A réce, aki felhozta az embernek a napot – A kerceréce

kerceréce Bucephala clangula

Hím kerceréce (FORRÁS)

A réce, aki felhozta az embernek a napot – A kerceréce (Bucephala clangula)

Egy északi legenda szerint egyszer elrabolták a napot, és levitték a tenger mélyére, s az emberek itt maradtak reménytelenül az örök sötétségben. Ám volt egy réce, aki lement a mélységek mélyére és visszahozta a napot, jutalmul pedig fehér foltot kapott a csőre mellé, hogy az emberek sose felejtsék el: a nappalokat neki köszönhetik.

A nap elrablása vagy elveszése rendszeresen visszatérő motívum az északi legendákban, nem csoda, hisz a sarkkörön túl élő népek az év jelentős részét teljes sötétségben élték. Ugyanakkor a kerceréce esetében a legenda harmonizál a kercével együtt élő népek megfigyeléseivel is, hisz a kerceréce az egyik legügyesebb réce a víz alatt. A récék jelentős réce egyáltalán nem bukik és úszik a víz alatt, a kerceréce viszont (bár nem egyedüliként) rendkívül ügyes nagyobb mélységekben is.  

Nem mellesleg Magyarország leggyakoribb „téli récefaja”. Nálunk a nagyobb vizeket részesíti előnyben, így tömegesen leginkább a Dunán, Tiszán, és a Balatonon találkozhatunk vele. Különösen a Balatonon vonul át, gyülekezik nagy számban. Nagy részük csak a jég beálltával vonul tovább a Földközi-tengerre.

A KERCERÉCE ELTERJEDÉSE (FORRÁS)

KERCERÉCE elterjedés térkép

Különlegesen szép récefaj ő is, aki gyakorisága miatt kevesebb figyelmet kap, bár a laikusok alig ismerik. Jelentős szerep jutott neki abban is, hogy a Balaton bekerült a Ramsari területek közé, ami annyit jelent, hogy a Balaton speciális védelmet kap. Nyáron nem, de ősztől tavaszig nemzetközi védelem alatt áll, többek között épp azért, mert nemzetközi szinten is jelentős kercerécecsapatok tanyáznak rajta, időnként több tízezres tömegben.

KERCERÉCE PÁRBAN

Általában a nyílt vizeken úszkálnak, többségük kerüli a part közvetlen közelségét, de főként a jegesedés megindulásával kisebb bandák behúzódnak a kikötőkbe is. Különösen szép a násztáncuk, s talán egy kicsit mókás is. Főként a tél végén, kora tavasszal lehet látni párokba szakadva, s ilyenkor a hímek már hevesen udvarolnak.

Ezt a különleges látványt gyakran látni a Balatonon, a Dunakanyarban, de nem kell nagy szerencse ahhoz sem, hogy valaki egy budapesti hídról megfigyelhesse!

S van még valami, amit igazán kedvelek bennük, és ami unikális. A Balatonon a kercerécés időszakban sokszor van áthatolhatatlan köd, de egy elvetemült madárbarát még ilyen időben is sokszor ott van a parton, és bízik benne, hogy felszáll a köd vagy a nyílt víz madarai közelebb jönnek a parthoz. Alig van réce, akit anélkül határozhatnánk, hogy nem látjuk. A kerceréce viszont ilyen. Sokszor írtam be balatoni madarászás során a kercerécét a naplóba, holott nem láttam egyet sem. Még csak nem is a „hápogásáról” lehet felismerni. Ha a kerceréce felrepül a szárnyai adnak egy semmivel össze nem téveszthető surrogást-zizegést. Ha a tanácstalan madárbarát órák óta áll a tejfölsűrű ködben, s téli móló kövezését sem látja, a kercerécét akkor is gyakran jegyezheti fel a noteszára – amikor a ködből repülő kercerécék hangját hallja.

0:30-nál felrepül ez a hímekből álló csapat, és jól hallható a kercére annyira jellemző röpzaj 🙂

Kérlek, oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


TÁMOGASD A CENWEBET!

MIT TÁMOGATTOK?

➡ a honlap fennmaradását
➡ hogy olyan dolgokról beszélhessünk, amiről másutt nem
➡ jobban ismerhessük a világot, amiben élünk
➡ gyönyörködhessünk abban, amit már megismertünk
➡ újabb cikkek és könyvek megszületését
➡ nemcsak az irodalmat
➡ hanem a természetet is
Full screenExit full screen
Slider


 

previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow
Slider


Slider


Slider


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*

        

    4 Comments:

    1. Szabó Edit

      ❤ 🙂

    2. Nálunk ritkán bukkan fel, gondolom az alacsony téli vízszint miatt, a tó nagy részén egyáltalán nincs víz ilyenkor.

      • Szereti a mély vizeket! – és az olyan helyeket, ahol sok az apró kagyló, ez a Tisza-tóra nem jellemző. De már itt van az asztalomon egy félkész cikk erről is – érdekes lesz nagyon! 🙂

    3. Hogy ha’travetik a nyakukat,es micsoda hang repertoarjuk van,igazan különleges,kar,h eddig nem ismertem öket. 🙂Köszönöm🕊

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük