S akkor most jön a gyermeki kérdés: miért?
      Miért a vörösbegy lett a kulcsinger felfedezésének kulcsfigurája? Véletlen vagy sźándékos, hogy éppen őt figyelték meg?

      • Hát azt nem tudom; az első, akinél észlelték a tüskés pikó nevű hal volt, de hogy később hogyan került képbe a vörösbegy, nem tudom. Megnézem, ha el nem felejtem, s lesz valamikor érkezésem 🙂

    2. Ibolya Nagy

      🧡

    3. Mike Péter

      Nálunk az akkor még öt éves fiam nevezte el,így lett a nevük Feri(minden piros dolmányosnak)…Mikor este hazaérünk,a párom kirakja az etetőkbe a másnapi ellátmányt,csak annyit mond(és már tudjuk miről van szó)megyek,megetetem Ferit…

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük